Komposztszüret
Ha jól sikerült a komposztszezon, akkor még a tél beállta előtt meg kell bontani a halmot, hogy az alul képződött értékes anyaghoz hozzáférjünk. Aki először szüreteli a halmát, készítsen elő erős műanyag zsákot, minél nagyobb szitát és vas- vagy ásóvillát. A morzsalékos, késznek tűnő anyagot el kell különíteni a félkésztől, hogy az tovább érhessen. Ehhez van szükség a villára. A szita is fontos, hiszen a jó komposzt morzsalékos, legfeljebb 3-4 milliméteres rögökből áll. Sokféle szitát lehet készíteni. Nálam legjobban egy kiselejtezett vas kertkapu vált be; amikor utánanéztem kiderült, hogy a ráhegesztett viszonylag sűrű fonatot bővített hálónak ismerik. Tökéletesen szétválasztja a kész anyagot a darabostól. A szitálás fontos, mert a durvább darabokat el kell különíteni, és ezek még egy szezont a komposztálóban tölthetnek.
A komposzt érési sebessége összefügg az anyag összetételével és a rendszeres forgatással. Akkor jó minőségű, ha nem tartalmaz felismerhető részeket. Használata előtt célszerű csírázási tesztet végezni. Erre valamilyen biztosan csírázó apró magot kell választani. Egy komposzttal megtömött virágcserépbe érdemes vetni, és a talajt nedvesen tartani. Ha viszonylag sok kel ki, akkor rendben a komposzt, fel lehet használni, ha nem, akkor az éréshez még időre van szükség. Bár, aki már szerzett némi rutint a vizuális felismerésben, annak felesleges a magvakkal bíbelődni.
A kész komposztot ősszel vagy tavasszal lehet felhasználni. Ősszel elég a talaj felszínére szórni, a téli csapadék megteszi hatását, és tavaszra a helyére kerül a tápanyag. Az még jobb, ha sekélyen, néhány centi mélyen bekapáljuk. Ha viszont tavaszi felhasználás mellett döntünk, akkor érdemes a száraz komposztot zsákba rakva tárolni. Az sem baj, ha a talajjal egy az egyben keverve kerül a zsákba.
Tavasszal, közvetlenül a vetés előtt érdemes kiszórni és legfeljebb néhány centire bedolgozni. Ha tíz négyzetméternyire egy vödörnyit kiszórunk, akkor már biztosan érzékelhető lesz jótékony hatása.
Képek és szöveg forrása: http://kapanyel.reblog.hu
