Konferencia a komposztálásért

Kilátásban van a szaktörvény módosítása, de ezzel együtt is az önkormányzatokra és a civilekre hárul a feladat, hogy megszervezzék a helyi, közösségi komposztálást.

Avarfüstmentes települések, a szemétdíj jelentős csökkentése, munkahelyteremtés, a közterületek, magánkertek talajának, növényzetének újraélesztése, mindez megvalósítható a zöldjavak helyben történő komposztálásával – áll a SZIKE Egyesület felhívásában. A témában tegnapelőtt tartották az első átfogó, civil és önkormányzati oldalt is megszólaltató magyar konferenciát.

Hasznosítatlan zöldjavak

Horváth Szabolcs, a KvVM vezető tanácsosa elmondta, hogy az uniós szabályozás tiltja a biológiailag lebomló hulladékok lerakását. Ez a talajvédelemet, a talajerő utánpótlást, a megújuló energiaforrások arányának növelését, a klímavédelmet, a hulladék keletkezésének megelőzését és az anyagában történő hasznosítást, valamint ehhez kapcsolódva az állati eredetű melléktermékek szakszerű kezelését célozza. A 2008/98/EK keretirányelv szerinti biohulladék és a 1999/31/EK irányelv által definiált biológiailag lebomló hulladék nem teljesen ugyanazt takarja, ez utóbbiba tartozik a textil, papír, karton is. A zöldjavak megnevezés jól kifejezi, hogy megfelelően kezelve hasznos anyag a szerves hulladék és nem szemét.

Kötelezettségeink ellenére még mindig magas a települési szilárd hulladék szerves anyag tartalma, a csökkenés kismértékű. A fővárosban 1990 óta elemzik az öszetételt, ami szerint a szerves tartalom szezonálisan is változik: jellemző egy tavaszi emelkedés és később egy őszi, majd év végén a csomagolóanyagok, papír aránya ugrik meg. Budapesten 2005-ben a kommunális hulladék 25 %-a volt komposztálható, 15%-a papír. A felmérések szerint a települések lélekszámától is függ az összetétel, megyei jogú nagyvárosokban érezhetően több csomagolási hulladék keletkezik. Míg a települési szilárd hulladék országosan évente mintegy 4-5 millió tonna, volumenében jóval több a mezőgazdasági, erdészeti melléktermék (2004-ben 40 millió tonna), amit hasznosítani lehetne.

Szennyvíziszap, mint növényi tápanyag

A szennyvíziszap is komposztálható vagy kilocsolható energiaültetvényre. Korábban termőföldön történő hasznosításnál gondot jelentett a nehézfémtartalom, illetve a perzisztens szerves szennyezők (halogénezett szénhidrogének) jelenléte. Az elmúlt 30 év nagyüzemi műtrágyázása miatt annyi tápanyag és szennyező dúsult fel (P, K mellett Cd, Ni is), hogy Szekszárd körül volt olyan parcella, ahová emiatt nem engedtek iszapot kihelyezni. Horváth Szabolcs szerint legtöbb településünk iszapja megfelel a kihelyezésre, ám a jogszabályok erdészeti területen, erdő művelési ágban nem teszik lehetővé az alkalmazását. A közszolgáltató 5 évre kap engedélyt az iszap komposztálására, annak ellenére, hogy az iszap összetétele folyamatosan változik.

Szigorúbb szabályozással a célokért

Önálló uniós irányelv nincsen a biohulladék kezelésére, bár napirenden van a szabályozás: végtermék minőségi paramétereinek meghatározása, különgyűjtés, bemenő anyagok. Már most megfogalmazott cél a helyi komposztálás terjesztése, a papír arányának csökkentése, energetikai hasznosítás (biogáz), illetve a kezelésből kikerülő egyéb termékek, anyagok hasznosítása lerakók rekultivációja során. Hazai szabályozó van, de nem elég körültekintő, ezért a tárca a hulladékgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeleteinek módosításán dolgozik. A 23/2003 KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szól, meghatározza a fogalmakat (házi, közösségi, telepi komposztáslás) és az aerob, anaerob technológiai követelményeket. A 36/2006 FVM rendelet a termésnövelő anyagok engedélyezését, tárolását, forgalmazását és felhasználását szabályozza. Az uniós szerves anyag tartalom mérséklés célszámaihoz 2009-re 1,405 millió tonna, 2016-ra legalább 2,139 millió tonna biohulladék kezelését kellene megoldani, de valószínűleg az idei sem fog teljesülni beruházások elmaradása miatt – magyarázta Horváth Szabolcs. Ezen belül a helyi komposztálásra települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiájában (2007-2016) 2006-ban 80 ezer tonna 2016-ban 220 ezer tonna hasznosítását irányozták elő.

