Sokan szkeptikusak voltak, mégis működik a köztéri közösségi komposztálás Budapesten

  • 2021. szeptember 06.
  • Gyuri

Budapesten már 7 köztéri helyen van közösségi komposztáló. Lelkes, civil zöldhulladék-újrahasznosítók gondozzák is a komposztokat. Tapasztalatokról, alapvetésekről és jövőbeli tervekről beszélgettünk a Főkert munkatársával.

magyarnarancs.hu: Hány közösségi komposztáló hely van már Budapesten?

Zsolnai Balázs: Közösségi sok helyen van, hiszen számos közösségi kert, társasház, oktatási intézmény területén található, de a Főkert kezdte el, hogy közterületre, közösségi fenntartással létesített komposztáló pontot. Jelenleg 7 helyen van ilyen, 5 főkertes fenntartású és 2 kerületi közterületen. A legelső a Tabánban lett kihelyezve, ott kezdtük el a budapesti közösségi komposztálást még tavaly októberben. A másodikat és a továbbiakat már lakossági kérésre hoztuk létre. Van már közösségi komposztálásra lehetőség a Tabánban, a Szent István parkban, a Városmajorban, a Feneketlen-tónál és a Hajógyári-szigeten, és a két kerületi önkormányzati hely, az egyik az Almássy téren van, a másik pedig a Teleki téren.

 

magyarnarancs.hu: Hogy indult be Budapesten a közösségi komposztálás?

ZsB: Legelőször létrejött egy-egy közösség civilekből Facebook-csoportok formájában. A civilek gondozzák a komposzttárolókat, ők látják el a körülötte felmerülő feladatokat, a Főkert munkatársai pedig felajánlásból származó, használt raklapokból készítették el a komposztálókat. Büszkék vagyunk arra, hogy a közösségi komposztálás mint projekt teljesen ingyen működik, melynek motorjai a civilek. Mindig mindenkinek az volt a félelme – sok kerület azért nem is szeretne saját közösségi komposztálót a területére –, hogy mi lesz a rágcsálókkal vagy a szaggal. Pedig mindez csak akkor következik be, akkor jelennek meg rágcsálók a komposzt körül, és akkor lesz büdös, ha nincs megfelelően gondozva, mert akkor bizony előfordul, hogy kerül rá ételmaradék, vagy egyéb olyasmi, ami nem odavaló.

 

A civil csoportok biztosítják, hogy napi vagy kétnapi szinten lejárnak a komposzthoz, és gondozzák a komposztot.

Azért kell egyébként gyakran megvizsgálni a komposzt alakulását, hogy ne temessék be a szerencsére gyorsan gyűlő konyhai zöld hulladék alatt azt, ami nem oda való, például a főtt ételmaradékot vagy a kenyeret. Több helyen kérték a csoportok, amelyek egyébként saját maga alakítják ki a szabályaikat, hogy a papírzacskót ne tegyék a  komposztálóba, mert bár az van ráírva, hogy lebomlik, az csak akkor történik gyorsan, ha apróra összetépik. Attól meg még messze vagyunk, hogy a papírt mindenki összetépje vagy a dinnyét összevágja, amit csak lehet aprítson, ami a komposztba megy. De gyorsan tanulnak az emberek, előbb-utóbb beérjük a nyugatot...

A komposztközösség tagjai ki tudják szedni a komposzt közül a szemetet, vagy azokat a dolgokat, ami bár úgy tűnik, igazából nem komposztálható. Megkülönböztetjük a komposztálható, a nem komposztálható és a korlátozottan komposztálható anyagokat. Minden komposzthelynél kicsit más szabályok érvényesek, van, ahol a korlátozottan komposztálható anyagokat engedik, hogy komposztálják, és van, ahol egyáltalán nem. A Feneketlen-tónál például ezt a kategóriát külön gyűjtik. Először rászoktatják az embereket, mit lehet és mit nem.

 

magyarnarancs.hu: Mi az, ami például korlátozottan komposztálható?

