Karácsonyi csoda: megjelent a rég várt biohulladékos rendelet a jövő évi új rendszerről

2023 év elején a közelgő uniós határidő miatt a Humusz kiadott egy állásfoglalást a biohulladék témájában, és ezzel együtt az illetékes döntéshozókkal (Energiaügyi Minisztérium, MOHU) is felvettük a kapcsolatot, hogy jogszabálymódosító javaslatainkat elküldjük. Fő észrevételeink elsősorban a közösségi komposztálással kapcsolatban voltak, ugyanis a 2003-as rendelet értelmében csak társasházak végezhettek ilyen tevékenységet, egyéb közösségek nem. Természetesen (és szerencsére) ettől függetlenül egyre több közösségi komposztpont alakult országszerte, de főként Budapest területén, és jó lett volna, ha ezek a kezdeményezések legalább jogszabályi támogatást kapnak. Fontos tudni, hogy bár a Hulladék Keretirányelvben kötelező elkülönített gyűjtés szerepel a biohulladékokra vonatkozóan (2025-től a textil- és veszélyes hulladékokra is), az nincs megszabva, hogy ezt hogyan kell megvalósítani, tehát a házi és közösségi komposztálás ugyanúgy megfelel az előírásnak mint a központosított (pl. házhoz menő) begyűjtés. Ráadásul sok nagyobb európai nagyvárosban a különböző megoldások párhuzamosan működnek, és egészítik ki egymást.

Nyár folyamán jelent meg az első jogszabálytervezet társadalmi egyeztetésre az új biohulladék rendeletről, amelyre el is küldtük szakmai véleményünket (egyeztetve többek között közösségi komposzpontot működtető közösségekkel). Az őszre ígért végleges verzió végül csak december 14-én látott napvilágot, nem sok időt hagyva így az előkészületekre és a megfelelő tájékoztatásra. Azt viszont örömmel jelenthetjük, hogy a végleges tervezet rengeteg olyan változást is tartalmaz, amit javaslatként megfogalmaztunk, így összességében elmondható, hogy érdekérvényesítő munkánk meghozta gyümölcsét – vagy humuszát. 

Miben új a 2023. évi biohulladékos rendelet

Kezdjük a rossz hírekkel: a rendelet továbbra sem tartalmazza, hogy 2023. december 31-től kötelező a biohulladék elkülönített gyűjtése, az szerepel csak, hogy a hulladékbirtokos önkéntesen gyűjti. A 2012. évi hulladéktörvény egyik alapelve a biológiailag lebomló hulladék hasznosítása, ráadásul előírja, hogy a hulladékbirtokos a hulladékot „az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és egyéb hasznosítási műveletek előmozdítása vagy javítása érdekében [...] elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal [...] összekeverni nem lehet” (12. § (4)). Így teljesen érthetetlen számunkra, hogy miért nincs világosan lefektetve a biohulladék elkülönített gyűjtésének fontossága (ami egyébként más uniós célszámok eléréséhez is elengedhetetlen), mikor még ráadásul jogszabályi kötelezettség is.

Az utóbbi időben megjelent MOHU-s nyilatkozatokban is azt olvasni, hogy a rendszer nem kötelező, mindenki maga dönti el, hogy részt akar-e benne venni (már aki dönthet erről, ugyanis januártól csak 460.000 ember számára lesz elérhető a lehetőség). Amellett, hogy ez nem igaz – lásd fentebb – elég kontraproduktív ez a kommunikációs stratégia. Amikor a kötelező szelektív gyűjtése a műanyag, fém, üveg és papír hulladéknak is elég döcögős és messze elmarad az elvárt eredményektől, akkor ha ráadásul valami nem is kötelező... Minek egyáltalán akkor erre egy drága rendszert kiépíteni? Arról nem is beszélve, hogy egy új rendszer elindulása előtt nem fél hónappal (év végi, karácsonyi időszakban) kellene elkezdeni tájékoztatást nyújtani, hanem legalább fél, de ideális esetben egy évvel ezelőtt el kellett volna kezdeni, hogy mire elindul élesben, már minden felmerülő kérdésre kimerítő válasz érkezhessen. És az egészet azzal kellene elkezdeni, hogy miért fontos a biohulladék megfelelő kezelése, és mire jó nekünk, lakosoknak. 

