Szappannal fürdik és gilisztát tart az étkezőasztal alatt

Kump Edina környezetkutató, környezeti nevelés-tanácsadó 2014-ben kezdett bele a hulladékmentes életmódba. A divany.hu megkérte, hogy ossza meg tapasztalatait és magyarázza el, miért hasznos, ésszerű és még költséghatékony is szappannal mosakodni és gilisztát tartani az étkezőasztal alatt.

Hulladékmentesen élsz, azaz a szokásos 1 kg helyett napi 1 dkg szemetet termelsz. Ebben a szelektív is benne van, vagy az külön kategória, azzal együtt mennyi?

A szokásos, tehát a magyar ember átlagos heti szeméttermelése 7 kg, vagyis naponta 1 kg. Ez az a mennyiség, ami a kommunális kukába kerül, ebbe a szelektív és a komposzt hulladék már nem tartozik bele. Épp ezért számoltam én is kizárólag a kommunális kukába kerülő szemétmennyiségemmel, amikor legutóbb mértem precízen, hogy ténylegesen mennyi szemetet termelek. A szelektív hulladékom súlyát nem mértem ebben az időszakban, viszont dokumentáltam azokat is fényképpel, bárki utána tud nézni, a mai napig elérhető a hulladékdokumentáció, sőt hamarosan újból el fogom indítani.

Miért csinálod ezt? Ez a bolygó nagyon sok mindent túlélt már, üstököst, jégkorszakot. Tényleg ki tudjuk nyírni nejlonzacskókkal?

A bolygó valóban túlélte az üstököst, a dinoszauruszok már kevésbé. A Föld köszöni szépen, majd megoldja valahogy azt a rendetlenséget, amit épp okozunk. A kérdés az, hogy szeretnénk-e segíteni neki a rendrakásban, hogy továbbra is szívesen lásson itt minket, vagy csak azért is rákényszerítjük arra, hogy előbb vagy utóbb, de két lábbal rúgjon ki minket az ajtón?

A bolygón öt nagy kihalás volt eddig, jelenleg zajlik a hatodik, aminek az okozója az ember. A Homo sapiens, vagyis az értelmes, gondolkodó ember. Ideje lenne kiérdemelni a nevünket. A környezetnek, a természetnek mi is ugyanolyan szerves részei vagyunk, mint bármilyen más faj. Nem vagyunk, és nem is tudunk függetlenek lenni tőle, akármennyire is igyekszünk így tenni, vagy legalábbis ezt hinni. A mi életben maradásunk függ a bolygó élhető környezetétől, nem pedig a bolygó fennmaradása tőlünk.

Vajon életben tudunk maradni egy olyan környezetben, ahol azért tarolnak le védett területeket – a mi fennmaradásunkhoz szükséges erdőket -, hogy kőolajat hozzanak fel a föld mélyéből ahhoz, hogy többek között nejlonzacskót is tudjanak gyártani belőle? Élhető-e, hogy azért füstölögjenek gyárak és kamionok, szennyezve a levegőnket, hogy egyszer használatos, azonnal eldobható nejlonzacskókat tudjanak adni a boltban? Van értelme olyan anyagok gyártásának, amiket pár percig használunk, aztán eldobunk, és mivel nem tudunk mit kezdeni velük, jobb híján elégetjük, vagy eltemetjük a föld alá, hogy aztán újból kőolajat hozzunk fel a föld alól és megint legyártsuk azokat?

Vajon a bolygó, vagy mi fogunk eltűnni attól a tetemes mennyiségű természetbe kikerülő nejlonzacskótól, ami elkezd aprózódni és káros vegyi anyagokat felszívni, majd az állatok szervezetébe bekerülve visszajutni hozzánk a táplálékláncon keresztül? Én az ember kihalására fogadok a bolygóval szemben, ha nem szedjük össze magunkat. Szeretném, ha még az unokáink is élhetnének ezen a szép helyen, ezért csinálom.

