Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 16 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A "klímabarát települések" komposztálnak is

  • 2008. november 21.
  • humusz
Az Egyesült Királyság budapesti nagykövetségén tartotta második találkozóját a Klímabarát Települések Szövetsége. A nagykövetség elsõként járult hozzá a szövetség által létrehozott Klímaalaphoz, amellyel a rendezvény megtartásával kapcsolatos szén-dioxid kibocsátást kompenzálták. Az öt alapító település összességében hatszázezer forintos támogatásban részesült, melybõl kerékpártároló, komposztáló, valamint hordozható napelem kerül beszerzésre.

 

A Nagykövetség elsőként járult hozzá a szövetség által létrehozott Klímaalaphoz, amellyel a rendezvény megtartásával kapcsolatos szén-dioxid kibocsátást kompenzálták. Az öt alapító település összességében hatszázezer forintos támogatásban részesült, melyből kerékpártároló, komposztáló, valamint hordozható napelem kerül beszerzésre.

A konferencia célja az volt, hogy minden érdeklődő hazai település és közösség bekapcsolódhasson az éghajlatváltozás elleni küzdelembe. A helyi szintű programok – hasonlóan az országoshoz - három nagy területet érintenek: a klímatudatosság növelését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a már elkerülhetetlen hatásokhoz való alkalmazkodást.

A találkozót Greg Dorey Brit Nagykövet, valamint Juraj Migas, Szlovákia rendkívüli és meghatalmazott Nagykövete nyitotta meg, majd Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa tartott előadást a Magyarország területén hatályos jogszabályok „klímatudatosságáról”.
Bencsik János az egyik alapító város, Tatabánya polgármestere a rendezvényen elmondta: a szövetségbe tömörülő települések első igazi nagy sikere az volt, hogy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia a megelőzés és az alkalmazkodás területén együttműködő partnerként nevesítette a települési önkormányzatokat. A klímaváltozás folyamatának lassítása alapvetően az emberek lakhelyén, a települések szintjén áll, vagy bukik. Természetesen ehhez átlátható és hozzáférhető ösztönző rendszerre is szükség van. Egyebek mellett szólt arról is, hogy a gazdasági recesszió negatív hatásának ellensúlyozására a megújuló energia és energiahatékonysági beruházások mértékének növelése szükséges. Bencsik János kiemelte a szemléletformálás jelentőségét, a szakemberképzés megerősítését, a gyakorlati módszertan kimunkálását és a megvalósítás koordinációjára alkalmas intézményrendszer létrehozásának fontosságát. Meggyőződése szerint egy klímatörvény elfogadásával lehetne elősegíteni az elengedhetetlen takarékossági és megújuló energia beruházások megvalósítását.
 
Klímabarát települések
Klímabarát települések

 

Ezt követően ismertette a szövetség elnöke, Antal Z. László által előkészített felhívás lényegét, mely egy közös, helyi szintű éghajlatváltozási stratégia kidolgozására vonatkozik. A felhívást aláíró húsz település – köztük egy szlovákiai és egy romániai magyar többségű önkormányzat – vezetői egyet értettek abban, hogy az éghajlat stabilizálásához a kibocsátásokat fokozatosan a természetes nyelők nettó kapacitásának szintjéig kell lecsökkenteni, ami kevesebb, mint fele a mai kibocsátásnak. A kibocsátás csökkenés településenkénti pontos számítása azonban bonyolult feladat, ezért az aláírók egy egyszerűsített eljárás, a fogyasztási mérőórák megfigyelésének alkalmazását javasolják. Ezek a villanyóra, a gázóra, a vízóra és – ahol egyáltalán van – a távfűtésre felhasznált energia mennyiségét mérő óra. Ha a rossz fogyasztási szokások megváltoztatásával, valamint az energiahatékonysági beruházások megvalósításával csökken a mért fogyasztás, akkor közelebb kerülhetnek helyi közösségeink a kibocsátások csökkentéséhez. A beérkező adatok alapján számított települési szintű kibocsátási eredményeket a szövetség honlapján is közzé fogják tenni.

A környezeti nevelés, az éghajlatvédelem és egészségvédelem tatabányai helyzetéről Dr. Botos Barbara stratégiai referens és Oláh András klímareferens tájékoztatták a tanácskozás résztvevőit. Ismertették a város közgyűlése által elfogadott és végrehajtott öt éves környezeti nevelési intézkedési tervet, a települési klímastratégiát, a brüsszeli elismerést kapott tatabányai hőség- és UV-riadó tervet, amely az országban elsőként szabályozza települési riasztás esetén az emberi élet- és egészség megóvása érdekében szükséges intézkedéseket. Az előadók bemutatták a tatabányai klímakört, amely 2007 óta meghatározó szerepet tölt be a város erős és jól szervezett civil életében. Elmondták: az egyesületté szerveződött klímakör tagjai jelen vannak a környezetvédelmi rendezvényeken, saját üzemeltetésű honlapjukon és a helyi televízió képújságán keresztül üzennek a városlakóknak.

A találkozó keretében mutatták meg a Pallas Kiadó által megjelentetett, „Klímabarát települések” címet viselő kötetét, melyet Antal Z. László, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének főmunkatársa szerkesztett. A könyv a nemzetközi és hazai, települési szintű klímavédelmi gyakorlatokat foglalja össze és teszi hozzáférhetővé minden érdeklődő számára.

 

Forrás: Greenfo /  Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala