Hírek téma szerint
„Teljes élet – nulla hulladék” vallja a Humusz Szövetség már több mint 30 éve. A pazarlásmentes, környezetbarát életmód tanulható – ebben segít a XI. kerületi Nulla Hulladék Tanösvény is, ahol a résztvevők korosztályukhoz illeszkedő, játékos formában ismerkedhetnek meg a hulladékmegelőzés és a hulladékhierarchia alapjaival. A Nemzeti Inkubátorház Alapítvány támogatásával most 10 darab, pályaválasztás előtt álló, 11–12. évfolyamos diákcsoport számára tudunk ingyenes foglalkozást biztosítani.
Temu, Shein, AliExpress, Alibaba – ezek azok a globális online piacterek, amelyek termékeivel kapcsolatban most országos akcióba fogott a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). A vizsgálat célja, hogy kiszűrjék a piacról a veszélyes vagy megtévesztő termékeket – a hatóságok ugyanis azt tapasztalták, hogy ez sokkal jellemzőbb a harmadik országból, online piacterekről rendelt termékeknél, mint az EU-n belülieknél.
Most zajlik az egyik legnagyobb technológiai váltás az európai élelmiszeriparban: az Európai Unió kivonja a biszfenol A-t (BPA) az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokból, miután a tudományos bizonyítékok szerint a vegyület már rendkívül alacsony dózisban is egészségügyi kockázatot jelenthet. A szabályozási szigor azonban nem feltétlenül jelenti a probléma végső megoldását: a BPA helyettesítésére használt rokon vegyületek biztonsága továbbra is kérdéses. A Laborhírek független laboratóriumi szakértőket kérdezett arról, mit jelent ez a gyakorlatban, és hogyan ellenőrizhető, hogy a „mentes” jelölések valódi kockázatcsökkenést takarnak-e.
A hulladékgazdálkodás nem csupán a szemét eltüntetéséről szól, hanem a kontinens egyik legveszélyesebb üvegházhatású gázának megfékezéséről. A Prognos legfrissebb kutatása rávilágít, hogy a hulladéklerakók metánkibocsátásának csökkentése nélkül Európa klímasemlegességi céljai elérhetetlenek maradnak. A jelentés számszerűsíti a lehetőségeket: a szerves hulladéklerakás tilalma és a korszerűbb hulladékkezelés drasztikus javulást hozhat 2035-ig.
Január 28-án a Magyar Természetvédők Szövetsége, mint alapítók, valamint a csatlakozó szervezetek megtartották a klímatörvény tervezet műhelykonferenciáját, amelyen hangsúlyosan a törvény koncepcióját és kiemelt kérdéseit beszélték át. Az anyagot készítő és koordináló munkacsoport azóta elkészítette a jogalkotási koncepció újabb változatát. A korábban elfogadott ütemterv alapján ezt a tervezetet most e-mailben küldték ki a társadalmi párbeszéd elindítása előtti utolsó véleményezésre. Arra kérik az érintetteket, hogy véleményezzék a koncepció szövegét február 11. 18:00-ig. Az észrevételeitek alapján ezután véglegesítik a koncepciót, amit február közepén bocsájtanak részletes társadalmi vitára – a komplett társadalmi párbeszéd pedig március közepén zárul majd le.
Az Unió számára nehézséget jelent, hogy biztosítsa az ellátást az energetikai és éghajlat-politikai céljainak megvalósulásához szükséges nyersanyagokból: ez az Európai Számvevőszék újonnan közzétett különjelentésének következtetése. Az importdiverzifikálásra irányuló uniós intézkedések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket, a belföldi termelést szűk keresztmetszetek akadályozzák, az újrafeldolgozás pedig még gyerekcipőben jár. Mindezek fényében a számvevők megállapították: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben meg fognak valósulni.
A Greenpeace Magyarország a Humusz Szövetség közreműködésével elkészítette az élelmiszerboltok hazai műanyag- és szemétrangsorát. Megvizsgálták és értékelték a kiskereskedelmi élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy azok mennyire teszik lehetővé a csomagolóanyag nélküli vásárlást, milyen intézkedéseket tesznek az egyszer használatos csomagolóanyagok, műanyagok visszaszorításáért, illetve a keletkezett hulladék minimalizálásáért és hasznosításáért. A rangsorban a legjobban a SPAR teljesített, megelőzve az Auchan-t és a Tesco-t.
