Hírek téma szerint
Az egyik zöld mintaországnak tekintett Dániában a legtöbb az egy főre jutó kommunális hulladék, mely az EU-ban évről évre nő. A 2017-es uniós átlag 487 kg/fő. Ebben a mennyiségi rangsorban a lista végén vagyunk - de ez így jó.
A Magyar Természetvédők Szövetsége KörnyezetBarátok címmel háromfordulós környezeti nevelési vetélkedőt hírdet budapesti iskolák felső tagozatos diákjaiból álló csapatai számára. Végső jelentkezési határidő: 2019. február 4.
Egyre többet hallani a műanyagszennyezésről, hogy milyen méreteket ölt, és milyen negatív hatása van a környezetre, élőlényekre és egészségre. A hét elejére következzen néhány hír arról, hogy milyen kezdeményezések vannak világszerte a probléma megoldására.
2019. január 21-én indult és február 17-ig tart a Tesco „Ön választ, mi segítünk” programjának szavazása. A következő 4 hétben az áruházlánc vásárlói dönthetnek arról, hogy a - pályázati szakaszból továbbjutó - 166 helyi közösségépítő kezdeményezés közül melyik nyerje a 400, 200 és 100 ezer forint összegű támogatást. Az áruházlánc a program eddigi négy fordulójában már több mint 100 millió forinttal támogatta a nyertes kezdeményezéseket.
A davosi világgazdasági fórumon mutatták be a Loop nevű projektet, amely lényegében a betétdíj bevezetését takarja. A Loop támogatói között felsorakozott a Nestlé, az Unilever, a Procter & Gamble és a Pepsi, valamint huszonegy másik világcég, a fogyasztási cikkek legnagyobb forgalmazói. A cél az, hogy a boltban megvett vagy online rendelt termékek csomagolása visszakerüljön a gyártókhoz, akik újra felhasználják.
Erdőtelepítésekre, illetve csak zöld energiára épülő rendszerekre van szüksége az emberiségnek a klímapolitikai céljai megmentése érdekében – állítja egy friss nemzetközi kutatás. Egy másik pedig azt, hogy a megújuló energia térnyerése átrajzolja a világ geopolitikai térképét.
A szennyvizekben lévő mikroműanyagok több mint 60 százalékát el lehet távolítani – derült ki a Kínai Tudományos Akadémia (CAS) kutatóinak tanulmányából.
Gigacégek fogtak össze a bolygót elárasztó műanyagszemét ellen. A nemzetközi nagyvállalatok pénzt is adnak a projektre: az általuk frissen létrehozott szövetség, a Alliance to End Plastic Waste (AEPW) 1 milliárd dolláros befektetéssel indul, ezt az összeget a következő öt évben további 1,5 milliárd dollárral tervezik emelni. A cégek között van a Chevron, a Dow, az ExxonMobil, a Procter & Gamble (P&G), a Shell, a BASF, a DSM, a Mitsubishi Chemical Holdings, a Suez, a Total és a Veolia.
Tizenkettedik alkalommal osztották ki a Zöld Óvoda, és hatodik alkalommal az Örökös Zöld Óvoda címeket, amelyekre összesen 253-an pályáztak. Közülük 234 óvoda nyerte el a kitüntetést. Az elismeréseket igazoló okleveleket László Tibor Zoltán, az Agrárminisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára és Pálfi Erika, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelési Tartalomfejlesztési főosztályvezetője adta át a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtárban.
A populista polgármester politikai ellenfeleit okolja a helyzetért, és a lakosságot kéri, hogy takarítsanak.
A PwC „Ígéret és valóság” című tanulmánya 21 országban és hat ágazatban, több mint 700 tőzsdén jegyzett cég vállalati és fenntarthatósági jelentései alapján azt vizsgálja, hogy a fenntartható fejlődési célok milyen mértékben épülnek be az üzleti stratégiába, a tervezésbe és a jelentéstételbe.
A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. idén is takarékosabb és gazdaságosabb élelmiszer felhasználásra buzdítja a vásárlókat.
Veszel egy új mosógépet, amely tönkremegy pár hónappal a jótállási idő lejárta után. Szerelőt nem találsz, vagy csak olyat, aki méregdrágán javítaná meg. Ismerős? A statisztikák szerint egyre gyakrabban fordul elő ilyesmi. Végre fellázadtak a gyorsan elromló és javíthatatlan háztartási gépek ellen. Aláírásgyűjtésbe kezdtek a Magyar Természetvédők a tervezett elavulás ellen.
A vállalatok úgy érveltek, hogy ha kiüríti a szemetesüket az állam, azzal sérül a tulajdonhoz való joguk. Ám az alkotmánybíróság a lobbik helyett a rászorulóknak kedvező ítéletet hozott.
Ha C-vitamin kell, akkor jöhet a citrom, a narancs. A déligyümölcsökkel azonban az a helyzet, hogy bármilyen egészségesek, héjukból egészségre káros vegyi anyagok is a szervezetünkbe kerülhetnek. Mennyire kell komolyan vennünk, hogy a citrusok héja veszélyes?
A csillámpor bizonyítottan környezetszennyező és sokan bele se gondolnak abba, hogy a csillogásnak mekkora ára van. Ez lehet a következő betiltott műanyag.
Cigicsikkmentes február címmel egész hónapos kihívást hirdet a JÖN Alapítvány, a Füst-Öl téli kampánya egyik szemléletformáló elemeként. A kihívással egybekötött esemény célja felhívni a figyelmet a cigicsikkek komoly környezetszennyező hatására és a dohányzó lakosság figyelmét felkelteni annak megfelelő kidobására.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete, az IPCC kiadta új jelentését, mely arról szól, hogyan fékezhetjük meg a globális felmelegedést 1,5 Celsius-foknál. A Nobel-békedíjas testület kibocsátásmérséklésekkel foglalkozó munkacsoportjának alelnökével, dr. Ürge-Vorsatz Diánával beszélgettünk. Az IPCC jelentései új tudományos felfedezéseket sosem tartalmaznak, hanem a megjelent szakirodalmat összegzik. Ezúttal mintegy hatezer tanulmányt feldolgozva negyven ország 91 tudósa írta az egyes fejezeteket.
„Mit csinálsz, ha évente 30 000 számítógépes eszközt kell kidobnod, pedig 92%-uk még mindig működőképes?” Ez volt az a kérdés, amit a katalán kormánynak 2014-ben meg kellett oldania. A válasz erre a kérdésre egy innovatív rendszert eredményezett, amely jelenleg 10 városban és 8 országban működik: eReuse.org.
Idén tavasszal már 24 aktív évet tudhat maga mögött a Humusz Szövetség. Ez idő alatt megfordult körülöttünk a világ, a szervezeten kívül és belül is sok változás zajlott. Küldetésünket szem előtt tartva olyan célokat szeretnénk kitűzni, amik a mai kor kihívásaira adnak választ. 2019-et ezért belső rendrakással és alapos tervezéssel kezdjük. Fontosnak érezzük, hogy ezt a belső folyamatot kommunikáljuk kifelé is. Első lépcsőfok: az alapjaink.