Városban is lehet komposztálni -a WeLoveBudapest látogatása

  • 2019. június 21.
  • Enikő
A konyhai és kerti zöldhulladék külön gyűjtésével jelentősen csökkenthető a kommunális szemét, és tápanyagokban gazdag virágföldet állíthatunk elő vele. Ezt hívják komposztálásnak, amire akkora lett az igény Budapesten, hogy a Humusz Szövetség egyelőre nem tud új regisztrációkat felvenni a XI. kerületben működő közösségi komposztpontjába. Ellátogattunk a kertbe, és elbeszélgettünk a módszer lehetőségeiről.

„Ki itt belépsz, hagyj fel minden szeméttel” – találjuk szembe magunkat a felirattal a kertbe belépve, amely a Humusz Szövetség környezeti tanácsadó irodájának ad otthont. Óvodai, iskolai foglalkozásokat, lakosságnak szóló tájékoztató előadásokat, workshopokat tartanak itt, de a kert közösségi komposztpontként is működik. Nyitvatartási időben szabadon be lehet jönni, üldögélni, beszélgetni vagy akár elkölteni az árnyat adó fák alatt az ebédet a kis csobogóval ellátott, aranyhalakkal teli kerti tó mellett. Az épület mögött mezítlábas ösvényt is kialakítottak, amelyen sétálva érzékeinkkel kerülhetünk közelebb a természethez, valamint bogárhotelt is telepítettek darazsaknak, beporzó rovaroknak.

 

 

A Humusz Szövetséget 1995-ben alapította meg eredetileg öt magyar környezetvédő szervezet, és azóta is élen járnak abban, hogy hulladékszegény, környezettudatos megoldásokat, életmódbeli mintákat közvetítenek az átlagember felé. A Saru utcai madárbarát kertben több olyan újrahasznosító megoldást bemutatnak, ami a fenntarthatóságot szolgálja: a kerítés újrahasznosított műanyagból készül, ránézésre olyan, mint a fa; az ágyásszegélyeket felesleges borosüvegekből rakták ki, a járdát pedig bontott téglából, ami szemétlerakóba került volna, a kerti ülőgarnitúrához pedig használt raklapbútorokat használtak fel.

 

 

 

A magaságyásban paradicsom- és petrezselyempalánták magasodnak, ezt azzal a földdel töltötték fel, amit hátul saját maguk termeltek meg a komposztálóban. Ez a humusz, ami nemcsak a közel-keleti étel, hanem a zöldhulladékból hónapok alatt lebomló végtermék neve is. A lakosok által is igénybe vehető komposztpont már több éve megtalálható a kert paravánnal elkerített hátsó felében, de az elmúlt fél évben pörgött fel igazán, és ebben a klímaváltozás körül kialakult vészhelyzet és a zero waste mozgalmak hírverése is szerepet játszhatott.

 

„Látszik, hogy kezdődik a dinnyeszezon, ami nem feltétlenül jó” – mutat a tárló tetejére Merza Péter oktatási programvezető, aki körbevezetett minket a kertben. A száraz-nedves anyagok egyensúlya a bomlás folyamata miatt kulcsfontosságú, a dinnyehéj pedig nedvesíti a komposztot, ezért sűrűbben kell rá szárazanyagot dobni.

 

 

A bomlás természetes folyamat, régen a falusi házak udvarán álló szemétdombon gyűlt a szerves szemét. Ekkor persze még nem volt annyi mesterséges anyag, mint ma. Itt szigorú feltételekhez kötik, mit lehet behozni a komposztpontba: műanyagok, déligyümölcsök vegyszerrel kezelt héjai, sajt- és tejtermékek, főtt étel, hús, csont maradékai nem jöhetnek, mert gátolják a bomlást, és vonzzák a rágcsálókat, de a tojáshéj, kávézacc például engedélyezett. Az összegyűlt hulladék lebontásán giliszták, parányi organizmusok, gombák, baktériumok, ízeltlábúak munkálkodnak, akik maguktól megtalálják a kupacot, de ehhez az kell, hogy a tárló érintkezzen a talajjal. Ezért ha betonon, kövön komposztálunk, külön kell telepíteni gilisztákat, akárcsak a lakásban, erkélyen tartható házi komposztálókban. Ezekre is akad példa Budapesten, igaz, egyelőre nem túl elterjedt.

 

 

A természet pedig elvégzi a feladatát: ahogy egyre lejjebb haladunk a komposztkeretben, úgy lesz egyre érettebb az anyag. Félévente átforgatják, átrostálják, az alján keletkezett humuszból pedig minden regisztrált tag vihet magával, erről e-mailben értesítik őket. A humuszt virágágyásokra lehet rárakni tápanyagként, vagy önmagában virágföldként is jó, lehet bele ültetni. Lényegében a saját virágföldünket tudjuk előállítani a saját hulladékunkból.

