Hírek téma szerint
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) legújabb elemzésében keményen bírálta a MOHU hulladékgazdálkodási tevékenységét és a mögötte álló állami finanszírozást. A párt szerint az állam olyan feladatok elvégzéséért is kompenzálta a vállalatot, amelyet az valójában el sem végzett. Bár a biohulladék-gyűjtési rendszernek már milliókat kellene kiszolgálnia, a valóságban a szolgáltatás alig néhány településen érhető el, miközben a cég tetemes, 50 milliárd forintos veszteséget termelt.
Újabb nemzetközi sikert ért el a MiReHu Nonprofit Kft.: a Társaság bekerült a Global Recycling Foundation által meghirdetett Recycling Heroes 2026 verseny nyertesei közé.
Létezik-e olyan fenntartható gazdasági szisztéma, ami összeegyeztethető a versenyképesség fenntartásával nemzetállami, európai és globális szinten? Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense, közgazdász és Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a Budapesti Corvinus Egyetemen tartott keddi kerekasztal-beszélgetésen vitázott arról, hogy az Európai Unió hogyan képes összehangolni a gazdasági érdekeit a kitűzött klímacéljaival. Ráadásul az uniónak olyan globális energiagazdálkodási környezetben kellene betartania a saját, zöldátállásra vonatkozó szabályait, amelyben nincs egységes klímapolitika, fragmentált az országok energiahordozó-felhasználási attitűdje, és a globális felmelegedés tömeges bevándorlást is eredményezhet a Föld északi régiói irányába.
2026. március 9. és 15. között ismét megrendezésre kerül az Egyesült Királyság legnagyobb lakossági hulladékfelmérési programja, a Nagy Műanyagszámlálás (The Big Plastic Count). A kezdeményezés célja, hogy pontos, mennyiségi adatokkal szembesítse a kormányt és a nagyvállalatokat a háztartási műanyaghulladék valódi mértékével. A kampányhoz már most több mint 38 500 résztvevő csatlakozott, a korábbi évek adatai pedig rávilágítanak: a probléma súlyosabb, mint valaha, és a szigetország hulladékkezelési rendszere azonnali reformra szorul.
A görög joghurt és a savasan alvasztott sajtok gyártása során jelentős mennyiségű melléktermék keletkezik. Ez a savas tejsavó eddig komoly környezeti kihívást jelentett az élelmiszeripar számára, egy friss, 2026 januárjában publikált tudományos kutatás azonban bebizonyította, hogy a folyadék tökéletes bázisa lehet a fenntartható sütőiparnak. A Journal of Food Process Engineering folyóiratban megjelent tanulmány rávilágít: a tejsavó felhasználásával készült kovászos kenyér nemcsak térfogatában és eltarthatóságában múlja felül a hagyományos fehér kenyeret, de a fogyasztói vakteszteken is elsöprő sikert aratott a bolti kovászokkal szemben. A felfedezés egyszerre kínál megoldást a tejipar hulladékkezelési problémáira, és teremt új, értéknövelt terméket a pékáruk piacán.
A portugál Electrão (Hulladékkezelési Egyesület) közzétette legfrissebb jelentését, amely szerint az ország történetének egyik legsikeresebb évét zárta az elem- és akkumulátorhulladékok visszagyűjtése terén. A 2026. februári adatok alapján Portugália nemcsak jelentős mennyiségi növekedést ért el, hanem túlszárnyalta a korábbi évek hatékonysági mutatóit is, közelebb kerülve az Európai Unió szigorú környezetvédelmi célkitűzéseihez.
A 2026-os esztendőben az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az ENSZ Emberi Települések Programja (UN-Habitat) ismét közösen hívja fel a világ figyelmét a fenntartható fogyasztás és termelés fontosságára. Az International Day of Zero Waste (Nemzetközi Zero Waste Nap) alkalmából közzétett hivatalos jelentések rávilágítanak arra, hogy a hulladékmentesség nem csupán környezetvédelmi törekvés, hanem a globális gazdasági stabilitás és az emberi egészség megőrzésének alapfeltétele.
