Ismét nőtt az élelmiszer-pazarlás

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal égisze alatt működő Maradék nélkül program keretében 2023. november 3. és december 22. kutatást folytattak a hazai háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékokról. 501 magyar háztartás szolgáltatott adatokat, olyan módon, hogy a résztvevők egy hétig hulladéknaplót vezettek, az adatszolgáltatás kezdetén és végén pedig kérdőíveket töltöttek ki. A nyert adatokat a kutatók egy éves időszakra vetítették, így állapították meg, hogy a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék 2023-ban fejenként átlagosan 61,96 kg-ot tett ki. Ez a teljes lakosságra vetítve 594 ezer tonnát jelent. Összehasonlítási alapként a 2016-ra, 2019-re, 2021-re és 2022-re vonatkozó hasonló kutatási eredményeket használták. Az összevetés azt mutatja, hogy 2016 óta 22 %-kal csökkent a háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyisége, vagyis fejenként átlagosan mintegy évi 6 kg-mal. Ugyanakkor az is látható, hogy a hulladékmennyiség csökkentését tekintve 2021 és 2022 jelentett nagy előrelépést, 2023-ban már megfordult a trend, bár még így is jelentősen a 2016-os szint alatt maradt.     

A kutatásban felmérték a hulladékká vált élelmiszerek típus szerinti megoszlását is. A főtt ételek maradékai több mint 11%-át teszik ki az élelmiszerhulladéknak, második helyen a pékáruk és a friss zöldségek állnak, mindkét kategória nem egészen 2,5%-nyi részesedéssel. A pékáru kivételével ezekre is jellemző, hogy a pazarlás jelentősen csökkent 2021-ben és 2022-ben, a tavalyi évben azonban újra növekedésnek indult, bár még így is a megelőző évek szintje alatt maradt. Egyedül a pékáru tekintetében volt töretlen a pazarlás csökkenése 2016 és 2023 között.   

A felmérés kezdetén a résztvevőknek meg kellett becsülniük, hogy mennyi élelmiszer-hulladék keletkezik a háztartásukban. A többség, majdnem 84%-uk jelentősen (átlagosan 46%-kal) alulbecsülte a tényleges mennyiséget. A kutatók szerint a nem hasznosult élelmiszerek több mint 40%-a (41,64%) „elkerülhető hulladék”-nak tekinthető. Ez a mintegy 247 ezer tonnányi élelmiszer jelentette 2023-ban a tényleges élelmiszerpazarlást, vagyis a kidobott élelmiszereknek azt a részét, amelynek hulladékká válása nagyobb odafigyeléssel elkerülhető lett volna. Az adatszolgáltatók saját értékelése ezzel kapcsolatban némileg eltérő. Igaz ugyan, hogy a felmérésben résztvevő háztartások közel 82%-a a felmérés végén úgy gondolta, hogy tudná csökkenteni az általa megtermelt élelmiszer-hulladék mennyiségét. Azonban nem egészen 12%-uk nyilatkozott csak úgy, hogy jelentős csökkenést tudna elérni, 70%-uk csupán „nem túl jelentős mértékű” javulást tart reálisnak. 

Miért válik az élelmiszer hulladékká? A felmérés azt mutatja, hogy az okok között magasan vezetnek azok, amelyek túl nagy mennyiségek átgondolatlan beszerzésére vagy elkészítésére vezethetők vissza.

Hová kerül az emberek által el nem fogyasztott élelmiszer? 2023-ban a mennyiségnek csaknem a fele (több mint 47%-a) a szemetesben, további 8%-a a lefolyóban végezte, több mint 15%-át háziállatok vagy haszonállatok fogyasztották el, legnagyobb részt kutyák. Az összes élelmiszer-hulladéknak nem egészen 2%-a került hulladékgyűjtő pontokra és kevesebb mint 26%-a komposztálásra. A komposztált hulladékmennyiség aránya (25,8%) jelentős növekedést mutat 2016 óta, amikor még nem egészen 19%-ot tett ki. A kutatók szerint ezen a téren még jelentős javulást lehetne elérni, mert a kutatásban megállapított teljes élelmiszerhulladék-mennyiség több mint 41%-a komposztálható lett volna.   

Írta: Márkus Rozália

Forrás: a Nébih kutatásösszefoglalója