Hírek téma szerint
Az emberek gyakran kérdezik, mi történik valójában a műanyag újrahasznosítása során. Sajnos mindegy, hogy hol helyezzük el az újrahasznosításra szánt műanyagokat: a házunk előtt, a helyi újrahasznosító központban, vagy egy utcai szelektív kukában: a legtöbb újrahasznosítás céljából begyűjtött műanyagot valójában nem hasznosítják újra. Meglepő módon a műanyagot nem újrahasznosításra tervezték.
Itt a vaskor vége? Az 1960-as évek elején a tudósok és a műanyaggyártók azt jósolták, hogy a polimerek gyártásában elért káprázatos fejlődésnek köszönhetően a műanyag le fogja taszítani a legelterjedtebb anyagok dobogójáról a fémet, az üveget és a fát. Mindenki el volt ragadtatva. Mohamed Larbi Bouguerra írása.
A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. és a MOHU Budapest Zrt. képviselői pénteken bemutatták az Energiaügyi Minisztérium részére a fővárosban jövőre bevezetni javasolt gyűjtőpontos lomtalanítási koncepciót – közölte a tárca szombaton az MTI-vel.
Az ünnepek közeledtével a boltok polcain és az online áruházakban is bőséges kínálat várja a vásárlókat. A karácsonyi ajándékvásárlás azonban gyakran hatalmas mennyiségű műanyaghulladékot generál, ami jelentős környezeti károkat okoz, mivel 91 százalékukat sosem hasznosítják újra. Csupán Európában évente közel 32 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, melynek jelentős része bekerül a tengerekbe és óceánokba, több mint egymillió madár és százezer tengeri emlős halálát okozva. Az idei ünnepi szezonban figyeljünk a tudatos vásárlásra, és keressünk fenntartható alternatívákat.
Több tíz milliárd forintból újítja meg hazai kukásautó flottát a MOHU. A cél a korábbi elavult, olykor 15 évnél idősebb autókból álló flotta frissítése, modernizálása. Az első új járművek 2025-től állnak majd forgalomba az ország különböző pontjain.
A cél nem a műanyagok betiltása, hanem azok biztonságos és fenntartható, megfelelő keretek között történő használatának elősegítése – jelentette ki Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár Brüsszelben az uniós környezetvédelmi tanács ülését követő sajtótájékoztatón.
Évről évre hatalmas az igény a jótékonysági szervezetek karácsonyi ételosztásaira, amelyeken általában tömött sorok várakoznak a segítséget jelentő meleg ételre. A rászorulók kiszolgáltatottságát a téli zord időjárás mellett az utóbbi évek gazdasági válsága, az elszálló infláció és energiaárak csak tovább mélyítették. Cikkünkben a Krisna hívők, az Ökomenikus Segélyszolgálat és a Heti Betevő karácsonyi ételosztó akciói kapcsán nyújtunk betekintést a munkájukba.
Az európai uniós tagországok kormányait képviselő Tanács elfogadta a műanyag pellet - a műanyag termékek előállításához használt ipari nyersanyag - környezetbe jutásának megelőzéséről szóló rendeletet.
Az idei Élelmezési Világnap alkalmából rendhagyó sajtóeseményt tartottak októberben Budapesten. Ezen a szakmabeliek azt vizsgálták, miként biztosítható változatos táplálék a ma és holnap emberének. De hogyan valósítható ez meg a még mindig jelen levő élelmiszerpazarlás tükrében, ha bolygónkon a megtermelt élelem egyharmadát, 1,3 milliárd tonnányit (Magyarországon kb. 900 ezer) végül nem fogyasztja el senki? Nagygyörgy Andrást, a figyelmet az élelmiszerpazarlás társadalmi és környezeti kihívásaira felhívó Magyar Élelmiszerbank Egyesület külső kapcsolati igazgatóját kérdeztük szemléletformálásról, céges partik maradékáról, barna kukákról.
Titkolják azt a szerződést, amelyet a Mol hulladékos cége kötött az adóhivatallal. A megállapodás értelmében a NAV a magáncég kérésére és elvárása szerint ellenőrzi a fémkereskedőket, amiért pénzt kap. A kontroll nemcsak az alvállalkozókra, hanem a konkurens cégekre is kiterjed. Az Alaptörvény szerint a közhatalom forrása a nép, nem pedig a tőke – mondta a Szabad Európának egy alkotmányjogász. A fémkereskedők az Alkotmánybírósághoz fordultak.
A konyhában keletkező zöld- és élelmiszerhulladék még mindig a legtöbb háztartásban a kommunális szemétbe kerül, ami több szempontból is káros. A karácsonyi időszakban ez a probléma hatványozottabban van jelen, hiszen az ünnepi ételek elkészítése és elfogyasztása során rengeteg hulladék, majd maradék keletkezik. Mutatjuk, hogyan lehet egyszerűen és okosan gyűjteni a konyhai biohulladékot.