Gilisztákkal élsz és szappannal mosakodsz. Ez nem rémesen kényelmetlen? Én is megpróbáltam szappannal tusolni, de 3 nap után feladtam. Csomó idő, pénz és kényelmetlenség.

Ha rémesen kényelmetlen, drága és időpazarló lenne, nem így élnék. A giliszták a beltéri komposztálóinkban laknak, ők segítenek gyorsítani a komposztálási folyamatot. Nagyon hasznos jószágok a városi, lakásban élő ember számára is, nélkülük nem tudnám megoldani a zöld hulladékaim komposztálását.

A hét közben keletkező szerves hulladékaimat félreteszem, és hetente egyszer szórom szét a gilisztakomposztálókba. Ez rövidebb ideig tartó, és sokkal kellemesebb elfoglaltság, mintha a büdös, nyálkás kommunális szemét ürítésével, majd a kuka mosásával kellene foglalkoznom hetente több alkalommal. Ráadásul még ingyen virágföldet és tápoldatot is termelnek nekem hulladékból anélkül, hogy látnám, vagy bármilyen módon érzékelném a jelenlétüket.

A szappanos mosakodásnak én csak előnyét látom. A folyékony mosakodó szereket alig bírom lemosni magamról és kiszárítják a bőrömet, így aztán újabb szerek vásárlására ösztökél(né)nek, hogy a kiszáradt bőrömet azokkal kenegessem. Ehelyett néhány havonta vásárolok (vagy magamnak készítek) 1-2 kézműves szappant és kozmetikumot, kevesebb csomagolással, ám annál több tápláló belső tulajdonsággal, jelentősen kevesebb pénzösszegből.

Egyébként a fogkrémekben, sminkeszközökben, bőrradírozókban, tusfürdőkben már mind találhatóak apróbb műanyagok granulátumként, vagy kötőanyagként. Ezek könnyedén kiválthatóak lennének természetes anyagokkal, csak hát azok jelenleg drágábbak, mint a műanyagok, valamint, mivel hatékonyabban dolgoznak, ezért elég ritkábban is használni őket, mint a műanyagos társaikat (azt pedig nem sok gyártó szeretné, hogy ritkábban vásároljuk a termékeit...). A saját egészségem miatt is választom inkább azt az utat, hogy vagy magamnak készítem el a natúrkozmetikumokat, vagy megbízható forrásból szerzem be azokat.

Van ez a boltod, ahol be lehet vásárolni a hulladékmentes életmódhoz. Ez nem ellentmondás? Mármint, hogy dolgokat vegyek azért, hogy ne vegyek dolgokat?

A hulladékmentes életmódhoz nem lehet bevásárolni, ez nem egy divathullám a rá jellemző kötelező eszközökkel, hanem egy fenntartható, de a világból nem kivonuló életstílus. Amikor már határozottan lépdeltem a zero waste felé, nem volt kérdéses, hogy bizonyos eszközeimnek meg kell találnom a hulladékmentes alternatíváit, hiszen azok nélkül nem tudtam volna elérni a célt.

Például szerettem volna megoldást találni arra, hogy ne a bolti műanyag fogkeféket használjam, mivel azokat csakis a kommunális kukába dobhattam ki. Sokféle fogkefét kipróbáltam, mire ráleltem arra, ami nem csak tökéletesen bevált, hanem még 100%-ban komposztálható is. Ez viszont nem volt egyszerű, nagyon sokáig kellett keresnem, több sikertelen próbálkozásom volt más fogkefékkel és belefutottam olyanokba is, amikre azt mondták, hogy környezetbarát megoldást kínálnak, pedig ez sajnos nem volt igaz.

