Mit kezdjünk a lehulló falevelekkel?

Jelenleg a közterületeken összegyűjtött lombot, zöldhulladékot elszállítják a központi komposztáló üzembe (és ugyanez történik a magánkertekben zöld zsákba szedett falevelekkel is). [Szerk.: A hivatalos kommunikáció szerint az FKF a lakosság által gyűjtött zöldhulladékot is komposztálja - sajnos azonban a lakosság által bezsákolt levelek nagy része a valóságban elégetésre kerül, ahogy erről Bardóczi Sándor is beszélt a Humuszban tartott előadásában]

Egyesületünk szerint ez a módszer fenntarthatósági szempontból nem előnyös, sőt káros, mert nem a természetet támogatja, hiszen annak a lehullott lomb fontos része (lenne), nem szabadna kivonni.

A falevelek elszállításának hátrányai:

- A lehullott lomb hiányával megszűnik a tápanyag körforgás, emiatt pedig a növények vitalitása is csökken.

- A talajélet működése jelentősen lecsökken, mivel a talajlakók táplálékforrása megszűnik.

- A talaj vízháztartása romlik; mivel a lomb nem tartja a talajban a meglévő nedvességet, könnyebben kiszárad.

- A talaj nagyon tömörödik.

- A csapadék felvétele nehezebbé válik, éppen a tömör talaj miatt nincs beszivárgás.

- A szervesanyag-tartalom és a talajt alkotó gombák hiánya miatt lecsökken a talaj nedvesség-megtartó képessége.

- Az avar elszállítása plusz munkaerő alkalmazással, gépjármű-fenntartási és üzemeltetési költségekkel, valamint károsanyag-kibocsátással jár.

Mit javasolunk?

Azokon a közterületeken, kertekben, ahol lehetséges – van arra alkalmas felület és tér -, tartsuk ott a lombot, hasznosítsuk, építsünk vele talajt és vízmegtartó közeget! Ez már csak azért is jó megoldás, mert a parkok fák alatti árnyékosabb részén nem nyújt túl szép látványt a takaratlanul hagyott puszta talaj. 

Persze mondhatjuk, hogy a falevelek helyben tartásának vannak hátrányai – de mindezekre vannak megoldások is!

- Nem esztétikus? Válasz: igenis kialakítható esztétikus felület, bármilyen ötletes kerti szegéllyel, melyen belül a lomb és egyéb kerti hulladék rendezettséget mutat. Így például ágakból, vesszőből, kövekből, helyben található anyagokból könnyen építhetünk szegélyt, és az így létrehozott keretben a lombot és az egyéb zöld anyagokat rendezetten is deponálhatjuk. Pár cserje, évelő, fűféle beültetésével tovább javítható a felület képe.

- Elfújja a szél a leveleket? Válasz: az őszi csapadéktól nehezebbé váló leveleket a szél már nem mozgatja olyan könnyen, pláne ha faaprítékkal, faágakkal még takarjuk is a lehullott lombot.

- Lassú a komposztálódás? Válasz: ha a gyűjtött lombbal vegyítjük a lekaszált füvet, akkor a nitrogén, szén egyensúlynak köszönhetően jobbak lennének a komposztálódás feltételei, emellett mikrobiológiai oltóanyaggal rövidíthető a folyamat ideje.

Az őszi lomb helybenhagyása rengeteg előnnyel jár:

- Javul a fák tápanyag ellátása, ezzel nő az ellenálló képességük is.

- A talajélet miatt a talaj szerkezete lazul.

- A laza szerkezet következtében javul a talaj vízfelvevő és vízmegtartó képessége. Ez segítség lehet villámárvizek ellen is, mert jelentősen nagyobb vízfelvételre képes a terület.

- A takart talaj nehezebben szárad ki.

- Több vízzel a növények fenntartása könnyebb.

- A növények növekedése intenzívebb, nagyobb a vitalitásuk, jobban tűrik a szélsőséges időjárási viszonyokat.

Cikk és képek forrása: zoldkuldetes.hu