Bécsben, 2026. február 25-én az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala (UNODC) közzétette legújabb jelentését, amely drámai képet fest az illegális hulladékkereskedelem globális terjedéséről és annak pusztító hatásairól. A „Hulladékbűnözés és -kereskedelem” (Waste Crimes and Trafficking) című elemzés rávilágít, hogy a nemzetközi szabályozások hiányosságai és a korrupció miként teszik lehetővé a bűnszervezetek számára a környezet és a közegészségügy súlyos károsítását.
A műanyag csomagolású készételek és elviteles ételek mikrohullámú sütőben vagy sütőben történő melegítése több százezer mikro- és nanoműanyag-részecskét, valamint mérgező vegyi anyagok „koktélját” juttathatja közvetlenül az ételbe – derül ki a Greenpeace International új tanulmányából.
A holland Boyan Slat által alapított The Ocean Cleanup hivatalosan is megérkezett Indiába. A szervezet a „30 város” (30 Cities) elnevezésű globális programja keretében Mumbait választotta kiemelt helyszínül, hogy megállítsa az urbanizált vízgyűjtőkből az Arab-tengerbe ömlő műanyagszemetet. A 2026-ban induló telepítések célja, hogy a technológia segítségével még a folyókban fogják el a hulladékot, mielőtt az elérné az óceáni ökoszisztémákat.
A Greenpeace Magyarország elindította „Csomagollam” elnevezésű kampányát, amelyben a lakosság segítségét kérik a hazai üzletekben található legabszurdabb, felesleges műanyagcsomagolások felkutatásához.
Hangzhou városa két jelentős, egymástól független digitális hulladékgazdálkodási fejlesztéssel került a figyelem középpontjába 2026 februárjában. Míg egy 400 lakóközösséget érintő kísérleti program az intelligens válogatás és a pontrendszer hatékonyságát teszteli, addig a „HUGE” nevű új digitális platform a nagyméretű hulladékok elszállításának évtizedes problémájára kínál megoldást.
A francia kormány 2026. február 21-én hivatalos közleményben jelentette be, hogy tonnánként 268 euróra emeli a textilhulladékok válogatásáért járó állami támogatást. A Mathieu Lefèvre ökológiai átmenetért felelős miniszter által jegyzett intézkedés célja, hogy elkerüljék a hazai újrahasznosító üzemek csődhullámát, amelyet az ultra-gyorsdivat (ultra-fast fashion) okozott. Az állami beavatkozás nem csupán pénzügyi mentőöv, hanem egy stratégiai lépés Franciaország ipari szuverenitásának megőrzése és a textilhulladék exportjának megállítása felé.
A 2025-ös Európai Hulladékcsökkentési Hét keretében az ország több pontján valósultak meg szemléletformáló akciók, amelyek az elektronikai hulladék újrahasznosítására fókuszáltak. Az ezekről készült videók bemutatják a kezdeményezések sokszínűségét és a résztvevők munkáját.
A globális csomagolóipar egyik legnagyobb kihívása a műanyag-alapú laminátumok kiváltása olyan anyagokkal, amelyek beilleszthetők a meglévő hulladékkezelési rendszerekbe. A Henkel legújabb fejlesztése, a barrier-bevonatos papírokhoz tervezett hidegzáras ragasztó technológia éppen ezt a problémát oldja meg. Az új megoldás segítségével a gyártók képessé válnak a hőérzékeny termékek – például csokoládék és energiaszeletek – papírba történő csomagolására, miközben a tasakok a hagyományos papírhulladék-gyűjtőkben maradéktalanul újrahasznosíthatók. Ez a lépés alapjaiban formálhatja át a szupermarketek polcait és csökkentheti a globális műanyagszennyezést.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Oktatási Programja praktikus tanácsokkal hívja fel a figyelmet a rendszeres ellenőrzés és takarítás fontosságára. A helyes élelmiszer-elrendezés mind az élelmiszer-biztonság, mind az élelmiszer-pazarlás csökkentése szempontjából alapvető.
Megkapta a másodfokú környezetvédelmi engedélyt a bővülésre a dél-koreai Sungeel bátonyterenyei üzeme az Energiaügyi Minisztériumtól. Riasztó, hogy az akkuhulladék veszélyességi besorolása kapcsán a gödi Samsung-gyár engedélyére is hivatkoztak.