A Hulladékmentes.hu zero waste webáruház azért indult, hogy másoknak megspóroljam ezt a kutatást, valamint hogy egy helyen elérhetőek legyenek azok a bevált, és valóban környezetbarát eszközök, amik a hulladékaink csökkentéséhez nagyban hozzájárulhatnak. Így például találhatóak itt a műanyag szivacs helyett természetes alapanyagú, komposztálható mosogató eszközök, a műanyag zacskók helyett vászonzsákok, a pet palackok helyett üvegkulacsok, a műanyag fogkefe helyett állati sörtés fa fogkefe ami komposztálható, papír zsebkendő helyett textil, tampon helyett intimkehely, stb.

Miért lenne az ellentmondásos, hogy egyszer megveszek 3 db textil zsebkendőt azért, hogy évekig azokat használjam ahelyett, hogy egyfolytában papírzsebkendőket vásárolnék és dobnék ki? Így sok fölösleges dolog helyett kevesebb, de hasznosabb eszközt veszek, a megspórolt pénzből pedig akár nyaralni is elmehetek, ha ügyes vagyok.

Amikor magadnak készítesz dolgokat, az is termel hulladékot, nem? Meg még energiát is használsz, meg vizet, amivel elmosod a szappanreszelőt meg a befőttesüvegeket. Még így is jobb a környezetnek? Ha kis elmosható izékből enném a natúrjoghurtot, egész álló nap mosogatnék. Vagy ha elautózom Piliscsabára a kimért étolajért, közben benzint használok - nem jobb a bolygónak, ha megveszem pet-palackban és a szelektívbe dobom? Szóval a hulladékmentesség tuti egyértelműen környezetbarátabb?

A hulladékmentesség akkor környezetbarátabb, ha ésszerűen űzöm azt. Ebbe nem fér bele, hogy az étolaj vagy bármi egyéb miatt elutazzam az ország másik felébe csak azért, mert akkor azt ott kimérősen tudom megvenni. Viszont ha a közelben lakók élnek ezzel a lehetőséggel, akkor már megtettek egy fontos lépést, amivel egyben példát is mutatnak a többieknek, az ott elköltött pénzükkel pedig egyértelműen arra szavaznak, hogy nyíljanak még további ilyen jellegű boltok. Ennek köszönhetően lehet, hogy a te közeledben is lesz hamarosan ilyen üzlet, és nem kell messzire autóznod ezért.

Érdemes tudni, hogy a csomagolóanyagok gyártásához sokkal több vizet és energiát használnak fel, mint amennyit te vagy én használunk, amikor elmosogatjuk az edényeinket.

Például egy darab ásványvizes PET-palack legyártásához háromszor annyi vízre van szükség, mint amennyi végül a palackba kerül. Ez egy fél literes palack esetében 1,5 liternyi vizet jelent, amit általában csak egyszer használunk (és nem is érdemes újratölteni egészségügyi okokból). Ezzel szemben egy fél literes üvegkulacsot nem szükséges minden újratöltés előtt 1,5 liter vízzel elmosni. A PET-palack újrahasznosítása ezen felül további energiát, vizet igényel, többet, mint amennyit az üvegkulacs tisztán tartására szükséges fordítani.

Azzal, hogy magamnak készítem mondjuk a mosószeremet, vagy a májkrémet, nem termelek plusz szemetet, sőt, épp hogy kevesebbet ahhoz képest, ha mindezt készen, csomagolva vásárolnám meg a boltban. Én egyébként nem érzem, hogy sokkal többet mosogatnék, épp ellenkezőleg. Amit csak lehet egyből saját edénybe, táskába vásárolok. Hazaérve szinte mindent azonnal a helyére tudok tenni a korábban magammal vitt tárolókban, nincs mit kicsomagolnom, majd a csomagolás tisztításával és megfelelő elhelyezésével foglalkoznom (hiszen a szelektív hulladék tisztán gyűjtendő). Edényeket, evőeszközöket, poharakat így is, úgy is mosogatok, a hulladékmentes életmód miatt nem növekedett meg a mosatlan mennyisége a háztartásunkban.

