Komposztálási alapok

Szeretne jót tenni magával és a környezetével? Erre egy jó és egyszerű megoldás a komposztálás. Miért érdemes komposztálni?

•Csökkenteni lehet a termelt hulladékot (a háztartási hulladék harmadát lehet komposztálni!).

•A kerti és konyhai hulladékot vissza lehet juttatni a természetbe.

•Termékenyebbé lehet tenni a talajt, a növények egészségesebbek lehetnek.

•Költséget lehet csökkenteni (kevesebb alkalommal kell levinni a szemetet, nem kell venni virágföldet)

•Csökkenteni lehet a légszennyezést általa úgy, hogy a kerti hulladékot és avart nem égetek el.

•A humuszban gazdag talaj jobban képes elnyelni a szén-dioxidot, így a klímaváltozás hatásait is lehet csökkenteni.

•Példát lehet vele mutatni a családban, környezettudatosságra lehet nevelni a gyerekeket.

Mi a komposztálás?

A komposztálás a természetes saját módja az újrahasznosításra. A komposztálás segít abban, hogy természetes úton zárjuk ezt a körfolyamatot, amit azzal indítunk el, hogy az ember a növényeket felhasználja (emberi fogyasztás, állattartás, díszítés). A szerves anyagok szabályozottan bomlanak le, új hasznos termék, humusz keletkezik belőlük. A makro- és mikroelemek mellett a talaj életében az irányító, koordináló szerepet a humusz tölti be. Ez tapasztja össze a talaj apró szemcséit morzsákká, serkentő anyagot nyújt a növények gyökereinek, tápanyagokat juttat a talajban tevékenykedő mikroorganizmusoknak. A titokzatos és minden hatásában még nem tisztázott humusz nélkül nem képesek a magasabb rendű növények táplálkozni, növekedni és szaporodni. Tehát a legjobb dolog, amit a háztartási és kerti hulladékkal tehetsz, a komposztálás. Könnyű folyamat mindenki számára, és kevés időt és energiát igényel. Nem bonyolult, de néhány aranyszabályt mindenképp be kell tartanunk.

Mik az első lépések a komposztálásnál?

Az első lépés a komposztáláshoz a tájékozódás után, hogy ki kell választanunk a megfelelő helyet, fontos, hogy félárnyékos és sík területet válasszunk. Kiskerti viszonylatban egy négyfős család számára egy-két 1-1,5 m3-es komposztáló szükséges.  Ezenkívül, szükségünk van egy komposztládára, ami lehet fa, fonott, műanyag és fémhálós. Lényeges szempont még, hogy jól szellőztethető, szétszedhető és környezetbarát legyen. Alapvető eszközök még egy gyűjtőedény a konyhában, metszőolló, kis balta az aprításhoz, lapát, vasvilla a forgatáshoz, átrakáshoz, öntözőkanna a nedvesítéshez, lécek, fólia vagy textília a takaráshoz.

A különböző komposztáló ládákról bővebben itt olvashatsz.

Forrás: www.futsokosankampany.hu

Mikre kell figyelni komposztálás során?

Komposztálás során az alábbiakra kell figyelni: a megfelelő tápanyag, víz és oxigén ellátottságra. A jó komposztáló elég szellős és kellően nedves. Amennyiben az anyag túlságosan tömör, rothadás jön létre, mivel nem kap elég levegőt. Ekkor olyan mikroorganizmusok jelennek meg, melyek életéhez nem kell oxigén (anaerob). Ez nem előnyös, és ráadásul bűzös is. Ilyen módon anyagunk elrothad, s nem lesz értékes humuszunk. A mikroorganizmusok munkájához két elem: a szén és a nitrogén nélkülözhetetlen, ezeknek fontos az aránya ahhoz, hogy a komposztálás gyorsan végbemenjen. Több szénre van szükség, mint nitrogénre(25:1). Azt mondhatjuk, hogy általában minden ún. barna hulladékban (faág, gally, szalma stb.) sok szén van. A nedves, „puha”, fehérje-dús zöld hulladékokat alaposan össze kell keverni a száraz, „barna” hulladékkal, hogy homogén kiindulási anyagot kapjunk.

A komposztálót néha gondozni is kell. A már említett barna és zöld anyagokat egymásra rétegezzük, így a száraz rész elegendő nedvességhez jut a lédús zöldből. A barna rész adja a vázat, biztosítja a jó szellőzést. A rétegek közé teríthetünk vékony földréteget, mely nem csak azért előnyös, mert elfedi a kellemetlen szagokat, de mindig vannak benne lebontó szervezetek, melyek meggyorsítják a feldolgozást. A rétegezést célszerű száraz réteggel kezdeni. Az idő teltével komposztunk összeesik, ezért 2 - 3 havonta át kell forgatni. Erre azért van szükség, mivel a tömörödött anyagból a levegő kiszorul, s ezzel lazítjuk, levegőztetjük. A már kész humuszrészek segítik a még nem lebomlott részek átalakulását. Az átforgatáshoz elég egy kerti villa, melynek segítségével a száraz részeket összekeverjük a nedvessel, a barna részeket a zölddel.

Forrás: KvVM

Mennyi idő alatt készül el a komposzt, és mire lehet felhasználni?

Kb. 3 hónap alatt friss komposzt keletkezik. Kb. 12 hónapot kell várni ahhoz, hogy érett komposztot kapjon. A friss komposzt még nem teljesen stabil, átalakult, ezért a növények gyökérzetére, növekedésére káros anyagokat tartalmazhat. Az érett komposzt sötét, feketés barna, könnyen morzsálódik, tavaszi eső áztatta földre emlékeztető illatú.  Befejezéskor az anyagot át kell rostálni, a fennmaradó részeket visszatesszük a komposztálóba. A komposztot fel lehet használni, ültetéskor növények alá kerülő földhöz lehet keverni, lakásokban virágcserepekbe, balkonládákba rakhatjuk, zöldség- és virágágyások, szőlők, gyümölcsösök termékenységét segíthetjük elő. Ha azok talaját 2-5 l/m³ mennyiségben beterítjük komposzttal, majd azt beforgatjuk az alatta lévő földbe, a kertben kitűnő a föld javításához. 

Miket lehet, és miket nem lehet komposztálni?

Elsősorban fontos, hogy miket lehet komposztálni és miket nem. Jó komposzt alapanyag a kikapált, kihúzott gyomok, a lekaszált fű, kávézacc, teafű, apróra tört tojáshéj, lomb, avar, ágnyesedék, gyümölcs és zöldség maradék, virágok, fűrészpor, fahamu. Természetesen minden szerves anyagot lehet komposztálni, de sok anyag lassan bomlik, mások bomlásuk során kellemetlen szagot adnak vagy a jó humusz kialakulását gátolják. Fontos, hogy ne kerüljön bele nagy gally, faág, záptojás, sült konyhai maradék, olaj, zsír, csont, háztartási szemét, vegyszer, gyógyszer, állati tetem, karácsonyfa maradék, üveg-, fém- műanyag- és papírhulladék, porzsák tartalmát, széntüzelésű kályhák salakja; és csak kevés diófa, vadgesztenye és tűlevelűek levele. 

Bővebben a komposztálható anyagokról.

  Az oldal a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Alap támogatásával jött létre.