Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 13 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Komposztálás a kertben

  • 2006. március 23.
  • humusz
komposztba_120Amikor évekkel ezelõtt a szomszéd komposztkeretet állított fel kertje sarkában, nagyon megörültem neki. Arra a lelkes megállapításra jutottam, hogy minden bizonnyal egy környezete iránt fogékony, érte tenni akaró ember költözött mellénk, aki nem a kényelmes "kidobom a kukába, a többi nem érdekes" elmélet híve, hanem inkább a "gyakorlatban is tenni szeretnék valamit a környezetemért, a kertemért" irányzat követõje. Idõvel a komposztkeretbe került ez meg az, kapott vizet, árnyékot, napot és meleget, kevergették vasvillával aztán az érett humuszt beásták az ágyások földjébe. A rendszer évek óta mûködik, most már ketten vagyunk a telepen...
keret_tokkelHát, mondjuk nem egy nagy szám - mármint a létszám. Bár kertes házi övezetben lakunk, lehetnénk többen is - mi komposztálók. Sajnos azonban a más népek körében oly közkedvelt komposztálás még nem mondható elterjedt jelenségnek kis hazánkban. Ki tudja, miért... Talán - megint és újra - a környezeti kérdésekben oly bosszantóan mérvadó „kényelem" vagy „nemtörődömség" lehet a kulcsszó. Pedig a kerti munka nagyszerű elfoglaltság, ahogy azt Lippai János is megfogalmazta még az 1600-as években*: „Mert vajjon, mi lehet ez világon hasznossabb az embernek, mint maga életének hosszabbítása; egészségének oltalmazása; fáratt erejének megnyúgosztása; súlyos gondgyainak enyhítése; és minden tagjainak vigasztalása? Azt pedig sohúlt inkább föl nem talállya, mint az kerti mulatságban..."* S ha ez a testünkre s lelkünkre pozitív hatást kifejtő tevékenység ráadásul a természetes körforgás elősegítésével, s egyébként hulladékká váló szerves anyagok feldolgozásával kapcsolódik össze, akkor... például a komposztálásnál kötünk ki.

A házi vagy kiskerti komposztálás több szempontból is hasznos dolog. Segítségével a háztartásokban keletkező zöld hulladékok visszakerülnek a természetes körforgásba, a növények megfelelő tápanyagokhoz jutnak, javul a talaj szerkezete, összességében véve pedig kevesebb hulladék végzi a kukákban, lerakókban, égetőkben. Maga a folyamat egyszerű, nem túl időigényes és nem emészt fel kisebb fajta vagyont. Elegendő hozzá egy eldugottabb hely a kertben, egy komposztkeret vagy komposztgödör, napsütés és víz, időnként némi kevergetés, átrakás, illetve tudni kell azt, mi kerülhet a komposztra a konyhából és a kertből.

Ahogy azt külföldi és hazai példák is mutatják, komposztálás több rendszerben is működtethető. Van az egészen kicsitől - kerti - a társasházin (KukaBúvár 2004. ősz: Szemétügyek Svájcban) és a településin át a mega-komposzt telepekig sokféle. Van mindegyiknek előnye és hátránya, mindenesetre a kiskerti komposztálásnál maradva, számos érv sorakoztatható fel mellette. Ez a leginkább környezetkímélő módja a „zöld javak" természetes körforgásba történő visszajuttatásának, hiszen nincs járulékos szállítás, gyűjtés, feldolgozás, infrastruktúra és az ezekhez kapcsolódó, ezekből adódó szennyezés és költség. Ebben a formában biztosított leginkább a minőségi komposzt előállítása; ez a legegyszerűbben, leggazdaságosabban, leginkább költségkímélően kialakítható komposztálási rendszer. Ráadásul „hasznosítás" helyett az annál is jobb „megelőzés" kategóriaként is kezelhető, hiszen a keletkezés helyén komposztált zöld hulladék nem kerül a hulladékgyűjtési és -kezelési rendszerekbe.

keret_villa_400 Idehaza jó pár kezdeményezés indult már, több-kevesebb sikerrel. Jó példának - a különféle szektorok közti sikeres együttműködésre - ott van mondjuk Pécs, ahol az önkormányzat által biztosított forrásból helyi vállalkozás készíti el a kertészeti szakember által megtervezett komposztkeretet, melyek a szolgáltató bevonásával kerülnek kiosztásra a lakosság körében. Mindezt a civil szervezet szervezésében, folyamatosan biztosított tanácsadásával és a program utógondozásával. Jól kiépített, olajozottan működő rendszer, melyhez évről évre többen szeretnének csatlakozni, mint ahány komposztkeretet ki tudnak osztani. (KukaBúvár, 2004. nyár: Komposztálási program Pécsett).

Mostanában azonban - a különféle pályázati lehetőségek szaporodásával - több településben és városban is indulófélben van olyan program, melynek keretein belül az önkormányzat ugyan kiosztja az érdeklődő lakosoknak az ingyenes komposztkereteket, ám megfelelő információkkal nem látja el a résztvevőket, sőt hosszú távon tanácsadást sem biztosít, így az esetlegesen problémákkal találkozó komposztálók nem tudnak majd hova fordulni. Ez nem éppen jó „politika", hisz ha a szervezők nem biztosítják a program hosszú távú működéséhez szükséges alapokat. segítség nélkül a kérdőjelekkel szembetalálkozó komposztálók előbb-utóbb felhagynak a próbálkozással.

Aki esetleg saját kertjében, saját magától - programoktól függetlenül - szeretne belevágni a komposztálásba, annak is akad lehetősége. Némi utánajárással kinyomozható, hol kapható a környéken komposztkeret, szakirodalom, tájékoztató kiadvány, egyéb. Érdemes környékbeli környezetvédő szervezettel is felvenni a kapcsolatot, hiszen számos helyen foglalkoznak már a komposztálás témájával civilek is, s minden bizonnyal akad olyan kiadvány, tanács vagy ötlet, amivel segíthetik a kezdő komposztbarátokat.

* A jelölt mondatok forrása: Lechner Judit „Gyógynövények, fűszernövények a magyar biokertekben", Budaörs 2005 (kiadvány)

Lugosi Beáta