Hogy a hulladékmentesség környezetbarátabb-e? A szemét, illetve a hulladék – ha kikerül a körforgásból – szennyezi az ember közvetlen környezetét. A hulladékmentesség lényege, hogy minimálisra csökkentse a mindennapi életvitelünk során keletkező hulladék-, valamint szemét mennyiségét úgy, hogy a leghatékonyabb eszközt veti be erre: eleve megelőzi annak létrejöttét.

Létezhet attól környezetbarátabb tevékenység, mint aminek köszönhetően nem keletkezik olyan anyag, ami szennyezhet? Ha eleve nem gyártanak le bizonyos termékeket, mert nincs is rájuk igazából szükség?

Próbálj meg úgy élni pár hónapig, hogy a mindennapok során keletkező kommunális szemetet nem viszed ki a lakásból, hanem hagyod felhalmozódni. Ha hulladékmentes háztartást vezetsz alig lesz minek összegyűlnie, nem fog bűzleni semmitől a lakhelyed és nem fog úgy kinézni a lakás, mint egy frissiben felrobbantott szeméttelep. Környezet- és emberbarát megoldásnak tűnik?

Engem már így is hülyének, szegénynek vagy hippinek néznek, amiért nem használok autót és nem veszek PET-palackot, bele se merek gondolni, mi lenne, ha még a vászonzacskókkal meg a gilisztákkal is előállnék. Nem néznek hülyének? Nem zavar?

Attól, hogy néhány dolgot másképp csinálok, még nem néznek hülyének. Sőt. Néha persze nem értik elsőre, miért teszek dolgokat úgy ahogy, de gyakran inkább kissé irigykednek, amiért merek nem csak másképp gondolkodni, hanem másként viselkedni is.

Vászonszatyrot egyébként egyre többen használnak – tőlem is egyre gyakrabban megkérdezik mikor azt használom vásárlás során, hogy „de jó, hol lehet ilyet kapni?”.

Ne felejtsük el, hogy a műanyag szatyorért is fizetni kell, és ha azt a következő vásárláskor ugyan újból használjuk is, jelentősen kevesebb alkalommal tehetjük ezt meg, mint egy vászonszatyorral. Miért költenénk évente akár több ezer forintot műanyag szatyrokra, amiket otthon aztán pakolgathatunk újabb szatyrokba mielőtt kidobnánk azokat, ha ezek helyett évekig használhatunk néhány darab pár száz forintos vászonszatyrot is, amiket ráadásul ki sem kell dobnunk a kommunális kukába, mert komposztálható, ha nincs rá szükségünk többé?

A gilisztakomposzt pedig izgalmas is lehet, főleg ha valaki rendszeresen horgászik a családban. Nálunk épp emiatt kezeli a komposztálókat elsősorban a párom, aki egy-egy horgászat előtt már nem a boltba megy csaliért. Ezzel megint eljutottunk oda, hogy pénzt és időt is spórolhatunk ezekkel a megoldásokkal.

A PET-palackot fentebb már felületesen érintettük. Az autót illetően nem biztos, hogy értelmes dolog csupán kényelemből kipufogógázzal mérgezni azt a levegőt, amit a gyerekeink is belélegeznek. Érdemes tisztában lenni a PM10 és a szálló por fogalmával, keress rá Baki Ádám „PM10 film” című videójára. Az egészségi állapotunk megőrzésén túlmenően a tömegközlekedés a pénztárcánknak is kedvezhet, mivel az sokszor olcsóbb, mint fenntartani egy autót, én pedig személy szerint még örülök is annak, ha kerékpárral tudok közlekedni.

Attól pedig szerintem senki nem lesz szegényebb, hogy kevesebb pénzből meg tud élni. Akinek csak a pénz jelenti a boldogságot, az sosem volt még úgy igazán boldog.

