A talaj szénmegkötése csökkentheti a CO2-kibocsátást
Mérsékelhetõ a klímaváltozás a talajban történõ szénmegkötés segítségével. A talajban található organizmusok segítségével végbemenõ szervesanyag-lebomlás során szén szabadul fel, amely a talajban megkötõdik talajalkotó szerves anyagok formájában. Egy friss tanulmány a talajban történõ szénmegkötésre kidolgozott különbözõ EU stratégiákat mutatja be.
1997-ben a Kiotoi Egyezmény(1) keretében a 15 akkori tagország a szén-dioxid (ekvivalens(2) csökkentésének 2008-2012 között történő, 8%-os csökkentése mellett kötelezte el magát. Ennek elősegítésére az első Európai Éghajlatváltozási Program(3) (EÉVP) új módszereket dolgozott ki, valamint vizsgálta a talaj szénmegkötésben játszott szerepét. Az első EÉVP jelentés(4) évi 60-70 millió tonnára becsülte a mezőgazdasági művelésű talajban megköthető szén-dioxid (ekvivalens) mennyiségét.
Baktériumok, gombák és földigiliszták tudják megkötni a talajban a szenet. Ezek az élőlények a szerves anyagot humusszá alakítják, amely a talaj alkotója marad, így a szén nem távozik el szén-dioxid formájában.
Nagyobb mennyiségű szén talajba juttatásának egyik módja a biológiailag lebontható szerves anyagok (mint például gabonamaradvány, gazdasági udvarról származó trágya, komposzt és szennyvíziszap) mezőgazdasági területen való szétterítése. A talaj-és hulladékgazdálkodás ilyen módon történő együttes alkalmazása segítségével a szén oda irányítható, ahol megkötése lehetséges (a talajba), ráadásul ezzel a megoldással csökkenthető a lerakókra kerülő hulladék mennyisége is. Különböző becslések - a talajminőség, a kezelési gyakorlat és az éghajlati jellemzők területenkénti eltérésének függvényében - évi 2-20 millió tonna közé teszik a módszer segítségével elérhető szénmegkötés mértékét.
Kulcsfontosságú tényező a területen eloszlatott hulladék mennyisége. A hulladékokról szóló uniós keretirányelv(5) egyik kezdeményezése értelmében minőségi követelmények megállapítását tűzték ki célul a biológiailag lebontható hulladékokra vonatkozóan. Ráadásul, a Közös Kutatási Központ (Joint Research Centre(6)) az Európai Bizottság környezetvédelmi részlegével (DG Environment) együttműködve útmutatót dolgoz ki arról, hogy hogyan alkalmazható az életciklus szemlélet a hulladékgazdálkodásban. Az életciklus szemlélet egy termék vagy szolgáltatás életútját vizsgálja meg abból a szempontból, hogy az ezekhez kapcsolódó bányászat, gyártás, feldolgozás, hulladékkezelés, újrahasznosítás és végső ártalmatlanítás milyen terhelést okoz a környezetnek.
A mezőgazdasági földterületeken és erdőkben történő szénmegkötés célja nemcsak az éghajlatváltozás elleni harc, hanem a talajminőség javítása is. Ennek hatásai megmutatkoznak a természetvédelemben, a biológiai sokszínűség megőrzésében, a vízminőség és az élelmiszerbiztonság javításában, s mindezek következtében az emberi egészség megőrzésében. A szénmegkötés ezért a 2005-ben második programját kezdő EÉVP kulcseleme maradt.
Forrás: Marmo, L. (2008). EU strategies and policies on soil and waste management to offset greenhouse gas emissions. /Waste Management/. 28: 685-689.
Fordította: Berta Bea
1 Kyoto agreement
2 The amount of carbon dioxide that would give the same warming effect as the effect of the greenhouse gas or greenhouse gases being emitted.
3 European Climate Change Programme
4 EECP I 2003 report Sinks Related to Agricultural Soils
5 The Waste Framework Directive has specific directives related to biodegradable waste
6 Institute for Environment and Sustainability
Baktériumok, gombák és földigiliszták tudják megkötni a talajban a szenet. Ezek az élőlények a szerves anyagot humusszá alakítják, amely a talaj alkotója marad, így a szén nem távozik el szén-dioxid formájában.
Nagyobb mennyiségű szén talajba juttatásának egyik módja a biológiailag lebontható szerves anyagok (mint például gabonamaradvány, gazdasági udvarról származó trágya, komposzt és szennyvíziszap) mezőgazdasági területen való szétterítése. A talaj-és hulladékgazdálkodás ilyen módon történő együttes alkalmazása segítségével a szén oda irányítható, ahol megkötése lehetséges (a talajba), ráadásul ezzel a megoldással csökkenthető a lerakókra kerülő hulladék mennyisége is. Különböző becslések - a talajminőség, a kezelési gyakorlat és az éghajlati jellemzők területenkénti eltérésének függvényében - évi 2-20 millió tonna közé teszik a módszer segítségével elérhető szénmegkötés mértékét.
Kulcsfontosságú tényező a területen eloszlatott hulladék mennyisége. A hulladékokról szóló uniós keretirányelv(5) egyik kezdeményezése értelmében minőségi követelmények megállapítását tűzték ki célul a biológiailag lebontható hulladékokra vonatkozóan. Ráadásul, a Közös Kutatási Központ (Joint Research Centre(6)) az Európai Bizottság környezetvédelmi részlegével (DG Environment) együttműködve útmutatót dolgoz ki arról, hogy hogyan alkalmazható az életciklus szemlélet a hulladékgazdálkodásban. Az életciklus szemlélet egy termék vagy szolgáltatás életútját vizsgálja meg abból a szempontból, hogy az ezekhez kapcsolódó bányászat, gyártás, feldolgozás, hulladékkezelés, újrahasznosítás és végső ártalmatlanítás milyen terhelést okoz a környezetnek.
A mezőgazdasági földterületeken és erdőkben történő szénmegkötés célja nemcsak az éghajlatváltozás elleni harc, hanem a talajminőség javítása is. Ennek hatásai megmutatkoznak a természetvédelemben, a biológiai sokszínűség megőrzésében, a vízminőség és az élelmiszerbiztonság javításában, s mindezek következtében az emberi egészség megőrzésében. A szénmegkötés ezért a 2005-ben második programját kezdő EÉVP kulcseleme maradt.
Forrás: Marmo, L. (2008). EU strategies and policies on soil and waste management to offset greenhouse gas emissions. /Waste Management/. 28: 685-689.
Fordította: Berta Bea
1 Kyoto agreement
2 The amount of carbon dioxide that would give the same warming effect as the effect of the greenhouse gas or greenhouse gases being emitted.
3 European Climate Change Programme
4 EECP I 2003 report Sinks Related to Agricultural Soils
5 The Waste Framework Directive has specific directives related to biodegradable waste
6 Institute for Environment and Sustainability
