Hírek téma szerint
A talaj él és zenél – ez a mottója az idei, immár 16. alkalommal meghirdetett Komposztünnepnek.
Új napi rekordról számolt be a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) a Facebook-oldalán: 1 nap alatt 135 gumiabroncsot, 500 kiló vashulladékot és jelentős mennyiségű kommunális szemetet szedtek ki a Dunából.
Mint írták, munkatársaik visszamentek a Duna Aréna melletti Duna-szakaszhoz, és elképesztő látványban volt részük az egyszer már megtisztított területen, a visszahúzódó Duna újabb abroncshalmokat tett láthatóvá. A vízügy munkatársai a közzétett videók tanúsága szerint kiszedték ezt a szemetet is a folyóból és elszállíttatták – ahogy azt teszik egyébként hetek óta, amióta ilyen alacsony a vízállás.
Élelmiszer-hulladék újrahasznosítása: Hatalmas klímaelőnyök, de a mikroműanyag komoly kihívás maradt
Az élelmiszer-hulladék újrahasznosítása egy friss amerikai kutatás rávilágítása szerint hatalmas lehetőségeket rejt: az élelmiszer-hulladékok hulladéklerakóktól való eltérítése akár 89 százalékkal csökkentheti az ehhez kapcsolódó klímahatásokat és több mint 50 százalékkal a tápanyagszennyezést. A Vermonti Egyetem (UVM) kutatói által készített első országos szintű elemzés azonban arra is figyelmeztet, hogy a folyamat során jelentős mennyiségű mikroműanyag kerülhet a mezőgazdasági talajokba.
Az „örök vegyi anyagokat” tartalmazó csomagolások élelmiszerekkel történő érintkezésének szigorítására és az Európai Unió csomagolóiparának fenntarthatóbbá tételére fogadott el szigorított rendeletet az Európai Bizottság múlt szerdán, de az új szabályozás heves kritikákat váltott ki a forgalmazó cégekből. A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR) az elsősorban a kőolajszármazékokat tartalmazó csomagolási hulladék és a csomagolóipar költségeinek csökkentését, illetve a jelenleginél zártabb belső piac létrehozását célozza – írja közleményében az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága. A perf- és polifluor-alkil vegyületek, azaz a PFAS-ek uniós szintű kivonása nem lesz könnyű feladat: az EU-nak az eddig széttöredezetten működő nemzeti szintű csomagolási szabályokat kell összehangolnia, miközben a tagállamok csomagolóiparának átalakítása költséges folyamat lesz, és szférában tevékenykedő cégek is ellenállnak.
Szeptember 1-jétől újabb fázisába lép a monacói műanyag szigorítás, amelynek értelmében a Hercegség területén betiltják a legtöbb fogyasztásra kész ételhez használt eldobható műanyag doboz, tálca és salátástál forgalmazását. Az intézkedés célja, hogy tovább csökkentse az elviteles és azonnal fogyasztható ételekhez köthető hulladék mennyiségét.
A STRAND Fesztivál idén új helyszínnel bővül: augusztus 19. és 22. között a zamárdi szabadstrandon felépülő ONE STRAND CITY piacterén nyílik meg a ReSTRAND Vintage Piac, ahol a hazai használtruha-szféra tíz üzlete települ ki, mellettük upcycling-műhelyekkel és egy fesztiválra költöző bakelitbolttal. A kommunikáció a stílusról és a kincsvadászatról szól – hulladékgazdálkodási szempontból azonban érdemesebb arról beszélni, hol áll ma az újrahasználat a textiláramban, és hogy a 2028-ig felálló textil EPR-rendszerek mellett milyen szerep marad egy ilyen kezdeményezésnek.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2024 nyarán indított eljárásának lezárásaként a Coca-Cola vállalkozáscsoport átfogó és jelentős költségvetésű edukációs kampányt indít Magyarországon. Az intézkedés célja a fogyasztók környezettudatosságának növelése, miután a hatóság aggályokat fogalmazott meg a vállalat korábbi, zöld állításokat tartalmazó kommunikációjával kapcsolatban.
