Összeomlás szélén a szelektív papírgyűjtés, ingyen sem vesznek át hulladékpapírt
Mivel a szállítás és a csomagolás meghatározó alapanyaga a papír, az iparban és a kereskedelemben hatalmas mennyiségű hulladékpapír halmozódik fel. Ennek mértékét jól mutatja, hogy Magyarországon a lakossági szelektív gyűjtésből származó papírhulladék mintegy tízszerese képződik vállalkozásoknál.
Egy zöldségeshez vagy egy autószerelőhöz alapvetően kartondobozokban érkeznek az áruk. Miután ezeket kipakolták, a papírhulladékot külön válogatva eljuttatják egy hulladékkezelőhöz. A szelektív gyűjtéshez nem is feltétlenül kell környezettudatosnak lenni, a leadott papírért ugyanis számottevő pénzt fizet a hulladékkezelő.
A rendszernek mindenki számára van előnye: a zöldséges pénzt kap, a hulladékkezelő pedig profittal adja tovább az összegyűjtött papírt az újrahasznosító papírgyárnak. Ezen felül a környezetet sem terhelik azzal, hogy égetőben ég el a papír vagy árokpartra szórják szét. Az iskolai papírgyűjtésnek hasonló előnyei vannak: az osztályok pénzt tudnak gyűjteni, a hulladék újrahasznosul, ráadásul a gyerekek környezettudatos szemlélettel gazdagodnak.
Az elmúlt hónapokban azonban drasztikus változás érte a rendszer fő motiváló erejét, a pénzt, pontosabban a papír árát, így az egész papírhulladék-gazdálkodás összeomlóban van. A papírválság egész Európát érinti: a lakosság által gyűjtött vegyes papír ára látványos zuhanásba kezdett 2017 őszén. Ezt követően stabilizálódott az ára 2018 végén, az elmúlt hónapokban azonban folytatódott az esés, tavaly ősszel már negatív értéket vett fel a vegyes papír ára, és azóta is tovább zuhan.
A g7.hu cikkében megtekinthető grafikon azt mutatja, hogy Németországban hogyan változott a vegyes papír ára, amelyet a papírgyárak fizetnek a hulladékkezelőknek az összegyűjtött papírért. Míg tehát korábban a kezelők számottevő bevételre tettek szert a hulladékpapírból, tavaly ősz óta a kezelőnek kell fizetnie, hogy átvegyék a papírját. Ugyan a grafikon németországi árakat mutat, egész Európában, így Magyarországon is hasonlóan alakultak a trendek.
„Magyarországon nagyjából egy évvel ezelőtt indult meg a fokozatos árcsökkenés, és januártól már át sem veszik a papírhulladékunkat, még ingyen sem” – mondta Bedő Miklós Áron, az öntapadó papírokat és fólia-alapanyagokat gyártó Budaval pénzügyi igazgatója.
A gyártás során keletkezett papírhulladékot korábban egy közelben lévő hulladékgazdálkodóhoz vitték. „Korábban fizettek érte, most viszont már át sem veszik, mert nem tudják eladni, és nincs hol tárolniuk” – mondta Bedő. A papírhulladékukat így egy kommunális gyűjtőudvarba viszik, ahonnan égetőbe kerül az elméletileg újrahasznosítható papírhulladékuk.
A papírárak drasztikus zuhanása mögött egy fő ok áll, a kínai importkorlátozás. Kína 2017 nyarán jelentette be, hogy jelentősen korlátozza az országba érkező hulladékmennyiséget, innentől kezdve zuhant Európában a papírhulladék ára. Ahogy az előző cikkünkben bemutattuk a kínai korlátozás az egész világ hulladékgazdálkodását felforgatta. Kína döntésének számos oka volt a saját hulladékának rohamos növekedésétől a nyugati világ durva visszaéléseiig. Az USA és Európa saját problémáját kiszervezve hulladéklerakónak használta Kínát, ahová különválogatott hulladék helyett rendszeresen szállított szennyezett szemetet. Az európai piacon mintegy nyolcmillió tonnás felesleg képződött, miután Kína mellett Indonézia és Malajzia is jelentősen korlátozta behozatalát.
A túlkínálat miatt zuhanó árak leginkább a kisvállalkozásokat érintik. Ez abból fakad, hogy a magyarországi hulladékgazdálkodás egy piramishoz hasonlítható. A csúcsán az egyetlen jelentős magyarországi papírgyár, az osztrák tulajdonban álló Hamburger Hungária dunaújvárosi üzeme áll, az alján pedig kisvállalkozások, amelyek kis mennyiségben gyűjtenek be hulladékpapírt.
Mivel a közszolgáltatók a vállalkozásoknak nem nyújtanak szelektív begyűjtést, egy étterem vagy egy zöldséges egy kisebb, piaci alapon működő cégnek tudja értékesíteni külön gyűjtött hulladékát. A kis begyűjtő cég pénzt fizet a hulladékért, majd továbbadja egy nagyobb hulladékkezeléssel foglalkozó cégnek, amelyből 25-30 van Magyarországon.
A nagyobb hulladékgazdálkodók ezt követően viszik el az összegyűjtött papírhulladékot bálázva a dunaújvárosi papírgyárba vagy valamelyik külföldi üzembe. „Tehát a nagy begyűjtőnek bejön a sok 800 kilogramm papír a kis családi cégektől, és ezt viszi be kamionszámra a papírgyárakhoz” – mondta egy hulladékos.
