Átállunk a körforgásra

A körforgásos gazdaságra való átállás már folyamatban van, az első erre vonatkozó uniós cselekvési terv még 2015-ben készült. A mai, lineáris gazdasági modellben sok termék túlságosan könnyen elromlik, nem használható fel újra, nem javítható vagy újrafeldolgozható, vagy eleve csak egyszeri használatra készült. Ennek a – kimondatlanul sokszor már a tervezési folyamatban beépített „tervezett elavulás” által dominált – gazdasági modellnek kínál fenntartható alternatívát az EU.

A „kinyer–legyárt–fogyaszt–ártalmatlanít” lineáris növekedési minta az ipari forradalom óta jellemzi az európai gazdaságokat. Ennek óriási hibája, hogy feltételezi: az erőforrások bőségesen rendelkezésre állnak, könnyen beszerezhetők és olcsón ártalmatlaníthatók. Azonban Föld készleteit tekintve jelentősen több nyersanyagot használunk fel, mint amennyi újratermelődik, így egyre nyilvánvalóbb, hogy ez a minta fenntarthatatlan, és veszélybe sodorja Európa versenyképességét.

Ahhoz, hogy  a javíthatóságot, újrahasznosítást és adott esetben a megosztásra épülő felhasználást középpontba helyező új modell elterjedjen, egészen az alapoknál kell belenyúlni a gazdasági folyamatokba. Az EU új szabályaival azt kívánja elérni, hogy már a termelési folyamat legeslegelején, a tervezésnél biztosítva legyen a fenntarthatóság. Emellett a fogyasztók tájékoztatása is kulcsfontosságú. Csakis ilyen mindenre kiható intézkedések által tartható az EU vállalása, hogy legkésőbb 2050-ig klímasemlegessé teszi a kontinenst – így ez a cselekvési terv Európát fenntartható növekedési útra terelő európai zöld megállapodás sarkalatos pontja.

A fenntartható termékek általánossá tétele az EU-ban: új jogszabály fogja biztosítani, hogy az uniós piacon forgalomba hozott termékek hosszabb ideig tartsanak, könnyebben újrafelhasználhatók, javíthatók és újrafeldolgozhatók legyenek, és a lehető legnagyobb mértékben tartalmazzanak újrafeldolgozott anyagokat. 

A vásárlók alapos tájékoztatása: új jogszabályok fogják előíni, hogy vásárláskor megbízható és teljeskörű képet kapjunk a termékekről, várt élettartamukról és környezeti teljesítményükről. A „javításhoz való jog” alapelv lesz.

A legnagyobb erőforrásigényű ágazatokban külön szabályok biztosítják majd a fenntarthatóságot:

• elektronika és infokommunikációs technológiák – intézkedések például  a hosszabb élettartam és a jobb hulladékgyűjtés és -kezelés érdekében;
• akkumulátorok és járművek – az akkumulátorok fenntarthatóságának fokozása (begyűjtés és újrafeldolgozás támogatása) és körforgásos potenciáljának javítása;
• csomagolás – a (túl)csomagolás csökkentése azzal a céllal, hogy az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi csomagolás 2030-ig újrafelhasználható vagy újrafeldolgozható legyen;
• műanyagok – új kötelező követelmények az újrafeldolgozott tartalomra, mikroműanyagokra, bioalapú és a biológiailag lebontható műanyagokra;
• textiltermékek – versenyképesség és innováció fokozása, a textilhulladék elkülönített gyűjtése, az uniós textil-újrafelhasználási piac fellendítése;
• építőipar és épületek – átfogó stratégia az építőipar fenntarthatóvá tételére;
• élelmiszerek – az egyszer használatos csomagolások, edények és evőeszközök újrafelhasználható termékekkel történő helyettesítése.

Kevesebb hulladék: alapvető cél a hulladékkeletkezés elkerülése, de legalábbis a hulladék másodlagos erőforrássá alakítása. Megvizsgálják az uniós szintű hulladékszortírozási és címkézési rendszer bevezetésének lehetőségét is, és minimalizálják az illegális hulladékszállítást és uniós hulladékexportot.

A cselekvési tervben foglalt konkrét célkitűzéseket többtucat új uniós jogszabály biztosítja majd, ezeket előre beütemezve 2020 és 2022 között fogadják el az uniós intézmények. A tervet és az abban foglalt kezdeményezéseket az üzleti világ és az érdekelt felek közösségének szoros bevonásával dolgozzák ki. A konkrét jogszabály-javaslatok listája és időzítése megtalálható a cselekvési tervben.

Forrás: https://www.dontwasteit.hu/2020/04/16/atallunk-a-korforgasra-kesz-az-unios-terv/