Hírek téma szerint
Mit gondolnak az emberek az esővíz hasznosításáról, és hogyan próbálják megtartani a tetőre hulló csapadékot? Egy vízgépészeti cég közösségi médiás felmérése szerint meglepően sokan gondolkodnak tudatosan, miközben a bizonytalanságok és a tévhitek is erősen jelen vannak. De miért lehet az esővíz hasznosítása és a szikkasztás a nagy vízügyi fejlesztések mellett a vízhiány kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze? Hány liter víz érkezik a tetőnkre egy év alatt? Mennyi vezetékes ivóvizet válthat ki egy jól megtervezett rendszer, és miért kell szakítanunk azzal a berögzült gondolattal, hogy a csapadéktól minél gyorsabban meg kell szabadulni? Vélemények, számok, szakmai szempontok egy németországi példa a vízmegtartásról, amely nem csak a víztározóknál, hanem a saját kertünkben is megvalósulhat.
Homokpadok jelentek meg a Loire közepén, történelmi mélységbe süllyedt a Rajna, Varsónál alig maradt víz a Visztulában, a Pó torkolatánál pedig már a tenger nyomul visszafelé a folyó medrében. A jelenlegi vízhiány egyszerre nehezíti a hajózást, az energiatermelést és a mezőgazdaságot, miközben egyre több országban válik kérdésessé, hogy a folyók képesek-e még ellátni mindazokat a feladatokat, amelyekre az elmúlt évtizedekben egész gazdasági rendszereket építettek.
A lítium-ion akkumulátor újrahasznosításának globális piaca a 2025-ös 4,56 milliárd dollárról 2035-re várhatóan 31,95 milliárd dollárra ugrik, ami elképesztő, 21,5%-os éves növekedési ütemet (CAGR) jelent. A növekedést az elektromos járművek (EV) akkumulátorainak tömeges elöregedése, a technológiai innovációk és a szigorodó állami szabályozások hajtják. Cikkünkben a legfrissebb piaci adatokra támaszkodva mutatjuk be az újrahasznosítási iparág kilátásait.
A műllendorfi székhelyű PET to PET Recycling Österreich GmbH a 2026-os év első felében 17 101 tonna PET-italospalackot dolgozott fel sikeresen, ezzel biztosítva azok körforgásban maradását (bottle-to-bottle). Bár az eredmény egy enyhe, 7 százalékos visszaesést mutat a kiemelkedően erős 2025-ös bázisévhez képest, a többéves összehasonlítás stabil és következetes növekedési tendenciát igazol. A vállalat az osztrák egyutas visszaváltási rendszer okozta piaci változásokra technológiai fejlesztésekkel, automatizálással és infrastrukturális beruházásokkal válaszol.
Az ALPLA 2026-os „Packaging Claims Reality Check Report” nevű friss jelentése rávilágít arra a piaci jelenségre, hogy bár az amerikai vásárlók túlnyomó többsége rendszeresen találkozik a csomagolásokon elhelyezett fenntarthatósági állításokkal, jelentős részük számára nem világos ezek pontos jelentése. A kutatás adatai szerint a zöld üzenetek különösen a fiatalabb generációk vásárlási döntéseit befolyásolják, ám egyúttal ők azok is, akiket a leginkább összezavar, ha a kommunikáció nem egyértelmű, és emiatt gyakran el is állnak a vásárlástól.
3 új tagot vár a korábban Közszolgálati Testületként működő Közszolgálati Tanács. Egyet a környezet-, természet-, állatvédelmi és fenntartható fejlődéssel foglalkozó Magyarországon bejegyzett, az egyesülési törvény hatálya alá tartozó szervezetek, amelyek alapszabályából a működési kör országos jellege megállapítható (új kategória).
Magyarország később éri el a 2026-os túlfogyasztás napját, mint az előző években, de a globális dátumhoz képest jóval korábban – derül ki a WWF friss jelentéséből. Örülhetünk-e ennek a dátumnak? Milyen dátum lenne optimális fenntarthatósági szempontból? Mire használhatnánk ezt a dátumot – és mit kezdünk vele ténylegesen? Vendégszerzőnk, Tartó Levente a magyar és a globális túllövés napjának összefüggéseit, korlátait és valódi üzenetét járja körül.
Sem a forgalmazókat, sem a nagykereskedelmi piacot, a vendéglátóipart pedig végképp nem bolygatta meg az, hogy júliustól tilossá vált egyszer használatos műanyag poharakat, illetve olyan papírpoharakat forgalomba hozni, amelyeken több mint 10 (tömeg)százalékot meghaladó mértékben van műanyag bevonat. Bár első látásra a korlátozás szigorúnak tűnik, a valóságban az átmenet rendkívül lassú lesz, ami talán környezetvédelmi szempontból kevésbé jó, de a fogyasztóknak gyakorlatilag fájdalommentes – ha egyáltalán észreveszik a változásokat.