ZsB: Pélául a déli gyümölcsök héja, ezt valahol engedik, mehet a komposztba, valahol egyáltalán nem, valahol meg külön gyűjtik. A Feneketlen-tónál például mindent komposztálnak, amit csak lehet, de sok mindent, ami nem egyértelműen eldönthető, melyik kategóriába tartozik, azt külön gyűjtik. A Humusz Szövetségnek – akikkel a Főkert együttműködési megállapodást kötött – van egy kiadványa, melyben kategóriánként le vannak írva a komposztálható, nem komposztálható vagy korlátozottan komposztálható anyagok. Ezt használjuk mi is. Az együttműködési megállapodás része, hogy közösen próbáljuk a lakosságot rávenni a komposztálásra. A magyar lakosság háztartási hulladékának majdnem egyharmada konyhai zöldhulladék, ami jórészt komposztálható lenne.

 

magyarnarancs.hu: Mit tapasztalnak, hogyan működnek a komposztközösségek?

ZsB: Azért választottuk a Tabánt elsőnek, mert ott volt már egy nagyon régen létrehozott zöld csoport, egy létező közösség, amely tagjai lejárnak a parkba, besegítenek a Főkertnek, ők nyitottak voltak a komposztálásra is. A Szent István parknál egy civil hölgy jelentkezett, ő verbuvált embereket. A Facebookon létrehoztunk csoportokat, kitaláltuk a “komposztbarátok” brandet hálózat építés céljából. Amikor megvan nagyjából 20-30 fő, ki vannak osztva a szerepkörök, ki a komposztmester, kik azok, akik le tudnak járni napi szinten a komposzthoz, akkor alakítjuk ki a helyet. Enélkül, közösség nélkül a Főkert nem tesz sehova komposztálót. A Szent István parki csoport működik egyébként a legjobban, több mint 600 tagja van a csoportnak, lelkesek, proaktívak, gondozzák a komposztot, és ott már megtörtént az első közösségi rostálás is pár hónapja. 6 hónap alatt elkészült a komposztjuk.

 

magyarnarancs.hu: Honnan lehet tudni, hogy egy komposzt már jó?

ZsB: Van egy úgynevezett zsázsa teszt, amely során zsázsamagokat kell a komposztba vetni, ezek két-három nap alatt kicsíráznak, és ha szép zöldek, az azt jelenti, hogy egészséges a komposzt. A friss komposzt éget. De ha a zsázsa teszt működik, akkor az a komposzt felhasználható.

A körülbelül három hónapos komposzt alkalmas mulcsozásra, de a zsázsa teszten átment komposzttal már nyugodtan lehet például szobanövényt ültetni, balkonkertészkedést folytatni. A Szent István parkban kitettük a kész komposztot, és jeleztük, hogy bárki vihet belőle. Ezt a közösség hozta létre, és nagyon élvezték a folyamatot.

 

magyarnarancs.hu: Mire fogják használni a kész komposztot hosszabb távon?

ZsB: Továbbra is ki lesz téve, el lehet vinni saját használatra, ha pedig nagyobb mennyiség áll majd rendelkezésre vagy marad, a Főkert az adott park területén hasznosítja majd, növények alá, cserjék tövére szórják szét. Azt szeretnénk, hogy a környékbeli zöld és barna hulladékot ne vigyék messzire. A Főkertnek van egy komposztáló telepe, minden parki zöldhulladékot oda visznek, ott komposztálják, majd a komposztot visszaszállítják. Így viszont bár újrahasznosul a zöldhulladék, a szállítások miatt óriási az ökológiai lábnyom. A következő lépés az lehetne, hogy a helyben képződő parki zöldhulladékot, a helyszínen létrehozott, külön a Főkert által kezelt komposztálóban, a nagy mennyiségű őszi lombot pedig a lombkomposztálóban az adott parkban lehessen újrahasznosítani. De ez még csak terv, ez elég nagy logisztikát igényel, viszont muszáj lenne megcsinálni.

 

magyarnarancs.hu: Miben különbözne a Főkert által kezelt komposztáló a parkokban a közösségitől?

ZsB: Zárt lenne, mert a nagyobb volumenű komposztáláshoz még nagyobb odafigyelés szükséges, valamint ott már forgatás is szükségessé válhat, nem beszélve a szén-nitrogén arány pontos tartásáról. A civilek esetében volt némi aggodalom, hogy ennek az egyensúlynak a megtartása problémát okozhat, de megoldották a szituációt.

A civilek mindent megoldanak.