India a világ harmadik legnagyobb e-hulladék termelőjévé vált, miközben a lítium-ion akkumulátorok piaca exponenciálisan növekszik. A NITI Aayog friss jelentése egy olyan rendszerszintű átalakítást vázol fel, amely a hulladékkezeléstől az értékes nyersanyagok visszanyeréséig – az úgynevezett „városi bányászatig” – terjed. A stratégia célja India nyersanyag-biztonságának garantálása és a zöld átállás támogatása.
Betiltják az eladatlan ruhák megsemmisítését, erről fogadott el egy új jogszabályt hétfőn az Európai Bizottság. A fenntartható termékek ökotervezéséről szóló rendelet (ESPR) keretében elfogadott szabályozás a hulladék mennyiségét és a környezeti károkat hivatott csökkenteni, emellett egyenlő versenyfeltételeket akarnak teremteni azoknak a vállalatoknak, akik fenntartható üzleti modellt alkalmaznak, írják közleményükben.
Az Edinburgh-i Egyetem nemrég publikált adatvezérelt kutatása szerint a visszaváltható poharak és ételdobozok alkalmazásával a hulladék akár 92 százalékkal csökkenthető. A Körkörös.hu legfrissebb cikkében bemutatott tanulmány másik fontos üzenete, hogy a korai átállás nemcsak környezetvédelmi szempontból indokolt, hanem mérhető előnyöket is hoz, és stratégiai lehetőséget jelent a vendéglátók számára a fenntartható működés és a vásárlói bizalom erősítésére.
A Nemzetközi Újrahasznosítási Hivatal (BIR) legfrissebb, 2026. januári jelentése borús képet fest a papírhulladék-ágazatról. A késztermékek – különösen a csomagolóanyagok – iránti globális kereslet visszaesése hosszú árnyékot vet a piacokra, ahol a túlkínálat, a kínai importszigorítások és a fenntarthatatlanul alacsony árrések nehezítik az újrahasznosítók életét.
India kormánya közzétette a 2026-os Szilárdhulladék-gazdálkodási Szabályokat (SWM Rules, 2026), amelyek a tízéves, elavult 2016-os keretrendszert váltják fel. Az április 1-jén életbe lépő rendelet a körforgásos gazdaság és a „szennyező fizet” elv mentén alapjaiban írja át a lakosság, az intézmények és az ipar kötelességeit. A mulasztókat súlyos környezetvédelmi kártérítés és online monitorozás várja.
Miközben az Európai Unió a 2030-as évre előirányzott ambiciózus újrahasznosítási célok megvalósításán dolgozik, a háttérben komoly harc folyik a szabályozás részleteiért. A petrolkémiai óriáscégek egy olyan elszámolási rendszert szorgalmaznak, amely lehetővé tenné számukra, hogy a fosszilis alapú műanyagokat „újrahasznosítottként” értékesítsék. A környezetvédők által csak „szellem-újrahasznosításnak” nevezett módszer lényege egy matematikai bűvészmutatvány: a cégek papíron oda rendelhetik az újrahasznosított tartalmat a termékeikhez, ahol az valójában nincs is jelen.
Amikor veszünk egy újabb pólót, azzal nem csak a gardróbunkat terheljük, hanem a környezetünket, sőt, közvetve az egészségünket is. A divatipar ma az egyik legnagyobb, mégis legkevésbé látható mikroműanyag-forrás, amelyben kulcsszerepe van a poliészternek, különösen annak újrahasznosított változatának. Egy nemzetközi webináron Markó Gergely, a Humusz Szövetség aktivistája hallgatta meg a legfrissebb kutatásokat, amelyek szerint hiába szaporodnak a „fenntartható” kollekciók, a probléma gyökere sok esetben nemhogy nem oldódik meg, hanem tovább mélyül.
A fahamu gyakran a szemétben végzi, pedig számos praktikus felhasználási lehetőséget rejt. Megfelelően előkészítve természetes, környezetbarát és olcsó segítőtárs lehet a háztartásban és a kertben egyaránt.
