Hogyan jött rá az emberiség a komposztálás titkára, és mi köze ehhez Kleopátrának?

  • 2023. december 21.
  • kovacseszter

A komposzthalmot (komposztáló dobozt, krumplihéjat, kávézaccot, nyesedéket) látva az ember ritkán gondol arra, hogy óriások nyomdokain haladva jutott el idáig, pedig így van, és ebbe már annak is bele kell gondolnia, akit eddig elkerült a humuszgyártási őrület. Az már eddig sem számított mentségnek, ha az embernek nincsen kertje: az elszántabbak akár beltéren is kísérletezhettek gilisztakomposzttal, de az erre alkalmas hulladékot néhol köztéri komposztálókban, közösségi kertekben is le lehet adni.

Jövő januártól viszont ez már nem csak ízlés dolga lesz: közös Európai Uniós cél a szilárd hulladékok 65 százalékának újrahasznosítása, ehhez pedig elengedhetetlen a Magyarországra is érvényes kötelező komposztálás bevezetése, vagyis elvileg minden háztartás kap egy direkt komposztálni való hulladékhoz való szemetest, és minden társasház egy külön kukát. A rendszer gyakorlati működéséről egyelőre még nem sokat lehet tudni, mindenesetre a külföldi példák azt mutatják, hogy ha jól kezelik, jól is működik – hogy Magyarországon hogy fog, az majd kiderül.

Kezdetben vala a lyuk

De minek és mióta komposztálunk, ki komposztál, és mi ebben a kunszt? Magában a komposztálás nem valami új vívmány, sőt, a legősibb hulladék-újrahasznosítási módszer, és bár alapvetően nem valami nagy ördöngösség, azért viszonylag hosszú út vezetett a földbe ásott lyuktól a lakás díszének számító, puffnak álcázott gilisztatelepig. Ahogy Luis F. Diaz amerikai hulladékgazdálkodási szakember is írja komposzttörténeti áttekintésében, kezdetben valóban a lyuk volt – ahhoz persze le is kellett először telepedni, hogy az embereknek meglegyen a fix lyukuk. Ebbe aztán minden bele is került, ami akadt a ház körül a szartól a szecskáig, de többé-kevésbé működött; a kezdet kezdetén valószínűleg az emberek egyszerűen csak megfigyelték, hogy a trágyán jobban megélnek a növények.

A mai Skócia területén ötezer évvel ezelőtt már trágyával töltött gödrökbe ültettek, de valószínűleg még nem csináltak külön komposztot. Elterjedt gyakorlatnak számított az is, legalábbis a bronz- és vaskori Európában, hogy a komposztot nem gödörben tárolták, hanem csak egy halomban, amit beszántottak a termőföldbe

A teljes cikk a qubit. hu-n érhető el.

.