Hírek téma szerint
A közparkok zöldfelületeinek fenntartása folyamatos feladat, ezért kulcskérdés a kiszámítható, alacsonyabb gondozási igényű növénykiültetés. Az évelőágyás megfelelő tervezéssel egész éven át díszít, miközben csökkentheti a beavatkozások számát és a parkfenntartási költségeket.
Sokkoló eredményeket hozott a Buenos Aires tartomány tengerparti szakaszain végzett nyolcadik éves hulladékfelmérés. A Recobo hálózat által közzétett adatok szerint a regisztrált tengeri hulladék több mint háromnegyedét műanyag alkotja. A felmérés rámutat: a cigarettacsikkek és a mikroműanyag-töredékek jelentik a legnagyobb fenntarthatósági kihívást az argentin partvidéken.
Burundi legnagyobb városa és gazdasági központja, Bujumbura kritikus hulladékgazdálkodási kihívásokkal küzd. A szilárd hulladék, különösen a műanyag palackok és zacskók ellenőrizetlen felhalmozódása a városi vízcsatornákon keresztül közvetlenül a Tanganyika-tóba jut. Ez a folyamat nemcsak az ökoszisztémát rombolja, hanem veszélyezteti a lakosság ivóvízbázisát és a helyi halászatot is.
A tudósok szerint a vízhiány és a vízkrízis már nem elegendő leírása a világunk valóságának, ezért javasolják az új kifejezést, a vízcsődöt.
Tavaly lett harmincéves a Humusz Szövetség, ezt megünneplendő a NoPlanetB pályázatnak köszönhetően a 2025-ös év számunkra valódi találkozásokkal, élményekkel és közösségi pillanatokkal volt tele.
2026-ra a fenntarthatóság, a kényelem és az értékteremtés hármasa alapjaiban rendezte át az élelmiszer-kiszolgáló szektort. A márkáknak már nem csupán környezetbarátnak, hanem operációs szempontból is rendkívül hatékonynak kell lenniük, hogy ellensúlyozzák a munkaerőhiányt és a szigorodó globális szabályozásokat.
Albánia folyóvizeit elfojtja a hulladék, ami a szakértők szerint az országot sújtó, halálos áradások elsődleges súlyosbító tényezőjévé vált. Miközben a Balkán-félszigetet heves esőzések árasztják el, a medrekben felhalmozódott többszáz tonnányi műanyag gátként akadályozza a víz lefolyását, lakóövezeteket változtatva mocsaras szeméttelepekké.
Mi köze van egy műanyag palacknak a háborúhoz? Elsőre semmi, valójában azonban meglepően sok. Egy friss nemzetközi kutatás feltárja, hogyan fonódik össze a műanyaggyártás, a klímaválság és az Ukrajna elleni orosz agresszió egy közös láncba, amelynek kiindulópontja a fosszilis energiahordozók túlzott használata.
A „Passzold vissza, Tesó!” használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány 8. alkalommal zajlott le 2025-ben. íme a kampány eredményei.
A Jane Goodall Intézet 2018-ban közös kampányt indított a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvány, az EMLA és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban már nem használt mobil eszközöket célozza meg. Az akció keretében olyan kisméretű elektronikai eszközöket gyűjtenek, mint a már nem működő, elavult mobiltelefon, GPS navigátor, okosóra vagy tablet.
Világszerte egyre több háztartás éget műanyagot energiaforrásként, ami növekvő veszélyt jelent a levegőminőség, a közegészség és a klíma szempontjából is – a felhasználás várhatóan három évtized alatt megháromszorozódik. A Curtin Egyetem által vezetett kutatás ráirányítja a figyelmet a jelenség okozta komoly nemzetközi egészségügyi, társadalmi egyenlőségi és környezeti problémákra - írja cikkében az Emerging Risks folyóirat.
Az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő kereslet, a bővülő kórházi infrastruktúra és a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt a globális egészségügyi hulladékkezelési piac az évtized végéig töretlen fejlődést mutat. A MarketsandMarkets legfrissebb elemzése szerint a szektor értéke 2028-ra eléri a 12,2 milliárd dollárt, miközben az iparág szereplői egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható ártalmatlanítási technológiákra.
A mikroműanyag-részecskék segítik a kórokozók és az antimikrobiális rezisztenciával rendelkező baktériumok – vagyis olyan kórokozók, amelyek túlélik a gyógyszeres kezeléseket – megtapadását, derült ki az Environment International folyóiratban megjelent friss tanulmányból.
