Komposztálunk! - gyakorlati tapasztalatok
„Budapesten, a II. kerületben lakunk családi házban. Az önkormányzattól kaptunk keretet ingyen, így aztán elkezdtünk komposztálni. Tulajdonképpen a "Hatvani amatőrök"-höz hasonló módszerrel (ld. KukaBúvár, 2006. tavasz) végezzük. Két éve nyáron kezdtük, és eddig még csak raktunk a keretbe, ki nem vettünk onnan. Nagyon érdekel a téma, mert jövőre a szakdolgozatomat is ebből szeretném írni a főiskolán.”
„Általában nincs lehetőségem komposztálni (fővárosi, társasházi lakosként), viszont ha apósomék vagy anyám nyaralójába megyünk, ott van hálós komposztdomb, ill. keretes komposztláda: akkor gyűjtünk anyagot előre a komposztáldozat bemutatásához. Most fogjuk kitermelni a láda alját - kb.500 liter komposztot.”
„Komposztálunk. Érden, családi házban lakunk. Nem variáltuk agyon a dolgot, nem sokat törődtünk a tudományos előképzéssel. Nagyapáink sem tették. A természet bölcsebb nálam, elvégzi magától. Az egyedüli intézkedés, amit tettünk: szelektíven komposztálunk. Külön a gyomot, külön a többit. Ugyanis nem csírátlanítunk utána, hanem csak úgy nature használjuk fel a humuszt, s a gyommal kevertet nem használjuk fűre és veteményesbe.
Városunk önkormányzata pályázaton nyert műanyag komposztálóládákat osztogat ingyen, de nem kértünk belőle. Nekünk kicsi, a formája nem megfelelő és nem akartam műanyagot látni a kertben. Na meg újrahasznosított anyagból készített komposztálót akartam és nem erre a célra fröccsöntött terméket. Használt tetőlécekből csináltam egy 4x1 m-es kalodát 4 rekesszel. Egy évben 2 rekeszt töltünk fel az említett szelektív módszerrel, a másik kettőben az előző évi érlelődik. A gyommentesbe beledobunk mindent, amit a kutya nem eszik meg. Tojáshéjtól a narancshéjig mindent. A tapasztalatom az, hogy minden ellentétes híreszteléssel szemben minden kerti és konyhai hulladékból humusz lesz.”
„Hát én pedig nem komposztálok! Társasházban lakom, én vagyok a közös képviselő. Ha nagyon megerőltetném magam, a ház mellett talán meg tudnám oldani, mert eléggé csendes, kis forgalmú helyen (egyirányú utcából nyíló zsákutca) élek, a közterület ilyen célra igénybe vehető lenne - talán.
Van apámnak egy külbirtoka (gyomos hobbikert) innen 6 km-re, ahova már kivittem egy összeguberált rácsot, abból készítettem a ketrecet, de tavaly nyár óta üresen tátong, apám nem foglalkozik vele, én meg nem jutok ki, van hogy hetekig sem. Ha rohammunkában lenyírom-vágom valahogy a gazt (gyep?), akkor már nagyon jó vagyok. Igazából ennél sokkal elemibb dolgokra sincs időm, talán ha egyszer beindul, akkor tudom permanensen csinálni.”
„Mi komposztálunk, gödrös megoldásban, de most térünk át a keretre, mert az kisebb fizikai munka. Minden, ami belevaló, az odamegy. Tálca a teraszajtó előtt, odaborítjuk, aztán valaki kislattyog vele. Egyedül a tojáshéjat nem tesszük ki, mert a kutyák széthordják.”
„Én is komposztálok, de még nagyon zöldfülű vagyok a témában. Sokat olvastam róla, hogyan kéne, pl. a Kukabúvárban is, de a gyakorlatban most próbálom először alkalmazni. Sajnos, még bennem van régi reflex, hogy mindent a kukába dobok, és macerásnak érzem, hogy szelektálni kell. Minden frinc-franccal nincs kedvem kimenni a kertbe a komposztálóig. Kéne egy külön, szerves hulladékos kuka is. De csak kialakul a rendszer."