Hülyének néznek és szappannal kell mosakodni, miközben a klímaegyezmény épp veszélyben, és ezerrel rohanunk a klímakatasztrófába. Nincs az az érzésed, hogy a süllyedő Titanicból lapátoljuk ki a vizet egy kávéskanállal?

A hulladékgazdálkodás, hasonlóan a környezetvédelem többi ágához, nem egy mindentől független szereplő a rendszerben, így a klímaváltozáshoz, valamint annak enyhítéséhez is sok köze van. Azzal, hogy én jelentősen kevesebb szemetet termelek, például azért, mert amit csak tudok csomagolásmentesen vásárolok, közvetve hatással vagyok arra, hogy miattam kevesebb csomagolóüzem pöfékel üvegházhatású gázokat.

Kevesebb a kommunális szemetem, ezért miattam ritkábban pöfékel a szemetes kocsi is, és a hulladékégető sem azért füstöl, mert én kilószámra küldöm oda a szemetem. Szezonális, amennyire lehetséges közeli helyről származó élelmiszert vásárolok, ezért nem kell azt másik kontinensről ideszállítani – szintén üvegházhatású gázokat termelve. Jelentősen kevesebb szelektív hulladékom keletkezik, így kevesebb energia, víz és üvegházhatású gáz kibocsátása szükséges ahhoz, hogy újrahasznosítsák azokat stb.

Az új projekted a műanyagmentesség. Miért? Mi a baj a műanyaggal? Az üveg is ezer év alatt bomlik le, nem? A műanyag rosszabb?

A műanyag gyártásához egy rohamosan fogyó és nem megújuló erőforrásra – kőolajra – van szükség; általában nem tartós termékek készülnek belőle; a természetbe kikerülve komoly károkat okozhatnak; ha pedig újrahasznosítják őket, azzal sem feltétlen érjük el a célt. Egy műanyag palackot például csak értékcsökkenéssel lehet újrahasznosítani, vagyis gyengébb minőségű termék készíthető belőle, míg üvegből újra és újra ugyanolyan minőségű üveg gyártható.

Mindezeken felül az sem elhanyagolható szempont, hogy még mindig bukkannak fel olyan kutatások, amik arról szólnak, hogy a műanyagokból oldódhatnak ki bizonyos hormonháztartást befolyásoló anyagok az abban tárolt ételbe, vízbe – még ha elenyésző mennyiségben is. A természetbe kikerülő nagy mennyiségű műanyag hulladék elkezd aprózódni, amivel párhuzamosan káros vegyületeket szív fel, amelyek – a műanyaggal együtt – visszakerülnek a táplálékláncba, mivel ezeket az apróbb darabokat az állatok összetévesztik a természetes táplálékaikkal. Minden egyes alkalommal, amikor egy újabb műanyag kütyüt fogadunk el, vagy veszünk meg, egyúttal igent is mondunk arra, hogy még többet gyártsanak ezekből.

Munkád során sokat foglalkoztál környezeti neveléssel. Mi a tapasztalatod, a gyerekek, kamaszok könnyen felfogják, vevők a szemléletre? Az én gyerekemet nem érdekli a bolygó, csak az, hogy kaphasson kindertojást.

Igen, a fiatalok többsége nyitott, sőt sok esetben tájékozottabb is a témában, mint a felnőttek, de a hozzáállásukat illetően persze sok múlik azon is, milyen példát látnak otthon a szülőktől. Merőben másképp szükséges érinteni a témát egy óvodás gyermekkel, mint mondjuk egy kamasszal, vagy felnőttel – a környezeti nevelést illetően ugyanis rendkívül fontos, ám sokszor elfeledett közönség az idősebb korosztály, pedig nem csak a fiatalokon múlik a jövő. Azt pedig minden gyerek megérti, hogy ha nincs hol élni és ételt termeszteni, mert a környezetünket tönkretettük, akkor csoki sincs.

Forrás: divany.hu