A PFAS örök vegyi anyagok példátlan mértékben felhalmozódnak az emberben és a tengeri élőlényekben – beleértve mélyvízi bálnákat is –, növelve a vetélés kockázatát
A sportautóiról ismert Porsche a háttérben egy kevésbé látványos, de annál fontosabb projekten dolgozik. A gyártó egy kísérleti fejlesztés keretében vegyes autóipari hulladékot alakít át olyan minőségű alapanyaggá, amely már prémium alkatrészek gyártására is alkalmas.
A tartós hideg, a jelentős mennyiségű hó és a fagypont alatti hőmérséklet országszerte megnehezítheti a hulladékszállítást. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. összegyűjtötte azokat a teendőket, melyekkel a lakosság is hozzájárulhat a hulladékbegyűjtés zökkenőmentességéhez a hóhelyzetben.
Egyre nagyobb környezetvédelmi problémát jelent a fast fashion terjedése, ami már a jellegéből adódóan sem lehet soha fenntartható.
A műanyagfogyasztás legalább 1300 tengeri faj esetében dokumentált, és nem túl meglepő módon egyiküknek sem tesz jót.
Évente több mint 50 millió tonna fahulladék keletkezik az Európai Unióban, ám ennek jelentős részét jelenleg elégetik, mert a feldolgozók nem tudják, milyen vegyszereket vagy ragasztókat tartalmaz az alapanyag. Az Európai Bizottság által bevezetett Digitális Termékútlevél (DPP) azonban gyökeresen megváltoztathatja az iparágat, lehetővé téve, hogy a „szemét” értékes nyersanyagként szülessen újjá.
Japánban 2026. január 1-jével nemcsak az új év, hanem egy szigorúbb környezetvédelmi korszak is elkezdődött. Miközben a szigetország küzd a „fast fashion” okozta évi félmillió tonnányi textilhulladékkal, a szektorban tátongó munkaerőhiányt mesterséges intelligenciával és külföldi szakmunkásokkal igyekeznek orvosolni. A kormány célja egyértelmű: 2030-ra a kidobott ruhák jelentős részének újra ruhaként kell végeznie.
Miközben a fejlődő országok metropoliszai gyakran küzdenek az átláthatatlan hulladékkezeléssel, Pakisztán legnépesebb tartománya mesterséges intelligenciával és 150 000 munkással mutatta meg a kiutat. A Suthra Punjab program nyolc hónap alatt 130 millió ember életminőségét javította meg, elnyerve a Forbes, a BBC és a Bloomberg elismerését is.
Dubajban az ünnepek után sem áll meg a fenntarthatósági törekvés: a városvezetés és a legnagyobb ingatlanfejlesztők idén is elindították a karácsonyfák szervezett újrahasznosítását. A cél, hogy a több ezer kidobott fenyő ne a szeméttelepeken végezze, hanem mulcsként és komposztként segítse a városi parkok és kertek növényzetének gondozását.
A St Andrews-i Egyetem tudósai forradalmi eljárást dolgoztak ki, amellyel a közönséges háztartási műanyaghulladék – például az üdítős pet-palackok és poliészter textíliák – a daganatos betegségek kezelésében használt gyógyszerek alapanyagává alakítható. A felfedezés nemcsak a műanyagválságra nyújt megoldást, hanem a gyógyszergyártás környezeti lábnyomát is drasztikusan csökkentheti.
Kína Államtanácsa 2026 első napjaiban tette közzé azt a nagyszabású cselekvési tervet, amely alapjaiban reformálja meg az ország szilárdhulladék-kezelési kapacitásait. A stratégia központjában a közegészségügy védelme és a munkahelyi biztonság áll, de a célok között szerepel az elképesztő mennyiségű, milliárdos tonnákban mérhető ipari és lakossági hulladék gazdasági erőforrássá alakítása is.
2026-ra a globális élelmiszerpazarlás gazdasági költsége eléri az 540 milliárd dollárt – derül ki az Avery Dennison legfrissebb kutatásából. A jelentés szerint a pazarlás már nem csupán fenntarthatósági kérdés, hanem a kiskereskedelmi bevételek egyharmadát felemésztő üzleti válság, amelynek megoldásához az ellátási láncok „láthatatlan” pontjainak digitalizálására van szükség.
Dél-Korea fővárosa megelégelte a brutális mennyiségű ételhulladékot, és a tiltások helyett a jutalmazáshoz nyúlt. Szöul új „ételpazarlás-csökkentési pontrendszert” vezet be, amelyben készpénzre váltható jutalmat kapnak azok a háztartások, amelyek bizonyíthatóan kevesebb élelmiszert dobnak a szemétbe. A tét nem kicsi: az országban az ételhulladék felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának közel tizedéért.