A patkányok nem a komposztból jönnek – tévhitek, amelyek veszélybe sodorják a közösségi kezdeményezéseket
Egyre több budapesti kerületben merül fel, hogy felszámolják a közösségi komposztálókat, mert a lakosság egy része úgy véli: ezek vonzzák a patkányokat. Miért alakult ki ez a félreértés, és miért lenne hiba boszorkányüldözésbe kezdeni a komposztálókkal szemben?
Budapest sokáig büszkélkedhetett azzal, hogy a világ egyetlen olyan milliós városa, amely gyakorlatilag patkánymentes övezetnek számít. Ez a kivételes helyzet a Bábolnai Fertőtlenítő Állomás (később Bábolna Bio) hosszú évtizedeken át tartó, következetes városi mentesítési programjának volt köszönhető. A 70-es évek legelején végrehajtott nagyszabású program eredményeként Budapest 1972-re lényegében megszabadult a rágcsálók uralmától, és egészen a 2010-es évekig megőrizte patkánymentes státuszát
Ez a stabilitás azonban megtört 2018-ban: az RNBH Konzorcium vette át az irtást, de nem rendelkezett sem a korábbi Bábolna Bio szakértelmével, sem elegendő képzett szakemberrel. Ekkor kezdődött meg a populáció látható növekedése. 2023-ban aztán a Bábolna ismét visszavette a feladatot, majd idén júniusban újabb fordulat történt: a Budapesti Közművekhez (BKM) került a patkányirtás – saját létszámmal, eszközökkel és szervezeti háttérrel. A korábbi évek nyári átlagához képest (1475 bejelentés) 2025-ben már júniusban 1793 patkányészlelésről érkezett bejelentés, ami 22%-os növekedést jelent. A BKM honlapján továbbra is szerepel, hogy 48–72 órán belül megkezdik az irtást, ám lakossági beszámolók szerint – és a mi tapasztalatunk alapján is – több hetes késés tapasztalható, mivel a BKM csapata még nem tudta teljesen felvenni a ritmust a feladat teljes körű ellátására.
Patkánymentes kerületet jelző tábla a '70-es években © Urbán Tamás/Fortepan
A komposztból humusz lesz, nem patkányeledel
A jelenlegi budapesti patkányinváziótól jogosan tartó lakosság egy része hardcore védekezésbe kezdett: fővároszerte kezdeményezik a közösségi komposztálók felszámolását, mivel tévesen azt feltételezik, hogy a rágcsálók a komposztláda környékén jelennek meg.
A komposztálóba azonban nem kerül főtt étel, hús- vagy egyéb ételmaradék, amelyek valóban vonzanák a patkányokat. Ehelyett zöldhulladék, gyümölcs- és zöldség héj, kávézacc és más szerves anyag bomlik le szabályozott körülmények között. Ha a komposzt nedvessége, levegőztetése és rétegzése rendben van, nem keletkezik bűz, így a rágcsálóknak sincs okuk megjelenni. A városi patkányok valójában sokkal inkább a könnyen hozzáférhető szeméthegyekből, elhagyatott pincékből és a rossz állapotú épületekből keresnek táplálékot és búvóhelyet. A komposztláda ezekhez képest nem kínál számukra vonzó életteret.
Erre rájön az is, hogy a közösségi komposztálók fenntartása valójában nagyon egyszerű. A komposztot, ha 3-4 hetente megforgatjuk vagy átpakoljuk, elősegítjük a gyors bomlást, plusz ezzel megelőzzük a rothadást és kizárjuk a háborítatlan búvó zugok kialakulását. Emellett a zöldhulladékot rétegesen száraz barna anyaggal, például ágaprítékkel vagy forgáccsal fedjük, és kizárjuk a hús- vagy főtt ételmaradékok bedobását, biztosan elkerüljük, hogy a patkányoknak kedvező körülmények alakulhassanak ki. Ha pedig teljesen ki akarjuk zárni, hogy bármilyen rágcsáló vagy nagyobb emlős számára hozzáférhető legyen, ráccsal, zárható tetővel fizikai védelmet is kialakíthatunk a komposztládáknak.
Ráadásul a komposztálás környezeti előnyei vitathatatlanok: csökkenti a hulladéklerakóba kerülő szerves anyag mennyiségét, visszaforgatja a tápanyagokat a talajba, és közösségi élményt teremt a városlakók számára. Ha a patkányprobléma ürügyén felszámoljuk ezeket a kezdeményezéseket, azzal éppen egy fenntartható és hasznos megoldástól fosztjuk meg Budapestet.
Budapest patkányproblémája valós és súlyos, de a közösségi komposztálók bűnbakká tétele nem jelent megoldást. A rágcsálók elszaporodását elsősorban a szemétkezelés hiánnyosságai, az elhanyagolt pincék, és a csökkenő közterületi tisztaság idézik elő – nem a gondosan fenntartott közösségi komposztálók.
A közösségi komposztálás a város élhetőségét növeli, és ha jól működik, semmivel sem veszélyesebb, mint egy városligeti fa tövében bomló avarkupac. Éppen ezért nem a felszámolásukra, hanem a támogatásukra, a lakosság tájékoztatására és a tévhitek eloszlatására lenne szükség. Mert a komposztálók eltűnésével Budapestből ugyanúgy patkányakropolisz válhat – és akkor mi lesz a következő közösségi kezdeményezés, amit félelmünkben fel akarunk számolni?
Tudj meg mindent a közösségi komposztálás folyamatáról részletes, szakmai útmutatónk segítségével!
