Hírek téma szerint
Az Electrão nagyháztartási gépeket célzó, „porta-a-porta” (házhoz menő) gyűjtési szolgáltatása 2025-ben ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját, méghozzá kiemelkedő eredménnyel. A hivatalos közlemény szerint a tavalyi évben a rendszer 34 százalékos növekedést produkált az előző esztendőhöz képest, összesen több mint 613 tonna elektromos berendezést vonva ki a forgalomból. A program ötéves története során eddig összesen 1365 tonna hulladékot sikerült így biztonságosan visszajuttatni a körforgásba.
Az Egyesült Királyság kormánya és a hulladékgazdálkodási szektor történelmi jelentőségű határidőhöz közeledik. 2026. március 31-től a „Simpler Recycling” (Egyszerűbb Újrahasznosítás) elnevezésű törvényi reform értelmében kötelezővé válik a fogkrémes tubusok házhoz menő szelektív gyűjtése. Ez a lépés véget vet az évtizedek óta tartó „recycling-rémálomnak”, amelyet a korábbi, vegyes összetételű tubusok okoztak, és lehetővé teszi, hogy évente több százmillió darab műanyag csomagolás kerüljön vissza a körforgásba a szeméttelepek helyett.
2026 a „felkészüléstől a cselekvésig” tartó átmenet éve a globális hulladékgazdálkodásban. A TOMRA legfrissebb elemzése szerint idén hat olyan technológiai és szabályozási trend éri el a kritikus tömeget, amely alapjaiban alakítja át az ipari értékláncokat. A mesterséges intelligencia által vezérelt válogatástól a Digitális Termékútlevélen át a rendszerszintű újrahasználatig a piaci szereplőknek olyan szigorú követelményeknek kell megfelelniük, amelyek többé nem teszik lehetővé a lineáris „gyárts-használd-dobd el” modell fenntartását.
Az e-hulladék problémája messze túlmutat a hulladékgazdálkodás kérdéskörén – ez a tudatos erőforrás-gazdálkodás és a körforgásos gazdaság próbaköve. Minden egyes telefon, laptop vagy háztartási gép kidobásakor ritka földfémek, energia és jelentős emberi erőforrás-ráfordítással létrejött érték vész el – jelentette ki Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, a 2025 évi Európai Hulladékcsökkentési Hét zárórendezvényén.
A 2025-ös esztendő sorsfordítónak bizonyult a globális műanyagszennyezés elleni küzdelemben. A Boyan Slat által alapított The Ocean Cleanup (TOC) frissen közzétett adatai szerint a szervezet az elmúlt évben több mint 25 millió kilogramm hulladékot távolított el a világ óceánjaiból és folyóiból. Ez a mennyiség nagyobb, mint a projekt indulása óta elért összes korábbi eredmény együttvéve, ami igazolja a technológia skálázhatóságát és a 2040-ig kitűzött ambiciózus célok realitását.
A kutatók azt is kimutatták, hogy a városi levegőben „óriási” mennyiségű mikroműanyag lebeg, jóval meghaladva a korábbi becsléseket. A mikroműanyagok beszivárognak a zöldterületekbe, amelyeket gyakran menedéknek tartanak a szennyezett városokban, miközben a szakértők „potenciális egészségügyi kockázatokra” figyelmeztetnek.
Minek szelektíven gyűjteni a hulladékot, ha úgyis összeöntik? – teszik fel a kérdést sokan még manapság is, amikor kifejezik értetlenségüket a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán. Pedig ez tévhit, a szelektíven összegyűjtött hulladék további sorsa pedig nem titok.
A közparkok zöldfelületeinek fenntartása folyamatos feladat, ezért kulcskérdés a kiszámítható, alacsonyabb gondozási igényű növénykiültetés. Az évelőágyás megfelelő tervezéssel egész éven át díszít, miközben csökkentheti a beavatkozások számát és a parkfenntartási költségeket.
Sokkoló eredményeket hozott a Buenos Aires tartomány tengerparti szakaszain végzett nyolcadik éves hulladékfelmérés. A Recobo hálózat által közzétett adatok szerint a regisztrált tengeri hulladék több mint háromnegyedét műanyag alkotja. A felmérés rámutat: a cigarettacsikkek és a mikroműanyag-töredékek jelentik a legnagyobb fenntarthatósági kihívást az argentin partvidéken.
Burundi legnagyobb városa és gazdasági központja, Bujumbura kritikus hulladékgazdálkodási kihívásokkal küzd. A szilárd hulladék, különösen a műanyag palackok és zacskók ellenőrizetlen felhalmozódása a városi vízcsatornákon keresztül közvetlenül a Tanganyika-tóba jut. Ez a folyamat nemcsak az ökoszisztémát rombolja, hanem veszélyezteti a lakosság ivóvízbázisát és a helyi halászatot is.
