Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 15 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Giliszták a komposztban

  • 2006. november 14.
  • humusz
giliszta_120A földigiliszta nagy segítséget nyújt a komposztáló kertbarátok számára. Íme egy cikk, melybõl többet is megtudhatunk errõl a hasznos kis lényrõl. A Szabad Föld írása.

Talajainkban mintegy félszáz gilisztafaj él. Közülük kertészeti szempontból a földigiliszták és a trágyagiliszták érdemelnek nagyobb figyelmet.

Darwin negyvenéves megfigyelései alapján tevékenységüket így jellemezte: "A giliszták kitűnően megművelik a földet a rostos gyökerű növények és a fűneműek számára. A felületre hordják és kiválogatják a televényt annyira, hogy nem találhatók benne nagyobb részecskék, mint aminőket ők lenyelni képesek. Az egészet jól össze is keverik, akár mint a kertész, midőn földet készít elő kiválogatott növényei számára. Ily állapotban a föld igen jól megköti a nedvességet, és fölveszi az oldható anyagokat; nemkülönben igen alkalmas az a nitrifikáció (növények számára könnyen felvehető nitrátvegyületté alakítás) folyamatára. Az elhullott állatok csontjai, a rovarok keményebb részei, a szárazföldi csigák héjai az összegyűlt ürülék alá temettetnek és így többé-kevésbé elkorhadva, a növények gyökerei számára hozzáférhetőkké tétetnek."

A giliszták bomló szerves anyaggal táplálkoznak. Az elfogyasztott növényi maradványok és a talajban lévő mikroszkopikus élőlények - köztük kórokozó gombák, baktériumok és vírusok - a giliszta bélcsatornájában lévő enzimek segítségével lebomlanak, így az állat táplálkozása során fertőtleníti is a talajokat. Nagy értéke még a gilisztahumusznak, hogy mindig semleges kémhatású, függetlenül a táplálék ásványi összetételétől. Ez azt is jelenti, hogy kellő számú giliszta esetén a talaj - a talajhibákat kiegyenlítő - szerves anyagokban oly mértékben feldúsul, hogy kedvezővé válhat bármely növény termesztésére.

A giliszták egyes fajai a talajok különböző mélységeiben élnek. A közönséges földigiliszta, amely a leghosszabb közülük, függőlegesen akár három méter mélységig is leássa magát az alsó talajrétegekbe. Ezek a mélyre nyúló járatok a gyökerek számára utat nyitnak, és nem utolsósorban a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékot is levezetik az altalajba. Ez utóbbi szempont a talajvédelemben - különösen lejtős területen - nagyon fontos, hiszen segítségével a csapadék nem folyik el a felszínen, és nem sodorja le az értékes termőréteget. A talajvédelemben fontos a gyepszint alatt élő rövidebb és karcsúbb földigiliszta faj is, amely vízszintesen készíti a járatait, ezzel lazítja és átlevegőzteti a talajt.

A legkisebb méretű és legrövidebb életű a trágyagiliszta, amely az istállótrágyában és a komposzthalmokban gyorsan elszaporodik. (A különféle gilisztafajokat egyébként csalinak használják a pecások, megvásárolhatók horgászboltokban.) A giliszták a trágyázott talajokban tömegesen elszaporodnak. Szeretik a nedves, nyirkos területeket, de a pangó vizes talajok levegőtlenségében elpusztulnak. Sovány, tömörödött vagy sülevényes talajokban hiányoznak a giliszták életfeltételei: a megfelelő talajnedvesség, az elegendő oxigén és a táplálékul szolgáló szerves anyag. Ilyen helyeken a zöldtrágyázás és a növénymaradványok talajba forgatása kedvező lehet a giliszták megtelepedésére, de csak akkor, ha a talaj vegyszermaradványokkal nem terhelt túlságosan. Ebben az esetben nagy adagú szerves trágya talajba juttatása jó hatású, ugyanis a trágyában lévő mikroszervezetek nagy száma a - giliszták számára kedvező - talajélet helyreállítását meggyorsítja.

Veszelszky Éva

 

Forrás: Szabad Föld