A szemétdíj is ösztönöz 

A szemétszállító/kezelő közszolgáltató és az önkormányzat közötti együttműködés jogszabályban rögzített, ráadásul a közszolgálató cégek nagy része önkormányzati tulajdonú cég, azaz a hulladékszállítási, kezelési díj meghatározásában aktív szerepe van a településnek. A díjakon múlik, hogy az ösztönözi-e a lakosságot a hulladék mennyiségének csökkentésére, a szelektív gyűjtésre és komposztálásra. Sajnos sokszor átgondolatlan elhelyezéssel, rossz logisztikával valósítják meg a gyűjtőrendszert, komposzttelepet és megoldatlan az utógondozás.

Jó példaként említhető Keszthely, ahol a biokomponens szelektív gyűjtésével lehetőséget adnak a kisebb gyűjtőedényre és kukadíjra. Április 1-től a városüzemleltető cég ingyenesen biztosít biokukát, csak a belevaló lebomló zsákért kell fizetni, amibe a szolgáltatás díját is belekalkulálták. Ezzel a kommunális hulladék mennyisége a jelenleginek 25-30 %-ára csökkenthető.

Jelenleg a hulladéklerakó üzemeltetési tervében szerepel a szerves anyag tartalom és nem a közszolgáltatókra bontják le a célszámot, a közszolgáltatót tehát nem kötelezik közvetlenül a szerves anyag kezelésére. Korábban 3200 településnek 3000 lerakója volt, ma már olyan regionális lerakók építésére törekszik a tárca, ahol optimalizláni lehet a szállítási távolságokat. Az elkövetkező másfél évben 135 depóniát zárnak be, 1300 lerakó rekultivációja nyert pályázaton.

Mintaprogram a főváros tüdejében

Eleőd-Faludy Gabriella, a konferenciát szervező SZIKE Egyesület munkatársa a főváros II. kerületének komposztmestere elmondta, hogy a 2007 óta futó kerületi program sikeres, évről évre több a jelentkező. Idén kétszeres a túljelentkezés a komposztkeretekre, csak ebben az évben 500 darabot osztanak ki korlátlan időre, térítésmentesen, használati megállapodással. A komposztáló lakóval (legyen az kertesházi vagy tömbházi) a komposztmester tartja a kapcsolatot e-mailben vagy telefonon és kérésre tanáccsal látja el vagy a helyszínen segít. A helyi komposztálási program végső célja a lombégetés betiltása. Ősztől komposztfórumot szerveznek és jövőre egy közterületi komposztáló mintaprojektettel, egy parkban felállított lombkomposztáló keretettel szeretnék még ismertebbé tenni a szerves anyag hasznosítás ősi módját. Terveznek klubnapokat, valamint a komposztálási programot lakóközösségi és intézményi szinten is fejlesztenék, orvosi rendelőket, önkormányzati hivatalokat és oktatási intézményeket vonnának be. A Kolozsvár utcai óvoda 3 tagóvodával már bevezette és a nevelés részévé emelte a komposztálást, a gyerekek egy speciális határozóval ismerik meg benne élő rovarokat.

A komposztálható konyhai és kerti hulladékok mellett segítenek a fanyesedék, ágak aprításában is. Az ingyenes szolgálatásra az önkormányzatnál lehet jelentkezni. Előnyben részesülnek azok, akik helyben komposztálják a nyesedéket. Az önkormányzattal szerződött cég a címlista alapján egyeztetett időpontban, tavasszal és ősszel egy-egy nap vonul ki. Koncz Imre, II. kerület Környezetvédelmi Bizottságának elnöke elmondta, hogy a programot a működtetési keretből finanszírozzák. Idén 9 millió forinttal támogatják a komposztkeret, zsák vásárlást és a SZIKE komposztmester tevékenységét.

Svájc élen jár

Corinne Gubler, a Svájci Komposztfórum elnöknője egy 310 tagú szervezettől érkezett. A közszolgáltató szervezet a komposztálótelep mellett egy égetőművet is üzemeltet, illetékességi területük 96 ezer háztartást fed le. Hulladékértékesítő rendszerük megszerezte az ISO 9001-es tanúsítványt. A tanácsadó elmondta, hogy a szemeteszsák díjából fedezik a komposztáló-kerttervező kurzusok és a 3 képzett tanácsadó költségét is. A jogi szabályozás előnyeként említette, hogy az elektronikai berendezések árába eleve belekalkulálták a későbbi veszélyes hulladékkénti kezelés költségét. Svájcban 1991 óta van telepi komposztálás.

Pályázati forrás komposztálásra

Szabó Gábor Dávid a zöldtárca Fejlesztési Igazgatóságának tanácsadó projekt menedzsere az életmódváltás, helyi komposztálást támogató fejlesztések KEOP finanszírozásáról beszélt. Az uniós támogatás 5 éves fenntartási időszaka a hosszú távra tervezést segíti, a pályázat alapja a megvalósíthatósági tanulmány. A 2013-ig tartó időszakban a teljes KEOP forrás 1,58 %-a, mintegy 20 milliárd forint a komposztálás támogatására, szemléletformálásra fordítható. A KEOP 6.1.0 ösztönző kampányok és a KEOP 6.2.0. mintaprojektek keretből egyaránt évi 1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás hívható le. A házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojektek, beruházások mellett a kerékpáros közlekedés infrastrukturális feltételeinek javítására, lakásfelújítással kapcsolatos fenntartható megoldásokat népszerűsítő mintaépületekre is lehet pályázni.

A támogatás mértéke a 20000 Ft/aktív elérés arányt nem haladhatja meg. Tavaly 1 elutasított, és 10 sikeres pályázat volt, ebből 4 gazdasági társaság, a többi non-profit szervezet. Az elutasítás indokaként az indokolatlan költségelemeket említette, a nagy teljesítményű traktort, fűnyírót, aprítógépet, melyek használata környezetvédelmi szempontból nem fenntartható. Pozitív példaként említette a csopaki programot, ahol kiadványokra, plakátra, apítógépre, kisfilmre, honlapra, komposztnapra, 600 ládára, zsákokra és egy kerttakarító napra igényeltek forrást. A Mecsek-Dráva projekt kapcsán kifejtette, hogy a KEOP 1.1.1.-ben a 300 településre igényelt 80 ezer keret helyett Brüsszel csak 20 ezret engedélyezett, ami az uniós hulladékcsökkentési alapelvekkel mond ellent.

Miskolcon már működik

F. Nagy Zsuzsanna, a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület vezetője a helyi rendszer eredményéről számolt be. A 165 ezer lélekszámú megyeszékhelyen az ezredfordulótól egyre nagyobb volt az érdeklődés a komposztálásra. Az egyesület svájci és szlovák tapasztalatokat feldolgozva építette fel a városi programot. Az önkormányzat az elmúlt években 3-5 millió forintos keretet különített el a házi komposztálás ismereteinek népszerűsítésére és gyakorlati megvalósítására. Az egyesület munkatársai rendezvényeken népszerűsítik a házi komposztálást, az ún. kompomatával játszva tanítják az érdeklődőket, komposztmestereket képeznek és fából készíttetett keretet osztanak (3 éves használatbavételi megállapodással), illetve az egyesület alkalmazásában komposztálási referens és tanácsadó segíti a szakmai munkát. A feladat sokrétű, hiszen a panel (lépcsőházi gyűjtés Avason), kertváros, üdülőterület (zsákos rendszer) és belvárosi környezet (gyűjtőedényzetes, szigetes) mind más típusú megoldást igényelnek. 

Az egyesület vezetője sikerként értékelte, hogy felállt a Komposztálási Munkacsoport (az önkormányzat, a szolgáltatók, civil szervezetek, hatóságok, gazdálkodók szakembereiből), valamint hogy a nagy kiterjedésű miskolci zöldfelületek zöld hulladékát most már városhatáron belül komposztálják. Az elmúlt három évben rekultiválásra került az egykori Bogáncs utcai lerakó, a regionális hulladékkezelő telepen (Hejőpapi) rendszerbe állították a komposztáló telepet, három hulladékudvart. Az egyesület munkatársai önkénteseik segítségével évente 400 keretet osztanak szét, s immár 1500 miskolci családnál folyik a házi komposztálás. A rendszer előnyeként ismertette, hogy a térinformatikai módszerekkel megjelenített pontos nyilvántartás révén a komposztálás terjedését nyomon lehet követni a városban. Az egyesület 5 gallynyírót is vásárolt, amelyet ingyenes kölcsönözhetnek a lakosok. A szemléletformálás fontos helyszíne az Avasi Arborétum területén tavaly átadott komposztkert, ahol a különböző komposztáló kereteket és ládákat (műanyagból, téglából, fából készülteket) mutatják be. Ezen túl a közösségi komposztáló teret, illetve hagyományos árnyékszéktől környezetkímélőbb komposzt toalettet is megtekinthetik a látogatók.

I. Országos Helyi Komposztálási Konferencia anyagai hamarosan megtalálhatóak lesznek a SZIKE komposzt honlapján.

Bohus Anita

Forrás: Greenfo