Hírek téma szerint
Folytatódik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) élelmiszerpazarlás elleni programja, a Maradék nélkül.
Mielőtt államosítaná a kormány a hulladékgazdálkodást, előtte még keresztbe tesz az életben maradt szereplőknek, és kevesebb hulladékot akar újrahasznosítani. Az államosítás azért történik, hogy utána visszaadják egy nagy piaci szereplőnek, amelyik majd monopólium lehet. Ezzel az állam pedig hosszú ideig ki lesz szolgáltatva.
Kollektív szemétszedést szervez a húsvéti hosszú hétvége első napjára Balatonszemesen egy gimnazista lány, akinek már a neve hallatán a természetre és a közelgő nyárra vagyunk hajlamosak asszociálni. Rózsa Virág nap mint nap magányos természetvédő küzdelmet folytat a koronavírus-járvány idején is, és gumikesztyűt húzva, zsákokkal felszerelkezve járja Balatonszemes partvidékét, hogy a tó környékének látképét a nyári szezonban ne a nemtörődöm emberek által eldobált szeméthalmok jellemezzék. Sajnos akad dolga bőven.
Egy friss kutatás szerint a járvány felfutásával egyre több maszkot dobunk el – percenként 3 milliót.
A műanyagok alapanyagainak kitermelése, a gyártás, a használat, valamint a hulladékként való kezelése nem csak környezeti problémákat vet fel. A folyamat minden lépése komoly egészségügyi kockázatokat rejt. A műanyagokkal való mindennapos, szoros kapcsolatunkkal saját magunk és utódaink bőrét visszük a vásárra. Néhány alapvető információt érdemes tudni erről a mérgező kapcsolatról azért, hogy szokásainkon változtatni tudjunk. Saját magunk és környezetünk egészségének érdekében.
Az elemzés a hazai hulladékhelyzetet mutatja be nemzetközi összevetésben. A hazai hulladékgazdálkodási infrastruktúra az európai uniós támogatásoknak köszönhetően sokat fejlődött, mégis a hulladékkérdés környezetbarát, mai divatos szóval élve fenntartható kezelésétől még távol állunk. Milyen okok állnak ennek hátterében?
A műanyaghasználattal minden rendben, az újrahasznosítás mindent megold? Messze nem így van. Az egyszerhasználatos kultúra rendkívül energia- és nyersanyag-pazarló, ráadásul a gyerekjátékokban, konyhai eszközökben felhasznált újrahasznosított műanyagok számos már betiltott kockázatos anyagot tartalmazhatnak. Simon Gergely környezetkémikus írása.
A műanyagmentes július és a zöld mozgalmak hasonló környezettudatos akciói ellenére a statisztikákban egyelőre nem látszik, hogy elkezdtünk volna tömegesen leszokni a műanyag zacskókról. Sőt, ha 2001 óta nézzük, akkor majdnem a duplájára nőtt a magyarok nejlonzacskó felhasználása.
Ahogy arra már a kampányindító cikkünkben is utaltunk, a műanyag nem önmagában rossz. Hiszen relatíve olcsón tartós és rendkívül előnyös tulajdonságokkal rendelkező használati eszközöket lehet létrehozni belőle. A mikroműanyagokról viszont már nehéz lenne pozitívan nyilatkozni. Ezek a parányi (jellemzően 5 mm-nél kisebb), műanyagtárgyak kopásából származó vagy szándékosan létrehozott részecskék komoly aggodalomra adnak okot.
Elég pusztán egyetlen napot végigkövetni, hogy lássuk, 24 óra leforgása alatt milyen mennyiségű hulladék halmozódik fel körülöttünk jól bevált szokások és egyszerű rutinmozdulatok nyomán. Mivel mára már tényleg számos lehetőség mutatkozik a minden nap használatos, ámde kevésbé tudatos eszközök környezettudatos kiváltására, ezért 4 nagyobb kategória mentén végigvettük, milyen lehetőségeink vannak, amelyekkel tevékenyen tehetünk a környezettudatosabb hétköznapokért.
A funzine.hu összeállította az Ökopest – környezettudatos térképet, rajta olyan budapesti helyekkel, amelyek segítenek a környezettudatos életmód kialakításában és fenntartásában. Egy helyen megtaláljátok a fővárosi piacokat, zero waste boltokat, közösségi kerteket és komposztpontokat, hulladékudvarokat, valamint használt étolajgyűjtőpontokat.
Befektetési megállapodást kötött egymással a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Munch, az Ételmentő társadalmi vállalkozás.
A kormány a hulladékgazdálkodásra, leginkább a hulladéklerakás csökkentésére is költene az Európai Unió új pénzügyi alapjából, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből Magyarországra érkező több mint 6 ezer milliárd forintból.
Február közepén megkezdte a lomtalanítást az ország legnagyobb hulladékgazdálkodási közszolgáltatója, az FKF Zrt. Február 14-én Csepelen kezdődött a szezon, amit a Belváros-Lipótváros, az I. követett, majd a XV. kerület jön.
„Gyerekeinket nem merjük az udvarra kiengedni, mert a szúrós, erős szagtól még mi, felnőttek is van, hogy rosszul leszünk. Félünk a hosszú távú egészségkárosító hatástól” - így foglalja össze egy érintett azt, hogy miért küzdenek évek óta a Csömör és Kistarcsa között terjedő orrfacsaró bűz ellen a környékbeliek.
Nézz körbe magad körül. Mennyi műanyag tárgyat látsz? És vajon mennyi mindenben található még, amiről nem is gondolnád? A műanyagok annyira beszivárogtak az életünkbe, hogy észre sem vettük, de már szinte mindenhol ott lapulnak akarva, akaratlanul. Ideje egy lépést hátra tenni, és új perspektívából ránézni kapcsolatunkra a műanyagokkal!
Kedden, online sajtótájékoztatón jelentették be, hogy megalakult a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület, vagy rövidebb nevén a HuPCC, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fóruma.