A mangroveerdők a Föld legfontosabb ökoszisztémái közé tartoznak: szén-dioxidot kötnek meg, védik a partvonalat az eróziótól, és bölcsőként szolgálnak számos tengeri faj számára. Kolumbiában azonban ezek a természeti kincsek egy csendes invázió áldozataivá váltak. Egy frissen publikált, átfogó kutatás szerint a vizsgált helyszínek 100 százalékán találtak hulladékot, amelynek elsöprő többsége műanyag.
A Mercedes-Benz bemutatta a „Tomorrow XX” technológiai programot, amely a vállalat történetében először terjeszti ki a körforgásos és dekarbonizációs innovációkat a teljes termékpalettára.
Az európai alumíniumipar és a csomagolási értéklánc meghatározó szereplői új szövetséget hoztak létre, hogy megoldást találjanak az egyik legégetőbb hulladékgazdálkodási problémára: az apró méretű alumíniumtermékek hatékony visszanyerésére. Az Európai Alumínium-csomagolási Szövetség (EAPA) célja, hogy 2030-ra az összes apró alumíniumcsomagolás – például a kávékapszulák, palackkupakok és fóliafedelek – teljes mértékben bekerüljön a körforgásos gazdaságba, minimalizálva az értékes fém elvesztését.
Málta hulladékgazdálkodási politikája 2026 elején heves politikai és társadalmi viták kereszttüzébe került. A nemzeti ellenzék (Nacionalista Párt – PN) szerint a kormány által bevezetett „egyenzubbony-modell” (one-size-fits-all) megbukott, amit a legutóbbi heves téli vihar, a „Harry-vihar” utáni kaotikus állapotok is bizonyítanak.
Mohammed Al-Khashashneh főtitkár szerint a nemrég bevezetett válogatási szabályozás „minőségi ugrást” jelent az ország fenntarthatósági törekvéseiben. A cél a lerakók tehermentesítése mellett egy olyan gazdasági ökoszisztéma kialakítása, ahol a hulladékra nem környezeti problémaként, hanem értékes nyersanyagként tekintenek. A szakértők figyelmeztetnek: a reform sikere az állami szigor és a lakossági együttműködés kényes egyensúlyán múlik.
A globális élelmiszer-feldolgozó és csomagoló megoldások vezető szereplője, a Tetra Pak bejelentette, hogy megkezdi egyik legjelentősebb technológiai átállását a franciaországi Châteaubriant üzemében.
Szaúd-Arábiában 2035-ig összesen 120 milliárd szaúdi riált (megközelítőleg 32 milliárd dollárt) kívánnak a hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási szektorba fektetni. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Központ (MWAN) által vázolt stratégia célja, hogy a királyság elszakadjon a hagyományos lerakó-központú modelltől, és egy modern, körforgásos gazdaságot építsen fel. A projekt nem csupán környezetvédelmi célokat szolgál, hanem a GDP növelését és több tízezer új munkahely teremtését is előirányozza.
Szöul városvezetése bejelentette története egyik legambiciózusabb és legszemélyesebb környezetvédelmi akciótervét: a „Háztartási Hulladékdiéta” (Household Waste Diet) programot. A cél, hogy 2027-ig minden egyes szöuli lakos évente legalább egy szabványos, 10 literes szemeteszsáknak megfelelő mennyiséggel csökkentse az általános hulladékkibocsátását. A dél-koreai metropolisz nem csupán technológiai újításokkal, hanem a lakosság közvetlen bevonásával, mesterséges intelligencia alapú válogatással és a műanyaghasználat 10 százalékos visszaszorításával küzd a fenntartható jövőért.
Románia a betétdíjas rendszer első két éve alatt sokakat ámulatba ejtő növekedést ért el az italcsomagolások visszaváltásában és újrahasznosításában, annyira, hogy a sikerről beszámolt a Guardian, és kerekasztalt szerveztek róla az Európai Parlamentben.
Mélységében továbbra sem terjedt el a vezető magyar vállalatok körében a körforgásos gazdasági modellek alkalmazása a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) friss felmérése szerint.