A globális energiaátmenet egyik legérdekesebb paradoxona rajzolódik ki a szemünk előtt: miközben az elektromos járművek akkumulátorainak ára történelmi mélypontra süllyedt, a bennük lévő anyagok értéke drasztikusan emelkedett. A Circular Energy Storage legfrissebb elemzése rávilágít, hogy ez a kettősség alapjaiban alakítja át a „második élet” (second life) koncepcióját és az újrahasznosítási szektort. A cikk részletezi, hogyan vált az akkumulátor-hulladék stratégiai eszközzé, és miért érheti meg jobban egy használt akkumulátort szétszerelni, mintsem energiatárolóként tovább üzemeltetni.
A 2026-os év az intelligens hulladékkezelés „aranykora”: a mesterséges intelligencia által vezérelt logisztikai rendszerek globális piaca elképesztő ütemben bővül. A legfrissebb iparági jelentés szerint a technológia alkalmazása már nem opció, hanem a túlélés záloga a közműszolgáltatók számára. Az AI-alapú dinamikus útvonaltervezés ugyanis akár 30-40%-kal is csökkentheti a gyűjtőjárművek futásteljesítményét, ami közvetlen választ ad a klímavédelmi célkitűzésekre és a munkaerőhiány okozta kihívásokra. A cikk részletezi a szektor növekedési számait, a legfontosabb technológiai trendeket és a városi hulladékgazdálkodás jövőbeli lehetőségeit.
Mi lenne, ha idén az a bizonyos 1% nem csupán felajánlás lenne, hanem tudatos állásfoglalás arról, milyen világban szeretnél élni? A Humusz Szövetség több mint harminc éve dolgozik azért, hogy a hulladékmentes életmód minél többek számára elérhető és természetes választás legyen.
„Teljes élet – nulla hulladék” vallja a Humusz Szövetség már több mint 30 éve. A pazarlásmentes, környezetbarát életmód tanulható – ebben segít a XI. kerületi Nulla Hulladék Tanösvény is, ahol a résztvevők korosztályukhoz illeszkedő, játékos formában ismerkedhetnek meg a hulladékmegelőzés és a hulladékhierarchia alapjaival. A Nemzeti Inkubátorház Alapítvány támogatásával most 10 darab, pályaválasztás előtt álló, 11–12. évfolyamos diákcsoport számára tudunk ingyenes foglalkozást biztosítani.
A fővárosi önkormányzat 1,2 millió dollárt (mintegy 380 millió forintot) nyert a Bloomberg alapítvány pályázatán egy olyan üzem létesítésére, amelyben esztétikailag kifogásolható, de jó minőségű zöldségeket és gyümölcsöket tudnak feldolgozni, amelyeket aztán a fővárosi közétkeztetésben használnak fel.
Az Európai Unió új végrehajtási rendeletet készít elő, amely egységesíti a hulladékválogatás során elveszett anyagok tömegének kiszámítását és ellenőrzését. A kezdeményezés célja, hogy a tagállamok ne a válogatóüzemekbe belépő, hanem a ténylegesen újrahasznosításra kerülő anyagok alapján jelentsék adataikat, véget vetve annak a gyakorlatnak, ahol a technológiai veszteségek és a szennyeződések is „újrahasznosítottként” szerepelnek a statisztikákban.
Európa körforgásos anyaghasználati aránya jelenleg 12% körül stagnál, miközben az uniós célkitűzés ennek megduplázása, 24%-ra emelése 2030-ig. A Zero Waste Europe (ZWE) 2026. február 17-én közzétett javaslata szerint a jelenlegi lineáris gazdasági modellek védelme helyett a gyártóknak kellene viselniük az átállás költségeit. A szervezet a „szennyező fizet” elv alapján a gyártói felelősségi díjak reformját és egy speciális Körforgásos Átállási Alap létrehozását indítványozza.
Minden egyes legyártott, megvásárolt, majd eldobott hulladékkal csökken az életterünk, az életben maradási esélyünk. A folyamat azonban tudatos életmóddal, szemléletváltással megállítható!
A hulladékcsökkentés tanulható! Segítünk.
Ajánld adód 1%-át a Humusz Szövetségnek!
Adószámunk: 18529904-1-43