Az erdők védelme közös ügy – és nem ér véget a természet szeretetével. Erről írt elgondolkodtató posztot hivatalos Facebook-oldalára a Zalaerdő Zrt. A bejegyzésben szó esik arról is, hogy 6 év alatt az emberek mennyi illegális hulladékot raktak le az erdőkben.
A Művészetek Völgye tíznapos programsorozata hazánk egyik legszebb tájegysége, a Balaton-felvidék szívében kerül minden évben megrendezésre. Így látta a fenntarthatóságot a népszerű fesztiválon Elekes Balázs, környezetmérnök.
A Nestlé és a Viva Energy 2026 augusztusában bejelentette egy nagyszabású tesztprojekt sikeres lezárását, amely forradalmasíthatja a fenntartható élelmiszeripari csomagolóanyagok gyártását Ausztráliában. A bizonyítási koncepció (proof-of-concept) fókuszában a lágy műanyagokból származó pirolízis olaj feldolgozása és élelmiszer-ipariminőségűcsomagolóanyaggátörténő alakítása állt.
„Teljes élet – nulla hulladék” vallja a Humusz Szövetség már több mint 30 éve. A pazarlásmentes, környezetbarát életmód elsajátítható – ebben segít a Nulla Hulladék Tanösvény a XI. kerületi Saru utcában, amely újra ingyenes, vezetett programra kínál lehetőséget az érdeklődőknek a Humusz Ház kertjében.
Az EU új csomagolási rendeletének legfontosabb követelményei ugyan csak 2030-tól válnak kötelezővé, a gyártóknak már most el kell kezdeniük az átállást.
Évről évre több száz illegális hulladéklerakást kellfelszámolniukaz állami erdészeti társaságoknak: öt és fél év alatt csaknem 12,8 ezer tonna szemetet távolítottak el a magyar erdőkből az erdészeti társaságok. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szerint az erdeink megóvása nemcsak szakmai feladat, hanem sürgős lakossági szemléletváltást is igényel.
A manchesteri egyetem kutatói 41 különböző összetételű HDPE:PP keverékben mérték végig, mi történik a polimerekkel az újrafeldolgozás során a poliolefin keresztszennyeződést vizsgálva. A legfontosabb eredményükellentmond a szakma bevettintuíciójának: nem a nagy arányúkeveredés, hanem az alacsony szintű szennyezés a legveszélyesebb – és a polipropilén-alapú frakciókban már 1% polietilén is megváltoztatja a degradáció kémiai mechanizmusát.
Az újratölthető üvegpalack évtizedek óta a többutas csomagolás etalonja – csak azt nem tudta róla senki, hogy pontosan hányszor fordult meg, és miért esett ki a rendszerből. A Coca-Cola Europacific Partners Deutschland, a Vetropack és a Myneral Labs közös fejlesztése erre ad választ: minden palack egyedi, gravírozott kódot kap, és mesterséges intelligenciával működő kamerák olvassák le a gyártósoron. A megoldás 2026. július 30-án elnyerte a Deutscher Verpackungspreis „Digitalizáció” kategóriájának díját.Mit díjazott a szakmai zsűri?
Egy friss, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) és több szakmai szervezet által megrendelt kutatás rávilágít arra, hogy a németországi önkormányzati csomagolási adók komoly terheket rónak a vállalatokra, a településekre és a fogyasztókra, miközben ökológiai hasznuk elenyésző. A tanulmány adatai alapján a bürokrácia növekedése jelentős, az elvárt hulladékcsökkentési hatás azonban elmarad.
Törökország saját műanyaghulladék-termelése az elmúlt években csökkent, az importja viszont 2005 óta 31,6-szeresére nőtt. A Sıfır Atık Vakfı friss, nemzetközi adatokra és hazai indikátorokra épülő jelentése egyszerre mutatja be a globális műanyagválság szerkezetét és azt a ritkán elemzett aszimmetriát, amelyben egy felső-közepes jövedelmű ország vált az Európai Unió legfontosabb hulladékexport-célpontjává. Az anyag legérdekesebb része azonban nem a nagy szám, hanem egy statisztikai ellentmondás, amely a teljes újrafeldolgozási teljesítmény értelmezését kérdőjelezi meg.
