Komposztálási fortélyok

Kedvező, ha a tároló szétszedhető, bővíthető, és könnyen áthelyezhető a kert egyik részéből a másikba. Ha van elég hely, nagyon jó két-három tárolót elhelyezni egymás mellé - egyikbe folyamatosan gyűjtjük a hulladékot, a másikban érleljük, a harmadikba átrostáljuk, és onnan felhasználjuk a már érett komposztot.

Környezetbe könnyen beilleszthető tárolót készíthetünk viszonylag egyszerűen bármilyen faanyagból, akár farönkökből, levágott vastagabb ágakból vagy maradék deszkákból is. A négy sarokoszlopra lehetőleg minden oldalról (de legalább két oldalról) rések meghagyásával rögzítjük a faanyagot, így biztosíthatjuk a komposzt jó átlevegőzését. Ha a láda oldalán zártan illeszkednek a lécek, akkor tanácsos a tároló közepébe egy nagyobb átmérőjű - lehetőleg átlyuggatott - csövet tenni, amely segíti a szerves anyag humifikálódásához szükséges légcserét. Kedvező, ha a tároló elülső oldalát úgy készítjük el, hogy az zsilipként felhúzható legyen. Így az alsó rétegben már érett komposztot a tároló tartalmának átrakása nélkül is folyamatosan kitermelhetjük. A tárolók faanyagát korhadás ellen ajánlott kezelni. A konzerválószer mérgező anyagot nem tartalmazhat! Felhasználhatók természetes pácok, lakkok, esetleg használt étolaj.
Könnyen elkészíthetők, de viszonylag rövid élettartamúak az oszlopokra rögzített, drótfonattal körbevett tárolók. Érdemes őket kibélelni hullámpapírral vagy zsákdarabokkal, részint a komposzthalom árnyékolására és kiszáradásának lassítására, részint a kedvezőtlen látvány takarására. Ez utóbbi célból futónövényekkel - babbal, tökfélékkel, hajnalkával, petúniával - is befuttathatjuk a tárolót. Ilyen módon egy önellátó biológiai folyamatot indíthatunk el, hiszen az egyszer elültetett kúszónövények az érő komposztból táplálkozva gyarapodnak, és a tároló árnyékolásával kedvezően befolyásolják a lebomlási folyamatokat. Az ilyen, komposzton nőtt növények általában erőteljesek és jól teremnek. Zöld részeikkel gyarapítják a komposztot, és elhullajtott magjaikból évről évre újra kikelnek.
A készen kapható feneketlen műanyag tárolók is jól használhatók, bár kevésbé illeszkednek a kert hangulatába. Az általában tetővel ellátott tárolókban a légcsere csak a talajon keresztül zajlik. Értékesebbek azok az edények, amelyeknek oldalán is vannak szellőzőnyílások. Az általában sötét színű tárolókban lévő szerves hulladék gyorsan felmelegszik és hamar lebomlik. Ajánlatos időnként átkeverni, és - ha száraz - meglocsolni. Az érett komposztot érdemes átrostálni. A földdé érett, porhanyós szerves anyag kijuttatható a kertbe vagy alkalmas a friss zöldhulladék beoltására. A kirostált "szálas" komposzt szintén kiváló oltóanyag, emellett nagyon jó lazítóadalék.
A komposzttárolót árnyékos helyre, elegyengetett, kissé tömörített talajra tegyük, és a lejtés irányába árkoljuk körül. Alulra korhadó fahulladékot, szalmát, dudvát rakjunk, ami nem tömörödik, és lehetővé teszi a jó átlevegőzést. Erre kerüljön legalább arasznyi vastagságban a magas nitrogéntartalmú trágya - istállótrágya, érett komposzt, Alginit, Huminit, vérliszt vagy csontliszt. Fellazítva rétegeljük rá a vegyes zöldhulladékot, amelyet ajánlatos időnként belocsolni nitrogéntartalmú oldattal.

Veszelszky Éva

Forrás: Szabad Föld 2006/32