Miközben egyre hatalmasabb mértékű a műanyagszennyezés, hiszen gyakorlatilag nincs már a világnak olyan része – ideértve a vizeinket, a talajt és az emberi testet is –, ahol ne lenne jelen mikroszennyezőként a műanyag, az elmúlt két évben heroikus nemzetközi diplomáciai erőfeszítések irányultak arra, hogy létrejöjjön egy globális egyezmény a műanyagok gyártásának, használatának és újrahasznosításának szabályozására. A tudomány most is irányt mutatott, hiszen a műanyagszennyezéssel kapcsolatosan tudományosan igazolt növekvő ismeretek ráirányították a politikusok és a közvélemény figyelmét erre a problémára, és ez megnyitotta az utat egy globális egyezmény kidolgozása és remélhetőleg az ezt követő erőteljesebb szakpolitikai beavatkozások előtt. A műanyagszennyezésről szóló nemzetközi egyezmény kidolgozását célzó tárgyalások ötödik fordulóját november végén a dél-koreai Puszanban tartották, amely szomorú, de nem meglepő módon eredménytelenül zárult.
Közhely, de igaz, a karácsony manapság már nem annyira a szeretet, hanem jóval inkább a (túl)fogyasztás ünnepe. Becslések szerint a magyarok idén a kereskedőknél 750 milliárd forint értékben fognak vásárolni karácsonyi ajándékokat, és ehhez jön még a karácsonyi menü, ami az élelmiszerüzleteknek nagyjából 950 milliárd forintos forgalmat hozhat. Ha ez a nagyságrendű költés valóban megvalósul, akkor Nagy Márton gazdasági miniszter nagyon boldog lesz, nem győzi ugyanis helyreigazítani a sajtót, amikor szerinte rosszul olvassuk a kiskereskedelmi forgalomról szóló KSH-jelentéseket. A telex.hu cikke.
Tényleg 2025 jelenti a lomizás végét? Mi változik azon túl, hogy messzebbre kell majd vinnem a nagyitól örökölt vitrint? Van-e bármi környezetvédelmi előnye a MOHU tervének? Megnéztük, mit jelent a ház elé kipakolt kincsek korszakának vége, és annyi biztos, hogy mostantól jobban oda kell figyelnünk a szemetünkre. Már csak az a kérdés, menni fog-e.
A hat hónapja kezdődött és a mindennapok szerves részévé vált kötelező palackvisszaváltási rendszer révén a fogyasztók naponta 5-6 millió italcsomagolást váltanak vissza, és a jótékonykodásra is figyelmet fordítanak: eddig összesen százmillió forintot ajánlottak fel karitatív célokra.
Az Európai Unió Föld-megfigyelési programjának adatai alapján az elmúlt 17-ből a múlt hónap volt a 16., amikor a globális átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal meghaladta az iparosodás előttit.
Tesztelik a közterületi palacktartókat, amelyeknek célja, hogy a közterületi hulladéktól elkülönítetten legyen lehetőség a visszaváltható palackok gyűjtésére – közölte a Főpolgármesteri Hivatal csütörtökön az MTI-vel.
„Meg tudom erősíteni, hogy a MOHU másképp tervezi a lomtalanítást jövőre” – írta a Szabad Európának Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester, miután a lap arról kérdezte, hogy valóban kerületenkénti gyűjtőpontokon, évente néhány napon át lenne-e lehetőség a lakossági hulladék lerakására Budapesten a MOHU tervei szerint. Baranyi szerint a gyűjtőpontos rendszer „kényelmetlenebb és komplikáltabb” lenne.
A műanyag mindenhol ott van – annyira, hogy nehéz elképzelni az életet nélküle.
Nem akarják engedni, hogy nyomott árakkal kivéreztesse hulladékszállító cégeiket a Mol Mohu
Amennyiben a jelenleg ismert formájában kerül a parlament elé és fogadják el a társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosító javaslatot, jövőre plusz feladat hárul a visszaváltó automatákat működtető üzletekre.
Az elmúlt években egyre többen ismerik fel, hogy a zero waste életmód nemcsak a környezetünk megóvása érdekében fontos, hanem hosszú távon gazdaságos és fenntartható megoldásokat is kínál. Sokan azonban úgy érzik, hogy a teljesen hulladékmentes élet túl nagy vállalás, sőt a legtöbben azt sem tudják, hogyan kellene belefogni ebbe.
A fosszilis tüzelőanyagok által hajtott klímaváltozás veszélyes szintre emeli a hőmérsékletet, a krumpli pedig különösen érzékeny a hőre, miközben az aszállyal és az áradásokkal is egyre többször kell számolni.
Több tízmilliárd forintból újítja meg a MOHU a hazai kukásautóflottát, az első új járművek 2025-től állnak forgalomba az ország különböző pontjain; a beruházás célja, hogy 2027-ig a jelenleg forgalomban lévő, elavult járműveket lecseréljék, az átlagos járműéletkort 10 év alá csökkentsék – közölte a társaság csütörtökön az MTI-vel.Hozzátették, hogy nagyságrendileg 1000 csúcstechnológiás jármű beszerzését tervezi a vállalat, első körben 165 ilyen jármű érkezik Magyarországra. Az első új, Mercedes típusú járművek alvázait Németországban, a rajtuk lévő hulladékgyűjtő felépítményt pedig Magyarországon alakították ki. Az új – az EU-s irányelveknek és biztonságtechnikai szabványoknak megfelelő – járművek üzemeltetési költsége jelentősen alacsonyabb lehet, mint az idősebb változatoké.