Hírek téma szerint
Szeptember 1-jétől újabb fázisába lép a monacói műanyag szigorítás, amelynek értelmében a Hercegség területén betiltják a legtöbb fogyasztásra kész ételhez használt eldobható műanyag doboz, tálca és salátástál forgalmazását. Az intézkedés célja, hogy tovább csökkentse az elviteles és azonnal fogyasztható ételekhez köthető hulladék mennyiségét.
A STRAND Fesztivál idén új helyszínnel bővül: augusztus 19. és 22. között a zamárdi szabadstrandon felépülő ONE STRAND CITY piacterén nyílik meg a ReSTRAND Vintage Piac, ahol a hazai használtruha-szféra tíz üzlete települ ki, mellettük upcycling-műhelyekkel és egy fesztiválra költöző bakelitbolttal. A kommunikáció a stílusról és a kincsvadászatról szól – hulladékgazdálkodási szempontból azonban érdemesebb arról beszélni, hol áll ma az újrahasználat a textiláramban, és hogy a 2028-ig felálló textil EPR-rendszerek mellett milyen szerep marad egy ilyen kezdeményezésnek.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2024 nyarán indított eljárásának lezárásaként a Coca-Cola vállalkozáscsoport átfogó és jelentős költségvetésű edukációs kampányt indít Magyarországon. Az intézkedés célja a fogyasztók környezettudatosságának növelése, miután a hatóság aggályokat fogalmazott meg a vállalat korábbi, zöld állításokat tartalmazó kommunikációjával kapcsolatban.
Az erdők védelme közös ügy – és nem ér véget a természet szeretetével. Erről írt elgondolkodtató posztot hivatalos Facebook-oldalára a Zalaerdő Zrt. A bejegyzésben szó esik arról is, hogy 6 év alatt az emberek mennyi illegális hulladékot raktak le az erdőkben.
A Művészetek Völgye tíznapos programsorozata hazánk egyik legszebb tájegysége, a Balaton-felvidék szívében kerül minden évben megrendezésre. Így látta a fenntarthatóságot a népszerű fesztiválon Elekes Balázs, környezetmérnök.
A Nestlé és a Viva Energy 2026 augusztusában bejelentette egy nagyszabású tesztprojekt sikeres lezárását, amely forradalmasíthatja a fenntartható élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártását Ausztráliában. A bizonyítási koncepció (proof-of-concept) fókuszában a lágy műanyagokból származó pirolízis olaj feldolgozása és élelmiszer-ipariminőségűcsomagolóanyaggátörténő alakítása állt.
„Teljes élet – nulla hulladék” vallja a Humusz Szövetség már több mint 30 éve. A pazarlásmentes, környezetbarát életmód elsajátítható – ebben segít a Nulla Hulladék Tanösvény a XI. kerületi Saru utcában, amely újra ingyenes, vezetett programra kínál lehetőséget az érdeklődőknek a Humusz Ház kertjében.
Az EU új csomagolási rendeletének legfontosabb követelményei ugyan csak 2030-tól válnak kötelezővé, a gyártóknak már most el kell kezdeniük az átállást.
Évről évre több száz illegális hulladéklerakást kellfelszámolniukaz állami erdészeti társaságoknak: öt és fél év alatt csaknem 12,8 ezer tonna szemetet távolítottak el a magyar erdőkből az erdészeti társaságok. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szerint az erdeink megóvása nemcsak szakmai feladat, hanem sürgős lakossági szemléletváltást is igényel.
A manchesteri egyetem kutatói 41 különböző összetételű HDPE:PP keverékben mérték végig, mi történik a polimerekkel az újrafeldolgozás során a poliolefin keresztszennyeződést vizsgálva. A legfontosabb eredményükellentmond a szakma bevettintuíciójának: nem a nagy arányúkeveredés, hanem az alacsony szintű szennyezés a legveszélyesebb – és a polipropilén-alapú frakciókban már 1% polietilén is megváltoztatja a degradáció kémiai mechanizmusát.