"A komposztáló ötletét innen a fórumról kaptam. Mivel rengeteg gally van a kertben, abból kezdtem el fonni, a 20 centinként levert karók közé, mint a kosarat. Félárnyékos helyen van egy körtefa alatt, a kutya kennelje mellett. Azt még nem tudom, hogy hogyan fogom forgatni az összegyűlt cuccot, mert ugyebár néha kellene…
Egyébként elég kevés hulladékot termel a 3 tagú családunk, egy kukát 3-4 hét alatt töltünk meg. A papírt, üveget konténerbe dobjuk. Pille palackos italt nem veszünk. Ruhanemű és minden egyéb, ami még valamire jó lehet, megy a közeli anyaotthonba, ahol mindennek örülnek. További jó kampányolást!”
„Negyedik éve, módszeresen komposztálunk. Velencén van kicsi házunk nagy kerttel. Kettő és fél faléces komposztálókeretbe gyűjtjük a kerti zöld hulladékot, nyesedéket, konyhai növényi hulladékot, tojáshéjat, kávézaccot és filtert, ezeken kívül a fatüzelésű cserépkályhából tavasszal a hamu egy részét is rétegekben ide szórom ki. A fél keret úgy értendő, hogy egyik alacsonyabbra, másik magasabbra van állítva, a lécek könnyen áthelyezhetőek, és ahogy az alacsonyat esetleg kiürítem, a magasabbikból az anyagot átforgatásként az alacsonyabbikba teszem, ezzel együtt annak oldalfalait is építve a magasabbik léceiből. Így abból lesz alacsony és könnyebben kezelhető.
Vékonyabb ágakat, nyesedéket, vesszőket, hajtásokat 5-10-15 cm-es darabokra vágom, a csomókat szétszedem és a "lédúsabb" rétegek közé teszem, hogy könnyebben átjárható legyen és ne rohadjon be. Lédús a levágott fű, gyomok (sohasem volt velük gondom), konyhai hulladék, lehullott gyümölcsök stb.
Nagyon szeretem a látványát is - de csinálni is. Kb. 2 év alatt lesz jól hasznosítható komposztunk. Balkonládába és a bokrok alá is ezt teszem, nem rostálom, bár néha szeretném. Nagyon örülök neki, nagy segítség a kerti munkában is. Mindenkinek sok örömet kívánok a kertben!”
„Úgy 15 éve komposztálunk. Egy máshonnan megmaradt kútgyűrű áll 3 sor téglarakáson. Ebbe felül bedobjuk – később alul kiszedjük. Ennyi. Biztosan van gyorsabb komposztálás is, de mi ráérünk.”
„Én nem komposztálok, főleg azért, mert társasházban lakunk. Van ugyan egy kis lebetonozott „kertünk” az ablakunk előtt, amelyben van némi földfelület is - itt elvileg lehetne kis komposztládát felállítani, de a szüleim nem lelkesednek. Attól félnek, hogy büdös lesz és jönnek rá a rovarok. Az ellenkezőjéről pedig még nem sikerült meggyőznöm őket.”
„Szüleimmel Székesfehérváron már évekkel ezelőtt elkezdtük. Igaz, kellett hozzá egy "lökés": az őskorban (1992) Phare-pénzből sikerült kísérleti szinten a városban beindítani némi szelektív gyűjtést. Ennek részeként egy közel ezer fős lakosság a kertes övezetben 1 m magas, kb. 1 m3 űrtartalmű, két végén nyitott ronda fehér műanyaghengereket kapott. Ránézésre extra méretű gégecső darabolásával oldották meg a dolgot. Ez komposztálásra ugyan nem volt jó, mivel nem tudott levegőzni az anyag, ezért rövid idő múlva (miután felmértük, mennyi zöldhulladék keletkezik nálunk)néhány raklap szétszedése és másképpen való összeszögelése után két "ketrecet" kaptunk. Az egyikben elő-, a másikban meg az utóérlelés zajlik. Ősszel hordjuk ki a kész komposztot az utóérlelőből, ekkor történik az átforgatás is. Mivel a forgatáshoz, levegőztetéshez szét kell szedni a ketrecet, ezt el szoktuk hanyagolni, de az öntözést is, mivel az eső és a hó szabadon ráesik. Ennyi pedig tapasztalataink szerint elég.
