Hírek téma szerint
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) 2026. október 21-én, a 609. plenáris ülésén 208 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett fogadta el a CCMI/268 jelű saját kezdeményezésű véleményt, amely a körforgásos készségek kérdését Európa versenyképességének és nyersanyag-biztonságának középpontjába helyezi. A dokumentum üzenete egyszerű, és a hulladékgazdálkodásban dolgozók számára különösen ismerős: a készülő uniós körforgásos gazdasági rendelet (Circular Economy Act) csak akkor fog működni, ha lesz, aki elvégzi a munkát. Valakinek meg kell terveznie a javítható terméket, üzemeltetnie kell az újragyártó sort, és válogatnia, feldolgoznia kell a másodnyersanyagot.
A környezetbarátként népszerűsített papír szívószálak és az alternatív alapanyagú termékek a gyártástól az ártalmatlanításig tartó teljes életciklusuk során jelentősebb környezeti terhelést okoznak több kulcsfontosságú mutatóban, mint a hagyományos műanyag változatok. Egy dél-koreai minisztériumi megbízásból készült átfogó vizsgálat 16 különböző környezeti hatategória mentén értékelte az egyszer használatos eszközöket, és megállapította, hogy a puszta anyagcsere nem jelent valódi megoldást a hulladékproblémára.
A hulladékképződés az EU-ban 2024-ben gyakorlatilag nem változott: az Eurostat 2026. október 29-én közzétett adatai szerint a tagállamokban összesen 2196 millió tonna hulladék keletkezett, ebből 765 millió tonna a nagy tömegű ásványi hulladékok nélkül. Ez utóbbi fejenként 1697 kilogrammot jelent. A számok mögött azonban egészen eltérő országprofilok húzódnak meg, és Magyarország esete jól mutatja, miért nem szabad egyetlen százalékból messzemenő következtetést levonni. Végigvesszük, ki termeli a hulladékot, mi történik vele, és mit mutatnak a magyar adatok.
A mezőgazdaság nem csupán a vetésről és az aratásról szól, hiszen a mindennapi munkák során óriási mennyiségű szerves és szervetlen hulladék keletkezik. Ennek a szakszerű, megfelelő kezelése elengedhetetlen mind a környezet megóvása, mind pedig a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A spanyol nagyváros, Cornellà de Llobregat, azzal szerzett magának hírnevet a recycling és a zero waste szcénában, hogy 2022-ben egy egyedülálló projektbe vágott bele: az iskolai menzákon keletkező ételfelesleget elosztják a rászorulók között – teszik mindezt hulladékmentesen, újrahasználható dobozokban és két keréken.
Az upcycling és downcycling kifejezések ma már a műanyagipar szinte minden szintjén jelen vannak, a laboratóriumi közleményektől a termékcímkékig. A Manchesteri Egyetem három kutatója most egy átfogó perspektívatanulmányban teszi fel a kérdést: mit is jelent valójában a „fel” és a „le”, ha egy műanyag új életet kap? A válaszuk kényelmetlen. Az irány kijelölése legtöbbször értékítélet, nem mérési eredmény, és ez akadályozhatja a körforgást, sőt a zöldre festést is elősegítheti.
A csomagolási hulladék az EU-ban 2024-ben sem kezdett csökkenni. Az Eurostat 2026. október 22-én közzétett adatai szerint a tagállamokban összesen 81,5 millió tonna csomagolási hulladék keletkezett, ami lakosonként 181,0 kilogrammot jelent: 3,2 kg-mal többet, mint egy évvel korábban, és 19,6 kg-mal többet, mint 2014-ben. A műanyag csomagolások újrahasznosítási aránya kissé javult, de messze nem olyan ütemben, ahogy azt a 2030-as uniós célok megkövetelnék.
