Tudatos hulladékkezelésre van szükség
Május 1-jéig elkészül Zomborban Szerbia első hulladék-újrahasznosító központja, amelyből további tizenhat létesül a közeljövőben az országban. A tervek a zombori Čistoća kommunális közvállalatban készültek. A vállalat befejezte a szélvédő övezetek revitalizációs lehetőségeinek fölmérését, és három év alatt elkészítette a városi zöldövezetek kataszterét. A közterület-fenntartóknak jelentős szerep jutott a város főutcájának fölújításában is.
Az elmúlt esztendő utolsó hetében megkezdődött az ország első
hulladékhasznosító üzemének építése. A zombori létesítményt már több
hónapja tervezték, és a tervek elfogadását, valamint az építkezés
engedélyeztetését követően nyomban hozzáláttak a munkához. Az építőhely
átadásán megjelent prof. dr. Miladin Avramov, a Környezetvédelmi
Minisztérium államtitkára szerint Nyugat-Bácskában európai szinten
folyik a hulladékkezelés, az újrahasznosító üzem befejezése után itt
épül majd fel a regionális hulladéktározó is, amely a legkorszerűbb
módon kezeli a kommunális hulladék elhelyezésének problémáját, és
jelentős előrelépést hoz a környezetvédelemben.
Az építkezéshez szükséges 45 millió dinárt a Környezetvédelmi Alap biztosította, a munkálatokkal május 1-jére kell elkészülni.
–
Elkülönített tározókat építünk a papír, az üveg, a műanyag, az
akkumulátorok és a tartós elemek, a gumiabroncsok és az elektronikus
hulladék szétválogatásához. Tekintettel arra, hogy az ország első ilyen
létesítményéről van szó, büszkén mondhatom, hogy a technológiát saját
erőből tervezték meg a Čistoća kommunális közvállalat szakemberei, a
programban részt vevő többi szerbiai városnak csupán le kell másolniuk
és a saját igényeikhez kell igazítaniuk azt – nyilatkozta Andrija
Penzeš, a zombori közvállalat igazgatója.
A hulladékhasznosító üzem
kezdeti kapacitása napi 9 tonna, egy műszakban üzemel majd, és néhány új
munkahelyet is teremt. A városban, ahol már vannak pillepalackok és
használt ruhanemű begyűjtésére szolgáló konténerek, hamarosan papír- és
tartóselem-gyűjtőket is kihelyeznek. A közintézményekben kartonból
készült papír-, illetve tartóselem-gyűjtőket helyeznek el. A begyűjtött
szárazelemeket, telefonakkumulátorokat Belgiumba vagy Ausztriába
exportálják megsemmisítésre.
A 2011-ben végzett tevékenységet
értékelve Andrija Penzeš elmondta, hogy a tervezett feladatok közül nem
sikerült befejezni a kutyamenhely kibővítését és a Szelencse városrész
parkjának átalakítását. Lezárultak a város főutcája fölújításának
munkálatai, a szélvédő övezetek revitalizálási projektumának első
szakasza, valamint a zöldövezetek kataszterének elkészítése, amin három
éven át dolgoztak a szakemberek. Összesen 22210 fát vettek
nyilvántartásba, állapotukat korszerű módszerekkel állapították meg, és
az összes vonatkozó adatot hamarosan a közvállalat honlapján kereshető
adatbázisban is közzéteszik.
A projektumok mellett mindennapi
munkáik közé tartozik a kommunális hulladék elszállítása, a
közterületeken a fű kaszálása, virágágyások ültetése és ápolása, a
közveszélyt jelentő fatörzsek kivágása és pótlása, a kóbor ebek
befogása, a közterületeken elhullott állatok tetemeinek elszállítása...
–
Közvállaltunk élen jár a hulladék-újrahasznosítással kapcsolatos
szemléletváltás bemutatásában. A cégen belül elvégzett elemző felmérés
kimutatta, hogy a kommunális hulladék 47 százaléka biológiailag lebomló,
komposztálható anyag, ezzel kapcsolatban van is egy közös projektumunk
az Eco-Energy egyesülettel, amelynek révén a kistermelők körében
kívánjuk népszerűsíteni a komposztálást – nyilatkozta a vállalat
igazgatója. – A városban és a környező falvakban begyűjtött háztartási
hulladék négy százaléka papír, tizenhét százaléka műanyag, mindez
újrahasznosítható. Az elhasznált gumiabroncsok is tetemes terhet rónak a
környezetre. Miután elkészül a regionális hulladéktároló, itt helyben
fölaprítjuk és ledaráljuk az abroncsokat, amivel az útépítéshez adunk
fontos alapanyagot.
Andrija Penzeš arról is beszámolt, hogy hasznos
ötletnek bizonyult a használt ruha begyűjtésére szolgáló konténerek
kihelyezése. Négy hónap alatt több mint öt tonna ruhanemű gyűlt bennük
össze, amelynek nagyobb része a szétválogatást követően humanitárius
célra került, a maradékot pedig az újrafeldolgozók kapták. Egyébként
mindez a textil a szeméttelepre jutott volna.
Forrás: magyarszo.com