Az újratölthető üvegpalack évtizedek óta a többutas csomagolás etalonja – csak azt nem tudta róla senki, hogy pontosan hányszor fordult meg, és miért esett ki a rendszerből. A Coca-Cola Europacific Partners Deutschland, a Vetropack és a Myneral Labs közös fejlesztése erre ad választ: minden palack egyedi, gravírozott kódot kap, és mesterséges intelligenciával működő kamerák olvassák le a gyártósoron. A megoldás 2026. július 30-án elnyerte a Deutscher Verpackungspreis „Digitalizáció” kategóriájának díját.Mit díjazott a szakmai zsűri?
Egy friss, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) és több szakmai szervezet által megrendelt kutatás rávilágít arra, hogy a németországi önkormányzati csomagolási adók komoly terheket rónak a vállalatokra, a településekre és a fogyasztókra, miközben ökológiai hasznuk elenyésző. A tanulmány adatai alapján a bürokrácia növekedése jelentős, az elvárt hulladékcsökkentési hatás azonban elmarad.
Törökország saját műanyaghulladék-termelése az elmúlt években csökkent, az importja viszont 2005 óta 31,6-szeresére nőtt. A Sıfır Atık Vakfı friss, nemzetközi adatokra és hazai indikátorokra épülő jelentése egyszerre mutatja be a globális műanyagválság szerkezetét és azt a ritkán elemzett aszimmetriát, amelyben egy felső-közepes jövedelmű ország vált az Európai Unió legfontosabb hulladékexport-célpontjává. Az anyag legérdekesebb része azonban nem a nagy szám, hanem egy statisztikai ellentmondás, amely a teljes újrafeldolgozási teljesítmény értelmezését kérdőjelezi meg.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb európai fenntarthatósági jogszabálya csendben, de annál komolyabb következményekkel lépett hatályba. Augusztus 12-én pedig már az első kötelezettségek is életbe lépnek. A legfontosabb tudnivalókat a Fenntartható Fejlövés oldal gyűjtötte össze.
Kedves régi, új vagy leendő Önkéntesünk!
Úgy érzed, szeretnél tenni egy élhetőbb, fenntarthatóbb jövőért? Fontos számodra a környezetvédelem, a hulladékmegelőzés és a tudatos életmód? Szívesen lennél egy olyan közösség tagja, amely nemcsak beszél a változásról, hanem nap mint nap tesz is érte? Ha igen, várunk a Humusz Szövetség önkéntesképzésén!
Amikor autóba ülünk, ritkán gondolunk arra, hogy közlekedésünkkel – minden egyes fékezéssel és kanyarodással – láthatatlan, mérgező mikroműanyagok tömegét juttatjuk a természetbe, amely a vízi élővilágra és a teljes táplálékláncra is hatással van. Egy friss kutatás rámutatott arra, hogy az utakon kopó gumiabroncsok az esővízzel kimosódva észrevétlenül károsítják a tengeri élővilágot, gátolják a kulcsfontosságú tengeri fajok egészséges növekedését, és alapjaiban változtatják meg természetes viselkedésüket.
Az elmúlt években a rovarok pusztulása egyre nagyobb figyelmet kapott, különös tekintettel a méhekre – hiszen szorgos munkájuktól is függ az élelmezésünk. Azonban nemcsak a méhek, hanem más rovarfélék eltűnése is látványos méreteket öltött.
Amikor belekortyolunk a csapvízbe, vagy friss tengeri halat rendelünk, ritkán jut eszünkbe, hogy az étellel és itallal együtt apró, láthatatlan hulladékokat is elfogyaszthatunk. A tudósok ma már a Mount Everest csúcsától a Mariana-árok fenekéig mindenhol kimutatták a szintetikus részecskéket. Keringenek a levegőben, a városi ivóvízhálózatokban, sőt, a mikroműanyagok már az emberi vérben, a tüdőben és az emésztőrendszerben is felfedezhetők.