Európa széttagolt és következetlen hulladékadózási rendszere közvetlenül veszélyezteti a lerakók visszaszorítására, az újrahasznosítás megerősítésére és az energiabiztonság növelésére irányuló uniós célkitűzéseket – figyelmeztet az RDF Industry Group (RDFIG) friss, 38 európai országot felölelő átfogó jelentése. A nemzetközi iparági szövetség arra szólítja fel az Európai Unió és a nemzeti kormányok döntéshozóit, hogy hangolják össze a hulladéklerakási díjakat és az energetikai hulladékhasznosítás (Energy from Waste – EfW) adóztatását. A cél annak biztosítása, hogy a maradványanyagok kezelési útvonalait a rendelkezésre álló kapacitások, az energetikai hatásfok és a környezeti teljesítmény határozza meg, ne pedig a mesterségesen torzító, eltérő nemzeti adóterhek.
Európai éghajlati paktum nagykövetek jelentkezését várják – olyan tevékeny emberekét, akik aktívan tesznek a környezetért, vagy szeretnének többet megtudni a klímaváltozásról, és másokat is inspirálni a környezetvédelemre. A jelentkezők egy inspiráló közösség részei lehetnek – hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatnak és együtt tehetnek egy élhetőbb jövőért.
A műanyagokban lévő vegyi anyagok ma már szinte minden pillanatunkat végigkísérik: ott vannak az ételünk csomagolásában, a ruháinkban, a gyerekjátékokban, a konyhai eszközökben és a tisztálkodószerekben is. A londoni székhelyű Environmental Justice Foundation (EJF) 2026. szeptember 30-án megjelent „Poison Plastics” jelentése a világ legnagyobb, műanyag-adalékokat összegző adatbázisát, a PlastChemet elemezte újra – és az eredmény nem megnyugtató. A vizsgált mindennapi termékcsoportokban azoknak a vegyületeknek, amelyekről elegendő adat áll rendelkezésre, 92,8%-a magas egészségügyi kockázatot jelent, miközben a többségük semmilyen nemzetközi szabályozás alá nem esik.
A textilből-textil újrahasznosítás ma nem elsősorban a technológián bukik el, hanem a finanszírozáson. Ezt állítja az Accelerating Circularity nonprofit szervezet 2026 októberében megjelent jelentése, amely azt vizsgálta, milyen feltételekkel adnának ma kereskedelmi bankok és befektetők pénzt egy-egy ruhából ruhát gyártó újrahasznosítási eljárásra. A válasz kijózanító: a tizenhárom vizsgált technológiai változatból mindössze háromnál nincs olyan kockázat, amely eleve kizárná a piaci finanszírozást – és ezek pont azok, amelyek a lakossági használtruha-tömegnek csak kis szeletét tudják feldolgozni.
Elkészült a szarvasi biometánüzem: 2026. október 14-én a MOL a Békés megyei Szarvason adta át első saját biometán-előállító egységét. A több mint 2,7 milliárd forintos fejlesztésnek köszönhetően a 2011 óta működő Szarvasi Biogázüzemben termelt biogázt már olyan tisztaságúra tudják finomítani, hogy az közvetlenül az országos földgázhálózatba táplálható. Közérthetően összefoglaltuk, mi áll a bejelentés mögött: honnan jön az alapanyag, hogyan lesz a biogázból biometán, mekkora ez a mennyiség valójában, és miért nem egyszerű összeadás a „zöldgáz” klímamérlege.
Mi történik a konyhai és kerti zöldhulladékkal, ha nem a kukában végzi, hanem visszakerül a természet körforgásába? A komposztálás egyszerűnek tűnik, és az is. Gyere el a Humusz Szövetség komposztmesterképzésére, mélyítsd el a tudásod, ismerd meg a komposztálás pofonegyszerű „képletét”, és érezd jól magad azokkal, akik hozzád hasonlóan szeretnének komoposztmesterré válni.
A brit hulladékgazdálkodási rendszer rendszeresen leírja azokat a javítható elektronikai eszközöket, amelyek még évekig működhetnének. Ezt állítja a University of Surrey 2026. szeptember 30-án bemutatott kutatása, amely a Business Strategy and the Environment című tudományos folyóiratban jelent meg. A szerzők, Sheeba Pathak (Surrey Business School) és Hajar Fatorachian (Leeds Beckett University) egy önkormányzati hulladékudvart és egy önkéntes javítókávézót, angolul Repair Cafét hasonlítottak össze, majd operációkutatási modellekkel számolták ki, hogyan lehetne a két világot egyetlen rendszerbe kötni.