A tudósok szerint a vízhiány és a vízkrízis már nem elegendő leírása a világunk valóságának, ezért javasolják az új kifejezést, a vízcsődöt.
Tavaly lett harmincéves a Humusz Szövetség, ezt megünneplendő a NoPlanetB pályázatnak köszönhetően a 2025-ös év számunkra valódi találkozásokkal, élményekkel és közösségi pillanatokkal volt tele.
2026-ra a fenntarthatóság, a kényelem és az értékteremtés hármasa alapjaiban rendezte át az élelmiszer-kiszolgáló szektort. A márkáknak már nem csupán környezetbarátnak, hanem operációs szempontból is rendkívül hatékonynak kell lenniük, hogy ellensúlyozzák a munkaerőhiányt és a szigorodó globális szabályozásokat.
Albánia folyóvizeit elfojtja a hulladék, ami a szakértők szerint az országot sújtó, halálos áradások elsődleges súlyosbító tényezőjévé vált. Miközben a Balkán-félszigetet heves esőzések árasztják el, a medrekben felhalmozódott többszáz tonnányi műanyag gátként akadályozza a víz lefolyását, lakóövezeteket változtatva mocsaras szeméttelepekké.
Mi köze van egy műanyag palacknak a háborúhoz? Elsőre semmi, valójában azonban meglepően sok. Egy friss nemzetközi kutatás feltárja, hogyan fonódik össze a műanyaggyártás, a klímaválság és az Ukrajna elleni orosz agresszió egy közös láncba, amelynek kiindulópontja a fosszilis energiahordozók túlzott használata.
A „Passzold vissza, Tesó!” használt mobiltelefon visszagyűjtő kampány 8. alkalommal zajlott le 2025-ben. íme a kampány eredményei.
A Jane Goodall Intézet 2018-ban közös kampányt indított a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvány, az EMLA és a Védegylet Egyesület segítségével, ami a magyar háztartásokban már nem használt mobil eszközöket célozza meg. Az akció keretében olyan kisméretű elektronikai eszközöket gyűjtenek, mint a már nem működő, elavult mobiltelefon, GPS navigátor, okosóra vagy tablet.
Világszerte egyre több háztartás éget műanyagot energiaforrásként, ami növekvő veszélyt jelent a levegőminőség, a közegészség és a klíma szempontjából is – a felhasználás várhatóan három évtized alatt megháromszorozódik. A Curtin Egyetem által vezetett kutatás ráirányítja a figyelmet a jelenség okozta komoly nemzetközi egészségügyi, társadalmi egyenlőségi és környezeti problémákra - írja cikkében az Emerging Risks folyóirat.
Az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő kereslet, a bővülő kórházi infrastruktúra és a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt a globális egészségügyi hulladékkezelési piac az évtized végéig töretlen fejlődést mutat. A MarketsandMarkets legfrissebb elemzése szerint a szektor értéke 2028-ra eléri a 12,2 milliárd dollárt, miközben az iparág szereplői egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntartható ártalmatlanítási technológiákra.
A mikroműanyag-részecskék segítik a kórokozók és az antimikrobiális rezisztenciával rendelkező baktériumok – vagyis olyan kórokozók, amelyek túlélik a gyógyszeres kezeléseket – megtapadását, derült ki az Environment International folyóiratban megjelent friss tanulmányból.
A PFAS örök vegyi anyagok példátlan mértékben felhalmozódnak az emberben és a tengeri élőlényekben – beleértve mélyvízi bálnákat is –, növelve a vetélés kockázatát
A sportautóiról ismert Porsche a háttérben egy kevésbé látványos, de annál fontosabb projekten dolgozik. A gyártó egy kísérleti fejlesztés keretében vegyes autóipari hulladékot alakít át olyan minőségű alapanyaggá, amely már prémium alkatrészek gyártására is alkalmas.
A tartós hideg, a jelentős mennyiségű hó és a fagypont alatti hőmérséklet országszerte megnehezítheti a hulladékszállítást. A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. összegyűjtötte azokat a teendőket, melyekkel a lakosság is hozzájárulhat a hulladékbegyűjtés zökkenőmentességéhez a hóhelyzetben.
Egyre nagyobb környezetvédelmi problémát jelent a fast fashion terjedése, ami már a jellegéből adódóan sem lehet soha fenntartható.
A műanyagfogyasztás legalább 1300 tengeri faj esetében dokumentált, és nem túl meglepő módon egyiküknek sem tesz jót.
Évente több mint 50 millió tonna fahulladék keletkezik az Európai Unióban, ám ennek jelentős részét jelenleg elégetik, mert a feldolgozók nem tudják, milyen vegyszereket vagy ragasztókat tartalmaz az alapanyag. Az Európai Bizottság által bevezetett Digitális Termékútlevél (DPP) azonban gyökeresen megváltoztathatja az iparágat, lehetővé téve, hogy a „szemét” értékes nyersanyagként szülessen újjá.