Az elmúlt évek egyik legjelentősebb európai fenntarthatósági jogszabálya csendben, de annál komolyabb következményekkel lépett hatályba. Augusztus 12-én pedig már az első kötelezettségek is életbe lépnek. A legfontosabb tudnivalókat a Fenntartható Fejlövés oldal gyűjtötte össze.
Kedves régi, új vagy leendő Önkéntesünk!
Úgy érzed, szeretnél tenni egy élhetőbb, fenntarthatóbb jövőért? Fontos számodra a környezetvédelem, a hulladékmegelőzés és a tudatos életmód? Szívesen lennél egy olyan közösség tagja, amely nemcsak beszél a változásról, hanem nap mint nap tesz is érte? Ha igen, várunk a Humusz Szövetség önkéntesképzésén!
Amikor autóba ülünk, ritkán gondolunk arra, hogy közlekedésünkkel – minden egyes fékezéssel és kanyarodással – láthatatlan, mérgező mikroműanyagok tömegét juttatjuk a természetbe, amely a vízi élővilágra és a teljes táplálékláncra is hatással van. Egy friss kutatás rámutatott arra, hogy az utakon kopó gumiabroncsok az esővízzel kimosódva észrevétlenül károsítják a tengeri élővilágot, gátolják a kulcsfontosságú tengeri fajok egészséges növekedését, és alapjaiban változtatják meg természetes viselkedésüket.
Az elmúlt években a rovarok pusztulása egyre nagyobb figyelmet kapott, különös tekintettel a méhekre – hiszen szorgos munkájuktól is függ az élelmezésünk. Azonban nemcsak a méhek, hanem más rovarfélék eltűnése is látványos méreteket öltött.
Amikor belekortyolunk a csapvízbe, vagy friss tengeri halat rendelünk, ritkán jut eszünkbe, hogy az étellel és itallal együtt apró, láthatatlan hulladékokat is elfogyaszthatunk. A tudósok ma már a Mount Everest csúcsától a Mariana-árok fenekéig mindenhol kimutatták a szintetikus részecskéket. Keringenek a levegőben, a városi ivóvízhálózatokban, sőt, a mikroműanyagok már az emberi vérben, a tüdőben és az emésztőrendszerben is felfedezhetők.
Mit gondolnak az emberek az esővíz hasznosításáról, és hogyan próbálják megtartani a tetőre hulló csapadékot? Egy vízgépészeti cég közösségi médiás felmérése szerint meglepően sokan gondolkodnak tudatosan, miközben a bizonytalanságok és a tévhitek is erősen jelen vannak. De miért lehet az esővíz hasznosítása és a szikkasztás a nagy vízügyi fejlesztések mellett a vízhiány kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze? Hány liter víz érkezik a tetőnkre egy év alatt? Mennyi vezetékes ivóvizet válthat ki egy jól megtervezett rendszer, és miért kell szakítanunk azzal a berögzült gondolattal, hogy a csapadéktól minél gyorsabban meg kell szabadulni? Vélemények, számok, szakmai szempontok egy németországi példa a vízmegtartásról, amely nem csak a víztározóknál, hanem a saját kertünkben is megvalósulhat.
Homokpadok jelentek meg a Loire közepén, történelmi mélységbe süllyedt a Rajna, Varsónál alig maradt víz a Visztulában, a Pó torkolatánál pedig már a tenger nyomul visszafelé a folyó medrében. A jelenlegi vízhiány egyszerre nehezíti a hajózást, az energiatermelést és a mezőgazdaságot, miközben egyre több országban válik kérdésessé, hogy a folyók képesek-e még ellátni mindazokat a feladatokat, amelyekre az elmúlt évtizedekben egész gazdasági rendszereket építettek.
A lítium-ion akkumulátor újrahasznosításának globális piaca a 2025-ös 4,56 milliárd dollárról 2035-re várhatóan 31,95 milliárd dollárra ugrik, ami elképesztő, 21,5%-os éves növekedési ütemet (CAGR) jelent. A növekedést az elektromos járművek (EV) akkumulátorainak tömeges elöregedése, a technológiai innovációk és a szigorodó állami szabályozások hajtják. Cikkünkben a legfrissebb piaci adatokra támaszkodva mutatjuk be az újrahasznosítási iparág kilátásait.