Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 11 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Komposztáljunk diólevelet!

2013. október 17.
Pauló Gergő

Bizonyára sokan találkoztak már az őszi levélégetés kellemetlen jelenségével, mellyel nem csak a környezetet szennyezik, hanem hasznos szerves anyagot égetnek el. Gondoljunk csak bele, az erdőben senki sem szedi össze az avart és nem égeti el. Miért is tennénk, hiszen ez a természetes folyamatok során elbomlik (komposztálódik), ezáltal biztosítva a humuszban gazdag talajt. A komposztálással a kertes házaknál keletkező "felesleges" növényi részeket (levágott fű, lomb, gallyak stb.) egyszerűen hasznosíthatjuk. Ez lenne az ésszerű megoldás, de sajnos nem mindig így történik.

A káros égetés egyik oka a diólevéllel kapcsolatos. Majdnem minden kertben található a gyümölcsfák között diófa. Sokan nem merik lombját a komposztba tenni, sőt a kertjükből is száműznék, mert allelokemikáliákat tartalmaz, és ezek hatással vannak a növények növekedésére. A lombok közül a diólevél komposztálása váltja ki a legnagyobb vitát és óvatosságot. Erről tanúskodnak a diólevél komposztálásával kapcsolatban különböző internetes fórumok eltérő hozzászólásai is. Ezen fórumokon egy-két kivételtől eltekintve elutasítják a diólevél komposztba helyezését. A téma aktualitása és fontossága hozzájárult, hogy egy diplomadolgozatban összehasonlítva vizsgálták a diólombból és vegyes gyümölcslombból készült komposzt hatását a növényi csírázásra és növekedésre.

Diólevél és vegyes gyümölcslomb komposzt hatása mustár tesztnövény csírázására:

A diólevél komposztálhatósága régóta vitatott téma. Kísérletükben vizsgálták, hogy a diólevélből készült komposztnak, a komposztálás időtartamának és a felhasznált komposzt dózisának függvényében van-e kimutatható kedvezőtlen hatása a mustár (Sinapis alba) tesztnövény fejlődésére. A vizsgált dió és vegyes lombkomposztokat egymással összehasonlítva, nem volt igazolható különbség egyik fajta komposztnak sem az előnyére, sem a hátrányára. A nem kellően komposztálódott lombnak azonban van kimutatható kedvezőtlen hatása, mely elsősorban a növény növekedésében jelentkezett, és kevésbé a kelés mértékében. A növényi növekedést gátló hatás elsősorban a komposztálatlan lombnál és annak is magasabb dózisainál volt megfigyelhető. Ugyanakkor kedvezőtlen hatásként értékelhetjük, hogy négyhónapos komposztálás után sem tértek el a mért paraméterek szignifikánsan a kontrolltól, vagyis a növényi lombkomposzt jelenléte nem járt előnnyel azon kontrollal szemben, mely csak tápanyaghiányos kvarchomokból állt.

Kilenc hónapos komposztálás után ugyanakkor sem a dió, sem a vegyes lombkomposztnak nem volt kedvezőtlen hatása a növényi tömegre, sőt az 1,6-3,8 szorosára növekedett a kontrollhoz képest az alkalmazott dózis függvényében. A diólevelet ne égessük el, nyugodtan komposztáljuk, és legalább 9 havi komposztálás után felhasználhatjuk.