Az első alkalommal megrendezésre került Egyetemi PET Kupa a fiatal felnőtteket célozta meg, a 9 csapatban magyar és külföldi egyetemisták mérték össze erejüket, ügyességüket, tudásukat. Az esemény különlegességét az adta, hogy a folyótisztítás mellett nagy hangsúlyt kapott a Bodrog régió történelmi-kulturális életének bemutatása is. Az első Egyetemi PET Kupát is a Bodrog folyón rendezték meg, összehangolva a VII. Bodrogi PET Kupával. Előbbi verseny július 18-án Sárospatakról indult és július 23-án Olaszliszkán zárult, míg utóbbi Olaszliszkáról fog elrajtolni augusztus közepén és – Tokajnál elérve a Tiszát – egészen Tiszalökig tart majd. E két verseny által a Bodrog folyó 37 folyamkilométere tisztul meg, a szennyezés nem jut el a Tiszáig.
Gyakori érv a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi vitákban, hogy az olyan egyéni, mindennapi környezettudatos döntések, mint a szelektív hulladékgyűjtés vagy a húsmentes étkezés, valójában káros figyelemelterelések. Sokan úgy vélik, hogy ezek az apró tettek hamis megnyugvást adnak az embereknek, így a lakosság kevésbé fogja követelni a rendszerszintű, nagyobb horderejű környezetvédelmi reformokat. A Nature portfólióhoz tartozó npj Climate Action tudományos folyóiratban közzétett, négy éven át tartó kutatás most pontos, kvantitatív adatokkal tesztelte ezt az állítást.
Az Altstoff Recycling Austria AG (ARA) vállalati partnereivel közösen elindította a „Jeder Wurf zählt” (Minden dobás számít) elnevezésű edukációs kezdeményezésének negyedik felvonását. Az osztrák országos kampány fő célja a lakosság figyelmének felhívása a csomagolóanyagok nyersanyagként betöltött értékére, valamint a könnyű- és fémcsomagolások helyes szelektív gyűjtésének ösztönzése, annak érdekében, hogy ezek az értékes erőforrások a gazdasági körforgásban maradjanak.
Összesen csaknem egymillió hektárnyi szántóföldön kellene megváltoztatni a művelési ágat vagy a módot az Alföldön egy friss kutatás szerint. Ilyen kiterjedésű tájhasználatváltás már érdemben javíthatná a vízháztartását és mérsékelhetné az immár sorozatossá és katasztrofálissá váló aszálykárokat. Az elképzelés elsőre meredeknek hangzik, pedig a kíméletlen valóság az, hogy szinte a teljes területen már most is csak támogatások tartják így-úgy lélegeztetőgépen a jelenlegi formájában folytatott agrártevékenységet. Az egyre sürgetőbb tájhasználatváltáshoz egyvalami égetően hiányzik: az azt pontosan megalapozó analízis. Jelenleg néhány éhbéren működő tudományos műhely foglalkozik a témával, holott egyetlen tűzijáték árából csodákat lehetne tenni ebben a kutatói világban.
Az Egyesült Államok legnagyobb elem- és akkumulátorgyűjtő hálózata, a több mint 30 éve működő Call2Recycle 2025-ben The Battery Network néven folytatja tevékenységét – és a névváltás egy rekordévvel esik egybe. A szervezet frissen közzétett 2025-ös hatásjelentése szerint egyetlen év alatt több mint 9,3 millió font (mintegy 4 200 tonna) elemet és akkumulátort gyűjtöttek vissza, 3 195 új gyűjtőponttal bővítették a hálózatot, és a lítiumion-akkumulátorok kezelésében új biztonsági sztenderdet állítottak fel. A jelentés jó alkalom arra, hogy megnézzük: mit csinál másképp az amerikai, önkéntes alapon szerveződő gyűjtőrendszer, és mit tanulhat belőle a kötelező uniós szabályozás felé haladó Magyarország.
Augusztustól új korszak kezdődik a csomagolások szabályozásában: életbe lép az EU új rendelete, amely a csomagolások teljes életciklusát új alapokra helyezi. Egyes cégek számára ez csupán kisebb adminisztratív változást jelent, másoknak viszont a termékportfóliójuk átalakítását is szükségessé teheti.
Az Európai Unió új, 2024/1799-es irányelve a „javításhoz való jogról” (Right to Repair) a fenntartható körkörös gazdaság felé vezető átmenetet hivatott felgyorsítani. A tagállamoknak 2026. július 31-ig kell a szabályozást a nemzeti jogrendjükbe átültetniük. A törvényi keret célja a fogyasztók jogainak erősítése, a felhalmozódó elektronikai hulladék (e-hulladék) drasztikus csökkentése és az értékes erőforrások kímélése. De vajon hogyan állunk a gyakorlatban a javítási kultúrával? A Nürnberg Institut für Marktentscheidungen (NIM) 2026 tavaszán közzétett átfogó kutatása rávilágít a valóságra: bár a szándék megvan, a jogszabályok önmagukban még nem elegendőek a berögzült fogyasztói szokások megváltoztatásához.
