Fűnyírás és komposztálás
Itt a tavasz, lassanként jön a nyár... s a napsütéssel együtt ismét felütötte szezonális fejét legkedveltebb kerti tömegsportunk - a fûnyírás. A levágott gyepet a többség bezsákolja és kukája mellé pakolja, pedig van környezetkímélõbb módja is a fû "eltüntetésének".
1. Megelőzés I.: Felmerül a kérdés, hogy szükséges-e egyáltalán a lenyírt füvet összegyűjteni... Ha elég gyakran nyírjuk - nem hagyjuk felmagasodni - akkor érdemes inkább ott hagyni ahol keletkezett, így helyben lebomlik és szerves anyagként táplálja a talajt. Nem kell műtrágyát, tápoldatokat használni.
2. Megelőzés II.: A lenyírt fű nagyszerűen felhasználható talajtakarásra is: bokrok, fák alatt vagy ágyásokon növények közt szétterítve visszaszorítja a gyomosodást, csökkenti a talaj nedvességtartalmának párolgását, lebomolva pedig pótolja a talaj tápanyagait. Az így kialakított fűtakaró ne legyen 3-4 cm-nél vastagabb, különben rohadni kezd, illetve elzárja a levegőt a gyökerek elől.
3. Komposztálás: Ha túl nagy mennyiségben teszünk egyszerre füvet a komposztra, akkor a fű magas nedvességtartalma miatt kellemetlen szagot árasztva rohadásnak indul, bepenészedik. Ez elkerülhető, ha...
- ... egyszerre mindig csak egy kis adag lenyírt füvet keverünk a komposztba;
- ... a maradékot kissé kiszárítjuk a napon (némileg szétterítve vagy gyakran forgatva), hogy veszítsen nedvességtartalmából, és csak ezt követően keverjük a komposzthoz. A száraz fűből egyébként érdemes mindig tartalékolni is néhány kupacnyit, hogy a nyári hónapokban a komposztra kerülő gyümölcsöt és zöldséget be tudjuk takarni egy-egy maréknyival - ezzel elkerülhetővé válik a muslicák tömeges megjelenése;
- ... a fűnyesedéket nem csak magában dobjuk a komposztra, hanem száraz anyaggal keverve (fanyesedék; ágdarálék; szalma; törek; őszről megmaradt száraz avar; vegyi anyagokkal ill. festékkel nem kezelt fa forgácsa), ezzel csökkentve a nedvességtartalmat.
Lugosi Bea / HuMuSz