Újrahasznosítás

Szinte heti rendszerességgel bukkan fel egy vállalat, amely nyakig felelős a műanyag hulladék szennyezés által okozott katasztrófáért, és újabb megoldást célzó fogadalmakkal ünnepelteti magát. A múlt hónapban a Starbucks bejelentette, hogy kivonja a forgalomból a műanyag szívószálakat, és újrahasznosítható műanyag fedőkkel helyettesíti azt. Ezek a fedők magasabb műanyagtartalommal bírnak mint a jó öreg szívószál-fedő kombináció. Még az idén a Pepsi fogadalmat tett, hogy 2025-re 100 %-ban újrahasznosíthatóvá alakítja a csomagoló anyagait. Az Unilever is fogadalmat tett a 100%-os újrahasznosíthatóság, komposztálhatóság mellett. Mindez úgy hangzik, hogy minden a legmegfelelőbb irányba halad – ugye?

A Tesco elárulta, hogy mire cseréli a műanyag palackokat. Alumíniumra. És ez szerinte zöld. Hát... A greenfo.hu szerkesztőjének véleményét olvashatjátok.

Veszélyt jelenthetnek az egészségünkre az újratöltött PET palackok. A palackokat a gyártók is egyszer használatosként forgalmazzák. A polietilén-tereftalátból készült flakonokból hő vagy túlságosan savas anyag hatására, illetve a hosszú időn át tartó tárolás vagy dörzsölés miatt káros vegyületetek oldódnak ki.

Bónusz-malusz rendszer bevezetését tervezi a jövő évtől a francia kormány, hogy ezzel bírja rá az embereket az újrahasznosított termékek használatára.

A kínai nagyvárosok legújabb bringamániája nem meglepő, már évtizedekkel ezelőtt híresek voltak a biciklikkel telített utakról. Ehhez képest a kínai városokban nemhogy nő, hanem egyenesen csökken a biciklizési kedv: a pekingi közlekedési bizottság adatai azt mutatják, hogy míg az 1980-as években az összes városon belüli utazás 63 százalékát biciklivel tették meg, 2014-re ez az arány 17,8 százalékra csökkent.

A világ közvéleménye végre felébredt, az emberek tisztában vannak vele, hogy a plasztikszemetünk eltakarításának megoldása és a műanyaghasználat kiiktatása vagy legalábbis csökkentése égető fontosságú probléma. Néhány megdöbbentő adat arról, hogy miért.

Földünk új divatnak örvend. A szó legszorosabb értelmében, ugyanis úgy tűnik, egyre inkább menő elutasítani a műanyag szívószálat vagy saját bögrébe kérni a kávét, csökkentve ezzel a szemetelést. Vannak, akik olyannyira belemelegednek a hulladékmentességbe, hogy kozmetikumaikat és takarítószereiket is maguk készítik. Megvizsgálva a pszichológiai oldalát rájövünk, hogy az effajta környezettudatosság nemcsak a bolygónknak, hanem a lelkünknek is jót tesz. A mindset pszichológiai szaklap cikkéből kiderül, hogyan üthetsz két legyet egy csapásra.

A zebegényi Duna-parton zajlik az élet. Fürdőzők, sétálók, bringások, evezősök, helyiek és nyaralók reggeltől estig élvezik a nyár kínálta lehetőségeket, vízben és víz mellett egyaránt. A főként hétvégeken látványosan megugró látogatószám persze magával hordozza a nagyobb mennyiségben keletkező hulladék problémakörét is, amire most a parti kisvállalkozók közösen keresnek megoldást.

Üvegházhatású gázokat, köztük metánt és etilént bocsátanak ki a mindennapos tárgyakban használt műanyagok, ha napfény éri őket – mutatták ki amerikai kutatók, akik tanulmányukban arra is felhívták a figyelmet, hogy az ilyen forrásból származó üvegházhatású gázkibocsátást eddig nem vették figyelembe a klímakutatásokban.