Az üvegipar történetében először készül átfogó, független tanúsításra tervezett nemzetközi fenntarthatósági szabvány kifejezetten az üveggyártásra. Az angliai székhelyű, non-profit ResponsibleGlass 2026. július 20-án tette közzé a ResponsibleGlass International Standard for Glassmaking első tervezetét (Draft 1.0), amely 2026. szeptember 18-ig 60 napos nyilvános konzultáción vesz részt. A dokumentum a nyersanyag-kitermeléstől a gyártáson át egészen az üvegtermék használat utáni sorsáig végigköveti az ágazat környezeti és társadalmi lábnyomát, és önkéntes, gyárszintű tanúsítási rendszert vázol fel. A tervezet jelenlegi formájában nem végleges: a beérkező észrevételek alapján 2027-ben egy második változat, majd 2028-ban a végleges, ratifikált szabvány várható.
A megfigyelő államtól élből viszolygó emberként én csodálkoztam a legjobban, amikor 2026 tavaszára oda jutottam, hogy a kerületi önkormányzatnak írogattam érveket arról, miért lenne nagyon jó ötlet kamerát felszerelni a szomszéd utca egy pontjára. És hogy miért kerültem ebbe az állapotba?
Igazán informatív videóval jelentkezett a Kaposvári Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.: lépésrő-lépésre vezetik a lakosságot végig a hulladékudvar igénybevételén.
Fotópályázatot hirdetnek a légiközlekedés környezeti és egészségi hatásainak bemutatására.
Egy új vizsgálat szerint akár 12 különböző vegyi anyagból álló „vegyi koktél” – például lágyítószerek, nehézfémek és PFAS-vegyületek – található a kisgyerekek körében népszerű a matrica tetoválásokban. A Greenpeace és az Felső-ausztriai Munkavállalói Kamara (AK OÖ) szigorúbb vegyianyag-szabályozást követel.
A legutóbbi tanév utolsó heteiben mintegy 700 gyermek és fiatal nyert egyedülálló bepillantást az ausztriai hulladék- és újrahasznosítási iparág működésébe. Az Osztrák Hulladékgazdálkodási Vállalatok Szövetsége (VOEB) által immár ötödik alkalommal megszervezett környezetvédelmi hetek (Umweltwochen) célja az volt, hogy a diákok a gyakorlatban láthassák a körforgásos gazdaság folyamatait, és megismerjék azokat a szakembereket, akik munkájukkal mindennap hozzájárulnak a fenntarthatósághoz.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) 2026-ban közzétett tanulmánya azt a kérdést járja körül, amely a következő évek egyik legnagyobb megfelelőségi kihívása lesz az akkumulátoripar számára: hogyan lehet hitelesen kiszámítani és ellenőrizni az akkumulátorokba beépített újrahasznosított kobalt, lítium, nikkel és ólom arányát? A 2023/1542/EU rendelet (Batteries Regulation) 8. cikke 2028-tól kötelező dokumentációt, 2031-től pedig konkrét minimumcélokat ír elő – a részletes módszertant azonban egy még el nem fogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus fogja rögzíteni. A JRC 110 oldalas jelentése éppen ehhez a jogszabályhoz kínál techno-tudományos alapot, és a legfontosabb tanulsága, hogy nem létezik olyan mérési eljárás, amellyel egy kész akkumulátorból közvetlenül kimutatható lenne az újrahasznosított fémtartalom – a teljes rendszer ezért a nyomon követhetőségre és a dokumentációra épül.
Ökológiailábnyom-kalkulátort készített a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem.
Az osztrák hulladékgazdálkodásban drasztikusan megnőtt a lítium-ion akkumulátorok okozta tűzesetek száma, ami rendkívüli biztonsági és gazdasági kockázatot jelent az egész ágazat számára. A helyzet orvoslására az Osztrák Hulladékgazdálkodási Vállalatok Szövetsége (VOEB) egy országos cashback (pénzvisszatérítési) rendszer bevezetését javasolja, amely mérettől függően 50 centtől akár 50 euróig terjedő összeget fizetne a megfelelően leadott és visszaváltott akkumulátorokért. A javaslatot Norbert Totschnig környezetvédelmi miniszter második, akkumulátortüzekkel foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén mutatták be. A legfrissebb tanulmányok szerint az új modell nemcsak 480 millió eurónyi tűzkárt előzhetne meg, hanem jelentősen növelné a kritikus nyersanyagok újrahasznosítási arányát, biztosítva a szigorodó uniós begyűjtési célok teljesítését is.
2026. július 19-től az Európai Unió egész területén tilos a nagyvállalatok számára az eladatlan ruhák, ruházati cikkek, kiegészítők és lábbelik megsemmisítése. Az új uniós szabályozás célja a pazarlás megállítása, a környezeti terhelés csökkentése és a körforgásos gazdaságra való átállás felgyorsítása. A döntés hátterében megdöbbentő iparági adatok állnak.