A koncessziós szerződés újratárgyalása heteken belül elindulhat – erről beszélt Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter az október 15-i, csütörtök esti M1 Híradóban, megerősítve, hogy a MOHU átvilágításának első üteme lezárult. A MOHU másnap, pénteken a közösségi oldalán üdvözölte a bejelentést, és hangsúlyozta, hogy a lakossági hulladékszállítás zavartalan. A közleményben azonban egy szokatlanul éles üzenet is szerepelt: a társaság szerint egy – név szerint meg nem nevezett – szakmai szervezet megalapozatlan információkat terjeszt a helyi szolgáltatókkal kapcsolatos megállapodásokról, ami a MOHU szerint az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti. Összefoglaljuk, mi hangzott el, mi állhat a vita hátterében, és mire érdemes figyelni a következő hetekben.
Az Európai Bizottság 2026. október 9-én kiválasztotta a kritikus nyersanyagok ellátását erősítő második projektkört: 16 tagállam 46 beruházása kapott stratégiai projekt státuszt. A lista legfontosabb üzenete a hulladékgazdálkodásnak szól, ugyanis a projektek több mint fele részben vagy egészben újrahasznosításra épül. Elhasznált akkumulátorokból, nyomtatott áramkörökből, napelemekből és rézhulladékból akarnak lítiumot, kobaltot, ritkaföldfémeket és rezet visszanyerni. Magyar projekt ezúttal nem került a listára.
Egy műanyag palack sorsáról nem a kukánál születik döntés, hanem jóval korábban, a tervezőasztalon. Az átgondolt csomagolástervezés dönti el, hogy egy flakonból újra alapanyag lesz, vagy a lerakón, egy folyóparton, rosszabb esetben egy nyílt téri tűzben végzi.
A körforgásos gazdaság ma már nem egyszerűen arról szól, hogy mi történik a hulladékkal, hanem arról is, mennyi nyersanyagot használunk fel, hogyan tervezzük meg a termékeinket, és milyen üzleti döntéseket hozunk.
A polisztirol ott van a tévédobozában, a szobaidíszlécben, a homlokzati hőszigetelésben és a laboratóriumok Petri-csészéibenis.
A hulladékok megfelelő válogatásáról és hasznosításáról számos téves elképzelés él a köztudatban.
Október 14. a Nemzetközi E-hulladék Nap (International E-Waste Day), és a WEEE Forum idén egy olyan jelenséget állított a középpontba, amelyet mindannyian ismerünk a saját fiókunkból: a fast tech jelenségét.
Az akkumulátortüzek a hulladékkezelésben ma már nem alkalmi balesetek, hanem a működés napi kockázatát jelentik. Ezt most egy 104 oldalas német tanulmány számokkal is alátámasztja.
Míg a legtöbben a nyugdíjas éveiket a tengerparton süttetve, vagy a hobbikertben a muskátlikat locsolva képzelik el, addig Julie Walker úgy döntött, szó szerint a saját kezébe veszi a sorsát – és a háztartási szemetét. A 46 évnyi színházi munka után a hölgy úgy gondolta, miért is költené a nehezen megspórolt nyugdíját unalmas rezsiszámlákra, ha építhet magának egy olyan házat, ami szinte teljesen magát tartja el.
Magyarországon, éves szinten 30 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik. És bár rengeteg módon hasznosíthatnánk ezt a nagy mennyiségű hulladékot, mégis csekély mértékben tesszük meg. De mi is konkrétan ez a hulladéknak minősülő anyag, és mi mindenre lehetne használni?
Most tényleg csak egy kattintás választ el attól, hogy segítsd a munkánkat! Elindult ugyanis a MagNet Bank Közösségi Adományozási Programja (KAP) és a dm Együtt a jövőért kezdeményezése is, amelyekben a Humusz Szövetségre is szavazhatsz.