Végy két adag trágyát, egy adag savót, aztán keverd el tartályalja olajjal és kutyatáppal

Biztos vagyok benne, hogy sok olyan olvasónk van aki tudatosan gyűjti a konyhában keletkező szerves hulladékot, még akár komposztálásra is vetemedik :). Most a lentebb olvasható remek termelési riport segítségével utánajárhatunk, hogy mi is történik a szerves hulladékunkkal, ha nem mi komposztálunk. Valamint minden más háztartás számára, és azok részére is hasznos információkat szolgáltat, akik szeretnének képbe kerülni a jövő hulladékgazdálkodásával. A Telex által közreadott Thüringer Barbara írása egy igazi útikalauz a hulladékkezelés útvesztőjében.

Azért kértünk lehetőséget a szarvasi biogázüzem bejárására, mert a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt.-től augusztusban azt az információt kaptuk, hogy a január elsejétől kötelezően szelektíven gyűjtendő, lakossági élelmiszer- és konyhai hulladékokat jellemzően biogázüzemekben dolgozzák majd fel egyelőre ismeretlen piaci szereplők. Magyarországon 60, kisebb-nagyobb kapacitású biogázüzem van, de tízéves múltjára való tekintettel az ország egyik legismertebbje a szarvasi.

Az üzemlátogatásra egy szürke, álmosan csöpögős nap reggelén indultunk el, lelkesültségemet azonban nemcsak ez tette próbára, hanem az is, hogy vegetáriánusként már a gondolatától is rosszul voltam, hogy a biogázüzemben a Mol saját közleménye szerint a régió hústermeléséből származó hulladékot is feldolgoznak. A szemem előtt rohadt húsok, állati csontok, szőrös, tollas bőrnyesedékek, levágott paták és fülek lebegtek, és azon gondolkodtam, hogyan fogom tudni kulturáltan végigcsinálni ezt a napot. Miközben autóztunk a Budapesttől 170 kilométerre lévő üzembe, magamban azért rimánkodtam, hogy adjanak gázmaszkot vagy legalább egy orrcsipeszt, legnagyobb megdöbbenésemre azonban az üzem elé érve semmilyen különleges szagot nem éreztem.

Sőt, a képzeletemben lévő bakancsos, vegyvédelmi ruhás munkások helyett öltönyös férfiak vártak utcai cipőben egy irodaépület előtt. Spoiler: az üzembe nem kerül be állati hulladék, csak már feldolgozottan, selejtes kutyatáp formájában, vagy végtermékként, azaz trágyaként, annak meg simán ki lehet bírni a szagát pár perces akklimatizáció után.

Értékes fűszer lehet a biohulladék

A Mol idén nyáron vette meg a német BayWa AG-tól a már több mint egy évtizede működő Aufwind Schmack Kft. szarvasi biogázerőművét (amiért a NER nagy nevei is sorban álltak). Az irodában így a két cég képviselői vártak, köztük Székely Árpád, az Aufwind Schmack Első Biogáz Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója és Horváth Ádám, a Mol-csoport Downstream új és fenntartható üzletágak igazgatója.

Első kérdésem nyilvánvalóan az volt, hogy a szarvasi üzembe fog-e kerülni lakosságtól begyűjtött biohulladék feldolgozásra. Horváth Ádám, a Mol-csoport igazgatója egyértelműen jó lehetőségnek látja az új szabályozást, de mint mondta,

„egyelőre több a kérdés, mint az állítás ebben az ügyben, egyelőre a MOHU-s kollégák még tárgyalnak a minisztériummal. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a lakossági biohulladékban van potenciál, és hosszú távon tervezünk is ezzel, de a részleteken még dolgoznak a szakértők”.

Nincs ellenvetése egyébként, egy jól előkezelt lakossági hulladék szerinte abszolút feldolgozható az ilyen típusú biogázüzemekben.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a MOHU januártól mely településeken fogja elsőként elindítani a begyűjtést, és azt sem, hogy végül országos szinten milyen mennyiséget fog jelenteni. Horváth szerint az egy jó kiegészítő lehet a nagy volumenű mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék mellé, de a biogáztermelés nem erre fog épülni. „A lakossági biohulladék egy értékes fűszer tud lenni, de a gulyásban ez nem a krumpli és nem is a hús.” Ahol ez a rendszer már működik, például Hollandiában, ott állítása szerint mindössze kevesebb mint az 5 százalékát adja a lakossági biohulladék a biogázüzemek alapanyagának.

Ennél kevésbé diplomatikus választ adott Székely Árpád, a biogázüzem ügyvezető igazgatója, aki szerint a sok megválaszolatlan kérdés miatt egyelőre inkább elzárkózna a lakosságtól érkező bioszemét befogadásától, mert sok nehézséget lát.

„Ahhoz, hogy mi biztosítani tudjuk, hogy csak organikus anyagokat dolgozunk föl, aminek az áramon és a gázon túl jó minőségű biotrágya lesz a végeredménye, ahhoz teljesen biztosnak kellene lennünk abban, hogy az üzembe bekerülő anyagokban semmilyen formában nincsen plasztik vagy bármilyen szennyező anyag, mert az nemcsak a végeredményt teheti tönkre (műanyag kerülhet a szerves trágyába), hanem a gyárat is.”

Ha többre vagytok kiváncsiak és érdekel titeket az üzem működése, akkor ide kattintva tovább tudjátok olvasni a cikket.

Cikk és képek forrása: telex.hu