Hírek téma szerint
A Highlights of Hungary olyan projekteket, alkotókat foglal magába, akikre érdemes odafigyelni, mert pozitív hatással vannak környezetünkre, jobbá teszik közösségeinket, társadalmunkat. Óriási öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy az 55 jelölt között a Humusz Szövetség is helyet kapott. 2020. január 13 - február 10 között közönségszavazáson dől el kik kapják az idei díjat.
A svéd parlament megszavazta a 75 koronás (kb. 2400 Ft) tonnánkénti adót az égetésre váró hulladékokra, amely nagyban visszaszoríthatja az Egyesült Királyságból importált, úgynevezett fűtőanyagként szolgáló hulladék (RDF) mennyiségét. Az elfogadott adótervezetet december 4-én fogadták el és 2020 április 1-én lép majd hatályba. A megerősített tervek szerint az illeték újabb 25 koronával (800 Ft) emelkedik majd 2021-ben és 2022-ben is, mielőtt az éves emelkedést 2022 után indexálják. A terveket megerősítve a Riksdag (a svéd parlament) szóvivője elmondta: „A parlament elfogadta a kormány új jövedéki adó javaslatát az elégetésre szánt hulladékokra. Az adót annak érdekében vezették be, hogy Svédország elérje a nemzeti éghajlati célokat, erőforrás-hatékonyabb és kevésbé mérgező hulladékgazdálkodást hozzon létre. Az új törvény 2020. április 1-jén lép hatályba.
Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek isl. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.
Valószínűleg nem sokat tudnak mesélni a hulladék újrahasznosításról és a környezetbarát anyagokról, pláne a termékek fenntartható életciklusáról, mégis, nagyon inspiráló lehet számunkra az, amilyen hozzáállással és kreativitással közelítik meg a hétköznapi dolgokat. Sőt, az is kiderülhet, hogy az elavultnak vélt házvezetési alapelvek, bár nem rendelkeznek az új környezetvédelmi technológiákkal, valójában a legzöldebb háztartásvezetést rejtik!
Néhány hete publikálta a The Lancet azt az átfogó jelentését, amely 2019 klimatikus történéseinek viszonylatában vizsgálja a Föld lakosságának egészségügyi tényezőit és annak alakulását. A munkába - melyet a Lancet Visszaszámlálásnak neveztek el - 35 tudományos, a témával foglalkozó szervezet eredményeit vonták be.
A magyarok karácsonyi szokásairól készült felmérés szerint legtöbben 10 – 50 ezer forint között költöttek ajándékokra.
Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó európai uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt fontos változások előtt áll a magyar műanyagipar, amelynek jelentőségét mutatja, hogy ez az ágazat adja a GDP 2,7 százalékát - közölte az Euler Hermes Hitelbiztosító kedden az MTI-vel.
Fenntarthatóbb anyagokból készült termékek váltják fel a szívószálakat, tányérokat, poharakat, evőeszközöket és italkeverőket.
Három évvel ezelőtt a maják szent tava, a Guatemalában található Atitlán-tó és környezete fuldoklott a műanyaghulladékban. A helyieknek dönteniük kellett: ha ez így megy tovább, elpusztul a tó élővilága és vele a partján élő emberek is, hiszen megélhetésüknek több szempontból is a tó a forrása: onnan származik az ételük, illetve a turizmusnak köszönhetően a bevételük. A tó viszont haldoklott.
Az Európai Unióban évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar: az építésből és bontásból származó hulladék a legfrissebb, 2014-es adatok szerint az összes hulladék 34,7 százalékát teszi ki, bár ez az arány jelentős mértékben változik országonként – Ausztriában 72,1, Magyarországon 20,7, míg Svédországban 5,3 százalék.
A Pejo 3000 nevű olasz sípályán január elejétől betiltják a műanyagpalackok, zacskók, evőeszközök és szívószálak használatát, miután egy közeli gleccser jegében jelentős mennyiségű mikroműanyagot találtak. Nem biztos, hogy ez magán a problémán sokat segít, a Milánói Egyetem kutatása szerint a műanyagszennyezés legnagyobb része a műszálas ruhákból származik.
A Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik új tanulmánya szerint kb. 20 kiló mikroműanyagot fogyaszt el egy ember élete során, ami nagyjából két nagyméretű kukának felel meg.
Eseménydús évet tudhatunk magunk mögött, így jól fog esni egy kis pihenő, hogy a jövő évi programokra, projektekre fel tudjunk készülni. De nézzük is meg, mi minden történt 2019-ben a Humusz háza táján! Év végi nyitva-, azaz zárvatartásunkról is írunk.
2019 októberében Komposztünnepre hívtuk az ország apraját-nagyját. A megvalósult szemléletformáló programok beszámolóiból is látszik, hogy az érdeklődés töretlen, idén is sokan tettek helyi szinten a szerves anyag körforgásban tartásáért. Igazán értékes programok valósultak meg bölcsődétől egészen egyetemista korosztályig, Pécstől Csíkszeredáig. Köszönjük a kitartó és színvonalas környezeti nevelési munkát, jöjjenek az idei eredmények.
Budapest, 2019. december 13. – A Jófogás online felmérése szerint tavalyhoz képest többen vannak, akik környezetvédelmi megfontolásból már inkább nem csomagolják be a karácsonyi ajándékokat, de minden tizedik ember még mindig a kommunális szemetesbe dobja a papír és műanyag csomagolást.
Naponta felmerülő téma életünkben az energiahatékonyság és a környezetvédelem, melyek szoros szimbiózisban állnak egymással. Gondoljunk csak a saját háztartásunkra, ahol folyamatosan azon törjük a fejünket, hogyan tudnánk még többet megtakarítani a rezsi költségeken és ezzel együtt kisebb ökológiai lábnyomot hagyni magunk után. A legkézenfekvőbb megoldások egyike a takarékos háztartási készülékek beszerzése és a megújuló energiaforrások használata. Egy jól megválasztott A+ kategóriás mosó vagy mosogatógép, egy kondenzációs kazán vagy egy napelem a háztetőn mind ezt a célt szolgálja.