Mit gondolnak az emberek az esővíz hasznosításáról, és hogyan próbálják megtartani a tetőre hulló csapadékot? Egy vízgépészeti cég közösségi médiás felmérése szerint meglepően sokan gondolkodnak tudatosan, miközben a bizonytalanságok és a tévhitek is erősen jelen vannak. De miért lehet az esővíz hasznosítása és a szikkasztás a nagy vízügyi fejlesztések mellett a vízhiány kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze? Hány liter víz érkezik a tetőnkre egy év alatt? Mennyi vezetékes ivóvizet válthat ki egy jól megtervezett rendszer, és miért kell szakítanunk azzal a berögzült gondolattal, hogy a csapadéktól minél gyorsabban meg kell szabadulni? Vélemények, számok, szakmai szempontok egy németországi példa a vízmegtartásról, amely nem csak a víztározóknál, hanem a saját kertünkben is megvalósulhat.
Homokpadok jelentek meg a Loire közepén, történelmi mélységbe süllyedt a Rajna, Varsónál alig maradt víz a Visztulában, a Pó torkolatánál pedig már a tenger nyomul visszafelé a folyó medrében. A jelenlegi vízhiány egyszerre nehezíti a hajózást, az energiatermelést és a mezőgazdaságot, miközben egyre több országban válik kérdésessé, hogy a folyók képesek-e még ellátni mindazokat a feladatokat, amelyekre az elmúlt évtizedekben egész gazdasági rendszereket építettek.
A lítium-ion akkumulátor újrahasznosításának globális piaca a 2025-ös 4,56 milliárd dollárról 2035-re várhatóan 31,95 milliárd dollárra ugrik, ami elképesztő, 21,5%-os éves növekedési ütemet (CAGR) jelent. A növekedést az elektromos járművek (EV) akkumulátorainak tömeges elöregedése, a technológiai innovációk és a szigorodó állami szabályozások hajtják. Cikkünkben a legfrissebb piaci adatokra támaszkodva mutatjuk be az újrahasznosítási iparág kilátásait.
A műllendorfi székhelyű PET to PET Recycling Österreich GmbH a 2026-os év első felében 17 101 tonna PET-italospalackot dolgozott fel sikeresen, ezzel biztosítva azok körforgásban maradását (bottle-to-bottle). Bár az eredmény egy enyhe, 7 százalékos visszaesést mutat a kiemelkedően erős 2025-ös bázisévhez képest, a többéves összehasonlítás stabil és következetes növekedési tendenciát igazol. A vállalat az osztrák egyutas visszaváltási rendszer okozta piaci változásokra technológiai fejlesztésekkel, automatizálással és infrastrukturális beruházásokkal válaszol.
Az ALPLA 2026-os „Packaging Claims Reality Check Report” nevű friss jelentése rávilágít arra a piaci jelenségre, hogy bár az amerikai vásárlók túlnyomó többsége rendszeresen találkozik a csomagolásokon elhelyezett fenntarthatósági állításokkal, jelentős részük számára nem világos ezek pontos jelentése. A kutatás adatai szerint a zöld üzenetek különösen a fiatalabb generációk vásárlási döntéseit befolyásolják, ám egyúttal ők azok is, akiket a leginkább összezavar, ha a kommunikáció nem egyértelmű, és emiatt gyakran el is állnak a vásárlástól.
3 új tagot vár a korábban Közszolgálati Testületként működő Közszolgálati Tanács. Egyet a környezet-, természet-, állatvédelmi és fenntartható fejlődéssel foglalkozó Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható (új kategória).
Magyarország később éri el a 2026-os túlfogyasztás napját, mint az előző években, de a globális dátumhoz képest jóval korábban – derül ki a WWF friss jelentéséből. Örülhetünk-e ennek a dátumnak? Milyen dátum lenne optimális fenntarthatósági szempontból? Mire használhatnánk ezt a dátumot – és mit kezdünk vele ténylegesen? Vendégszerzőnk, Tartó Levente a magyar és a globális túllövés napjának összefüggéseit, korlátait és valódi üzenetét járja körül.