 

 

Körülbelül 200, főleg környékbeli háztartás zöldhulladéka került ide, de a napokban hirdették ki, hogy kapacitáshiány miatt egyelőre nem tudnak továbbiakat fogadni. Pedig nem nagyon van más alternatíva a városi lakosság számára zöldhulladék gyűjtésére.

 

 

 

„A kommunális hulladék egyharmada komposztálható. Aki komposztál, kevesebb lesz a szemete, le lehet csökkenteni jelentősen a kuka méretét. Költséghatékony és környezettudatos, hiszen a szemét értékes anyaggá válik, visszakerül a körforgásba. Ha a kukába kerül, lerakóban vagy égetőben végzi. 2018-ban 2 tonna szerves hulladék érkezett be ide, ami jelentős mennyiség” – ismertette Péter. Szerinte az lenne az ideális, ha mindenki helyben, a lakókörnyezetében tudna komposztálni, a szövetség ezt próbálja elérni az önkormányzatoknál és más civil szervezeteknél. A városi környezetben könnyen megvalósítható lenne társasházak udvarán, parkrészletekben, közösségi kertekben, közös zöldterületeken.

 

 

Ráadásul 2023-tól az EU-ban kötelező lesz a biohulladék külön gyűjtése, amit többféleképpen is meg lehet oldani, például házhoz jöhet a kukásautó és elviheti a nagy, ipari komposztálóba vagy a biogáztelepre. „De még mindig olcsóbb és környezetbarátabb lenne a társasházaknak saját magának helyben megoldani a dolgot” – fűzi hozzá Péter. A házak részéről szükség lenne hozzá egy lelkes komposztmesterre, aki felügyeli a komposztot, hetente ránéz, félévente átforgatja és átrostálja, de több munkát nem igényel. Fontos még, hogy ne legyen zárt térben, mert szükséges hozzá az oxigén, és jó, ha árnyékos helyen van. Igaz, elsőre kellemtelen lehet körülötte terjengő szag, de jóval több a pozitív hozadéka, mint a negatívum.

 

 

A Humusz Szövetség irodáját szabadon fel lehet keresni, ha kérdése adódik az embernek a saját háztartásának, életmódjának fenntarthatóságával kapcsolatban. Félévente előadássorozatokat tartanak a lakosságnak, legutóbb a környezettudatos család témakörét járták körül az esküvőszervezéstől az otthonteremtésig.

 

 

„A zero waste mozgalom kezd divattá válni, ami egyrészről nagyon jó, mert azt mutatja, hogy az embereknek van igénye a fenntarthatóságra. Másrészről a veszélye az, hogy ha ez divatba csap át, megint a fogyasztást generálja. Mi inkább arra ösztönözzük az embereket, hogy ne vegyenek divatból új dolgokat, hanem próbáljanak azokat használni, ami már rendelkezésre áll” – vetette fel Péter.

 

Kérdésünkre, hogy mivel kezdheti a lakásban élő budapesti ember a környezettudatosságot, azt válaszolja: a fő szempont a hulladékmegelőzés, vagyis jobb, ha már fejben eldönti, mire van és mire nincs szüksége, és ne szerezzen be új, fölösleges dolgokat, amivel csak újabb hulladékot fog termelni. Például nemet mond az egyszer használatos csomagolóanyagokra.

 

 

A háztartásban alkalmazható egyéb megoldásokat pedig nem lehet elég sokat hangoztatni. Ilyen a használt sütőolaj külön gyűjtése és leadása a benzinkutaknál (pl MOL kutak), hogy biodízelként hasznosítsák, a veszélyes hulladékok hulladékudvarba vitele, vagy a textilek, ruhák adományboltba, konténerekbe adása. (A Humusz központjában gyűjtik például a régi farmereket, amikből az Old Blue veszprémi cég bútorokat készít.) Péter szerint a közgondolkodásban jó lenne meghonosítani annak mérlegelését, hogy a kidobásra ítélt maradékanyag, holmi jó lehet-e még valakinek, mondjuk iskolai vagy óvodai kézműves foglalkozásokon (ilyenek a vécépapírgurigák, vagy a befőttesüvegek, amiket le lehet adni a piacon mondjuk a mézárusnak).

 

„Az emberek idegenkednek attól, hogy közösen használjanak dolgokat, pedig ennek hulladékcsökkentő hatása lehet, a környezetre is kevesebb terhet ró” – folytatta. Autó, bicikli, de szerszámok, háztartási gépek terén is egyre több kölcsönzési lehetőség van, Nyugat-Európában például működik a közös mosókonyha modellje, amikor egy mosógépet használ több család. „Át kell gondolni, valóban szükségünk van-e az adott dologra, és ha igen, inkább a tartósabbat, jobb minőségűt vegyük meg. Kis lépésnek tűnik, de összeadódva sokat el lehet érni” – foglalta össze Péter.

 

forrás: https://welovebudapest.com/2019/06/19/varosban-is-lehet-komposztalni-a-humusz-szovetseg-kertjeben-megnezhetjuk-hogyan/

 

Ha tetszik a Humusz Szövetség tevékenysége, támogasd munkánkat! Minden segítséget megköszönünk.