Ha az előérlelő alján már összeáll a barna anyag, de még szaga van (és lótetvek, ászkák járják át), akkor nem tesszük ki a földre, hanem átforgatással felülre kerül az utóérlelőbe, és még levegőzik. A legközelebbi ürítéskor már kész komposzt lesz, földigilisztákkal. Ilyen körülmények között a zöldhulladék egy-két év alatt válik nálunk felhasználható komposzttá. A komposztálótelepeken pár hét alatt meg tudják érlelni, mi ezen mindenféle külső energiabefektetés nélkül vagyunk túl.”
”Mi is komposztálunk a kertben. Külön kuka van a konyhában a komposztálhatóknak, a kertben pedig két komposztkeret. Egyiket fából eszkábáltam, másikat az építkezésnél a födémből kimaradt vashálóból hajlítottam. Utóbbit elég könnyű mobilizálni átlapátoláskor. Városias szomszédaink is hozzák hozzánk a kerti hulladékot meg füvet. Sajnos a konyhai komposztot még nem. Próbálom úgy csinálni, ahogy a Nagy Könyvekben meg van írva, de hát más dolgom is van. Nálunk sok a fű, ami könnyen rothad, jobb előtte szárítani, ill. kellő mennyiségű földet belekeverni. Utóbbit főleg a gazok gyökerével viszem be.”
„Budaörs 2/3 része családi házas övezet, elvileg lenne lehetőségük az embereknek komposztálni a saját kertjükben. Még 2003-ban kérdőívvel vizsgálgattam ez irányú szokásaikat. 207 főből 126 lakott kertes házban, ebből a 126 főből 77 fő komposztált. 13% elzárkózott tőle, 8%-ot be lehetett volna vonni, ha tájékoztató anyagot kapna, hogyan is kéne csinálni.
Viszont senkit sem motivált a komposzt esetleges értékesítéséből származó anyagi haszon. Amúgy minden ősszel az önkormányzat / közszolgáltató 5 db 150 literes zöld ingyen zsákot oszt ki a kertes házban élőknek, amiben a kerti zöldjavakat rakhatják ki a lakók. 2004-ben 33 tonna, 2005-ben 154 tonna komposztálható hulladék gyűlt össze, ami a tárnoki komposztálótelepre került.”
„Van egy keretünk, tele, pihen - most szereztem egy másikat, amelybe be kéne tennem az eddig nagy kupacban gyűjtött dolgokat. Az átrakás, megforgatás nem az erősségem. Minden konyhai dolog kimegy (déligyümölcs nem), télen is, a gazokat is beleteszem, igaz, a tarack túléli. Lehet, hogy mélyebbre kéne temetni a kupacban? A levágott fű sajna nálunk is berohad néha, ha nem elég alaposan keverem földdel, egyébbel.”
„A diófalevéllel kapcsolatban azt figyeltem meg, hogy muszáj összegyűjteni, különben alatta minden kipusztul. Magas a csersav (juglonsav?) tartalma, ezért állítólag nehezebben bomlik le más lombos fák levelénél. A hétvégi kertünkben kb. 25 éve hordjuk ugyanarra a kupacra a kerti hulladékot, de
humuszt még nem arattunk belőle (csupán "szemétdombnak" használtuk). Idén tavasszal én is készítettem gallyakból font keretet a kupac köré és elhatároztam, hogy forgatni, locsolni és szüretelni fogom. Most már a diólevelet is oda hordom, meglátjuk mi lesz. Viszont néhány éve ősszel nylonzsákokba gyűjtöttem a diólevelet, de szerencsére lusta voltam elvinni a szeméttelepre. Ezért 1-2 évig ott álltak a kertben a zsákok, közben az időjárás kikezdte őket, kilukadtak, végül elmállottak és legnagyobb meglepetésemre bennük félig lebomlott avar volt, tele olyan állatkákkal, melyek elhalt szerves anyagok aprításából élnek (pajorok, giliszták, ászkák). Szóval a diólevél is humusz lesz idővel...”
A komposztálás iránt érdeklődők bővebben is olvashatnak a témáról újonnan indított honlapunkon: www.komposztalj.hu, illetve a „régi” helyen: www.humusz.hu
Tanácsokkal, információkkal kapcsolatosan szívesen állunk rendelkezésükre, az információs irodák országos elérhetőségeit lásd a www.komposztalj.hu honlapon.
Kampánnyal kapcsolatos felvilágosítás: Lugosi Bea (E-mail: [email protected], Telefon: 386-2648)