Szemléletformálásról csak az élelmiszer-hulladék képződésének megelőzésénél esik szó a rendeletben, amelyet a Nébih Maradék Nélkül programja fog végezni. Ezt örömmel olvastuk, hiszen nagyon jó kezekbe kerül, viszont azért sajnáljuk, hogy a zöld civil szektor, amely már évtizedek óta foglalkozik környezeti neveléssel, ismét kimarad a buliból. Itt hozzátennénk azt is, hogy nem csupán szemléletformálással lehet az élelmiszer-hulladék mennyiségét csökkenteni, hanem jogszabályi eszközökkel, adományozással stb. is. Ráadásul csak az élelmiszer-hulladék megelőzésére térnek ki, arra nem, hogy a kezelésére vonatkozó tájékoztatást, szemléletformálást kinek, hogyan kellene végeznie.

És most jöjjön, amiknek örülünk.

Korábbi javaslatainknak megfelelően a házi és közösségi komposztálás fogalmai tisztázódtak, és végre legálisak azok a komposztálási módozatok, amikkel a gyakorlatban sűrűn lehet találkozni. Valamint megjelent a (kerti) zöldhulladék fogalma mellett a konyhai zöldhulladék, ami segíti tisztázni, hogy a házhoz menő gyűjtés során mit lehet a barna kukákba beletenni.

házi komposztálás: a zöldhulladéknak és a konyhai zöldhulladéknak vagy más növényi eredetű szerves anyagnak, a képződése helyén vagy a képződésének helye szerinti ingatlan, vagy a házi komposztálást végző más ingatlanának területén, a növények tápanyagellátása érdekében, saját célra történő olyan feldolgozása, amelynek során házi komposzt képződik;

A más ingatlanának a területén kitétel azért jó, hogy bekerült, hiszen sokan használják a sharewaste alkalmazást, ill. a Humusz közösségi komposztpontja is valójában inkább ebbe a kategóriába tartozik, hiszen a saját működésünkből keletkező biohulladékunk kezelése mellett fogadjuk be mások otthonában keletkező konyhai zöldhulladékot.

közösségi komposztálás: olyan házi komposztálás, ahol a komposztálás előkezelését, komposztálást, komposzt felhasználását társasházak, lakásszövetkezetek, kis közösségek közösen végzik;

Megjelent továbbá egy új fogalom, a közösségi gyűjtés.

közösségi gyűjtés: a természetes személy ingatlanhasználók több lakóépületben élő közössége által a zöldhulladék és konyhai zöldhulladék lakóépületekhez közvetlen közeli helyen történő elkülönített gyűjtése;

Őszintén megmondva, nem teljesen tiszta számunkra, miért volt szükség erre a külön fogalomra, vagy hogy miben más a közösségi komposztálástól (azon kívül, hogy a közösségi gyűjtés a MOHU által kijelölt helyen történik). Megköszönjük, ha ebben kapunk segítséget. Mindenesetre fontos újdonság, hogy a MOHU felé jelenteni kell majd a képződő komposzt mennyiségét és felhasználási módját, amiről több részletet egyelőre nem tudni.

Összegzés

Nagyon nagy szükség volt már egy új biohulladékos rendeletre, amiben tiszták a fogalmak és előkészíti a terepet a biohulladék központosított begyűjtésére és kezelésére. Viszont óriási problémának látjuk, hogy az előkészületekre 5 évünk volt (2018-ban jött ki az a keretirányelv módosítás, amely előírja a kötelező elkülönített gyűjtést), és mégis ennyire utolsó pillanatban jött ki a jogszabály, és kapkodva indul el a rendszer januárban. Bár a MOHU-nak volt valamennyi ideje felkészülni az új rendszerre, kommunikálni nem kommunikál(hat)tak semmit, és most indul el bármi tájékoztatás arról, mire lehet számítani. Alapvetően nem az a baj, hogy nem egyszerre indul országosan a begyűjtés, hiszen a legtöbb helyen ez a bevett gyakorlat. Csak ezt el lehetett volna kezdeni pár évvel ezelőtt is, hogy a kötelezettség határidejére már országosra ki lehessen terjeszteni. Ez felvet újabb kérdéseket és problémákat, mint például a koncessziós rendszer és társai, de ebbe most ne menjünk bele...

A lakosoknak azt tudjuk konklúzióként levonni, hogy aki eddig komposztált, az csinálja továbbra is, és ha úgy adódik, a barna kukát is igényelje. Aki nem komposztált, de kaphat kukát, mindenképp igényelje, és buzdítsa lakótársait is a használatra! A tapasztalatokról meg számoljon be nekünk. Aki nem kap kukát, az se keseredjen el: ha teheti, kezdjen el otthon a kertben vagy beltéren komposztálni, vagy keressen fel egy közösségi komposztpontot!

Érdemes a híreket olvasni, hiszen a következő hetekben biztos egyre több információ lesz elérhető az új rendszerről. Mi január 8-tól fogunk ismét dolgozni, így a fejleményekkel azt követően tudunk majd ismét jelentkezni. 

Képek forrása: pexels, pixabay, saját