Amikor több barna anyagra volt szükségük, a parkban talált faleveleket, gallyakat hasznosították, majd mikor az elfogyott, feltalálták magukat. Volt olyan, hogy a csoportban erről folyt eszmecsere, valaki pedig szólt, hogy pár utcával arrébb látott egy zsák falevelet, aztán elkezdődött a matekozás, ki tud érte elmenni, kinek, hogyan esik útba. Az a lényeg, hogy egy adott réteg konyhai zöldhulladékra barna anyagot kell tenni, különben a komposzt berohadhat, és akkor fennáll a veszély, hogy szaga lesz, kell egy kis falevél, ág, forgács, papír, és a szag eltűnik.A megfelelő arányt kell eltalálni, de ez többnyire sikerül is.

 

magyarnarancs.hu: Mindenhol jól működik a közösségi részvétel?

ZsB: A Hajógyári-szigeten lévő komposzttároló picit gyengébben működik, ott még nem jött össze elég jól a közösség. A tabáni, városmajori és a Feneketlen-tónál lévő jól működik, de talán a Szent István parki a legjobb.

Alapvetően csoda, hogy működnek közterületen, nincs bennük WC csésze, autógumi, sitt, pedig sokan szkeptikusak voltak, hogy úgysem fog működni. Működik.

Ebben pedig egyértelműen a lelkes, szorgalmas civileknek van szerepe, akik bizony nagyon tenni szeretnének ezáltal is, kézzel fogható módon és példamutatóan a bolygónkért.

 

magyarnarancs.hu: Szükség volt külső beavatkozásra a Főkert részéről, kértek segítséget a civilek egy-egy kérdés vagy probléma megoldásához?

ZsB: A szakmai segítséget a Humusz Szövetség  adja, vagy forulhatnak hozzánk is. A komposzttárolók felállítása előtt van egy képzés a részünkről, ha kérik, amely során informáljuk az embereket, mit és hogyan kell komposztálni. Egyelőre nem kértek különösebb segítséget, van, hogy felmerül egy-egy kérdés a Facebook-csoportokban, de ott, akkor ezek meg is oldódnak. Le a kalappal előttük, sok mindent tanulnak egymástól. A közösségi komposztok használatbavételekor egyébként megmondtuk a civileknek, ha nem gondozzák a komposztot, és baj lesz vele, ha tömegesen ügyfélszolgálati panaszokat kapunk, elbontjuk, elvisszük a komposzthelyeket.

 

magyarnarancs.hu: És nem kapnak panaszokat?

ZsB: Két darab levelet kaptunk eddig összesen. Az egyikben az állt, hogy az egyik komposzt büdös. Kimentem, megnéztem, de nem volt büdös. Levágták a parkban a füvet, odatették a komposzt mellé, annak volt egy kis szaga. A levágott füvet egy adott helyre halmozza a Főkert ideiglenesen, majd elszállításra kerül. Volt akkor egy kis logisztikai probléma, azért büdösödhetett be a fű, vagyis semmi köze nem volt a komposzthoz. A másik bejelentés arról szólt, hogy vigyük már el az adott helyről a komposztottárolót, mert ronda és büdös.

 

magyarnarancs.hu: Hogy áll a leendő komposztok helyzete, létesül majd még több helyen is?

ZsB: Kezdenek elfogyni a területeink. Vannak helyek, amik kiesnek a lehetőségek közül különböző okok miatt, ilyen a Városliget vagy a Margitsziget. A közösségi komposztok felállításának egyik lényegi része, hogy olyan helyre kerüljenek, ahol a környéken bőven vannak lakóházak. Részünkről szintén alap szempont, hogy Főkert által fenntartott területre kerüljön a komposztáló. Nem mindegy, hogy fővárosi vagy kerületi tulajdon a területet. A Teleki tér és az Almássy tér esetében az önkormányzatok keresték meg a Főkertet, és kérték a segítségünket. A helyi szervek és civilek kivitelezték a komposztálókat, mi csak besegítettünk a tapasztalatokkal. Alapvetően szeretnénk még kettőt-hármat létesíteni, de ez mindig attól függ, lesz-e lelkes civil csoport és adottak-e a feltételek. A fő célunk egyébként az, hogy sok ember szeresse meg a komposztálást és lássa meg benne, hogy noha sok hulladék keletkezik életünk során, de ennek egy részét táplálékként visszaadhatjuk a növényeknek, ahogyan ők is táplálnak minket.

 

Kép és cikk forrása: Magyar Narancs