Minél rosszabb minőségű a papírhulladék, annál alacsonyabb azt ára. A németországi negatív árak a jellemzően a lakosságtól származó vegyes hulladékra vonatkoznak. A jobb minőségű papírért továbbra is fizetnek a papírgyárak, de jelentősen kevesebbet, mint korábban. „Két év alatt nagyjából harmadára csökkentek az árak” – mondta Makó Balázs, a hulladékhasznosítással foglalkozó debreceni P.M.R. Kft. ügyvezető igazgatója.
A hulladékkezeléssel foglalkozó miskolci Tisza-Bérc Kft. környezetvédelmi tanácsadója, Szlávik Mónika szerint a hullámpapír átvételi díja a papírgyáraknál 12 forint/kilogramm körül mozog. Ezt viszont lehetetlen kitermelni, mivel kilogrammonként
- a papírhulladék eljuttatása a telephelyükre 2-3 forint körül mozog
- a bálázás 8 forint
- a papírgyárba való szállítás távolságtól függően 2-4 forint
- az amortizáció és az ügyintézés 1-2 forint.
„Míg korábban tíz forint körüli összeget tudtunk fizetni a kisebb hulladékos cégeknek kilogrammonként, most már nyolc forint hulladékkezelési díjat kell felszámolnunk” – mondta Szlávik, aki egyben a Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége papír-szakosztályának az egyik vezetője. „A kisboltoktól az autófényezőkig mindenhova csomagolásban érkezik, amit vásárolt. Akik ezeket eddig beszállították, ki fognak esni” – mondta Szlávik.
„A piacról nem tudjuk kigazdálkodni, hogy a kisebb vállalkozásoktól beérkező hulladékért fizessünk. Így a fő motiváció tűnik el. A piac nagyon nehezen nyeli le, hogy korábban éveken át pénzt kapott a hulladékáért, most pedig fizetni kell érte. A boltos most inkább begyűri a kommunális szemétbe, minthogy fizessen érte” – mondta egy hulladékkezelő vezetője.
Az általam megkérdezettek szerint a papír árának ilyen mértékű bezuhanása friss fejlemény, ezért nem lehet pontosan látni a következményeket. Egyelőre a saját beszállítóik sem értik, hogy miért nekik kell fizetniük, ahelyett, hogy pénzt kapnának. „Mindenki értetlenül állt ez előtt. Ilyenkor körbehívja telefonon az összes céget, hogy ki tud ennél többet adni” – mondta Szlávik Mónika. „Sokan mondják azt, hogy nem mondunk igazat, de előbb-utóbb belátják, és kénytelenek elfogadni, hogy fizetni kell mostantól a szolgáltatásért” – mondta Makó Balázs.
A megkérdezettek szerint éppen ennek a kivárós-informálódós folyamatnak a közepén van a legtöbb cég. Volt olyan hulladékos, aki szerint sok cég inkább elviszi a lerakóba a hulladékát, ha felfogja, hogy mostantól neki kéne fizetnie a hulladék átadásáért. Egy másik hulladékos ugyanakkor azt mondta, hogy a kezelési díj még mindig olcsóbb, mint égetőbe vagy lerakóba szállítani, így „aki felelősen gondolkodik”, továbbra is szelektíven fogja kezelni a hulladékát.
Bár az iskolai papírgyűjtések elenyésző forgalmát teszik ki a hulladékkezelőknek, mégis fontos szerepük van a szemléletformálás és a leadott mennyiségért kapott pénz miatt. A megkeresett hulladékosok szerint még ősszel is tudtak fizetni 10-20 forint/kilogramm körüli összeget a leadott papírért, jelen helyzet szerint azonban nem tudnának fizetni érte.
„Tanácstalanok vagyunk, és bízunk a csodában, hogy márciusig történik valami. Naponta egyeztetünk a többi piaci céggel, hogy hogyan tudnánk motiválni az iskolákat, mert jelen helyzetben csak abban az esetben tudnánk fizetni nekik tavasszal, ha kizárólag szórólapot és újságot gyűjtenének” – mondta Makó Balázs. Szerinte legutóbb a 2008-as válság idején merült fel a papírgyűjtés elhalasztása, de „akkor picivel jobb volt a helyzet”.
A megoldást szinte valamennyi megkérdezett az állam szerepvállalásában látja. Egészen pontosan abban, hogy a környezetvédelmi termékdíjat arra használják, amire létrehozták. A 90-es években bevezetett díjnak az volt a célja, hogy a gyártók fizessenek az államnak, hogy az gondoskodjon a csomagolási hulladékuk újrahasznosításáról. A valóságban azonban a termékdíjból befolyt összeg csekély részét forgatják vissza az újrahasznosításba.
2018-ban a befolyt környezetvédelmi termékdíj összege 79,1 milliárd forint volt. Ennek azonban a töredékét szánta a kormány a hulladékgazdálkodás támogatására, a 2019-es tervezet szerint mindössze 14,7 milliárd forintot. A maradék másra ment el a költségvetésben, pedig ebből az összegből jelentősen lehetne fejleszteni az újrahasznosítást.
Középtávon változást hozhat, hogy – akárcsak a műanyag esetén – a kialakult piaci vákuumot új kapacitások tölthetik be. Nyilvánosan kevés információ érhető el a készülő európai beruházásokról, de a megkérdezettek szerint a térségben többek között Szlovákiában, Ausztriában és Olaszországban is új papírgyárak épülnek.
Szerző: Fabók Bálint
Forrás: g7.hu
