Hírek téma szerint
A modern gazdaság egyik alapvető ellentmondása, hogy miközben technológiailag egyre fejlettebb termékeket gyártunk, azok jelentős része egyre nehezebben javítható. A ragasztott akkumulátoroktól és szoftveresen zárolt traktoroktól az egyszer használatos ételcsomagolásokig ugyanaz a logika rajzolódik ki: a jelenlegi rendszer nem a hosszú élettartamban, hanem a gyors cserében érdekelt. Pedig a javíthatóbb, tartósabb és újrahasználható rendszerek műszakilag régóta megvalósíthatók lennének. Akkor mégis miért nem ezek terjednek? Ennek járt utána a Körkörös.hu legfrissebb összeállításában, amelynek kiindulópontját a KSZGYSZ által szerkesztett Zöldgazdaság 2026 tanulmánykötet egyik, a javíthatóság dilemmáját elemző fejezete adta.
Ősszel és tavasszal a vidéki kertekben menetrendszerűen beindulnak a füstgyárak, ahol a lehulló falevelektől és nyesedékektől így próbálnak megszabadulni a kerttulajdonosok. Mióta és miért égetünk egyáltalán, van-e bármi haszna ennek a tevékenységnek, vagy minden további nélkül egyik napról a másikra megszüntethető lenne?Az avarégetés Magyarországon a XIX. század végéig gyakorlatilag ismeretlen fogalom volt. A vidéki Magyarországon (paraszti gazdaságokban) a lehullott levelekre és más növényi részekre értékként tekintettek. A leveleket az állatok alá alomként használták, melyet aztán a trágyadombra hordtak, ahonnan a következő évben szétterítették a veteményesben, ezzel gazdagítva a talajéletet. A házikerteket senki nem „takarította ki” ősszel, az alomként nem hasznosított növényi részeket egyszerűen helyben hagyták, majd a tavaszi munkák kezdetekor beforgattak a talajba. A nyesedéket és fás növényi részeket pedig szárítás után fűtési célra hasznosították.
A hazai hulladékgazdálkodási piac legalább 80 százalékát lefedő Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége (HOSZ) hivatalos, átfogó javaslatcsomaggal fordult Gajdos Lászlóhoz, az élő környezetért felelős miniszterhez. A több tucat vállalatot tömörítő érdekképviselet egyetért a kormányzati felülvizsgálati szándékkal, ugyanakkor éles kritikát és konkrét jogi, illetve gazdasági tényeket – köztük egy friss bírósági ítéletet és a koncesszor erőfölényével kapcsolatos anomáliákat – sorakoztat fel a jelenlegi rendszer működésével szemben.
A brit kormány „Simpler Recycling” (Egyszerűbb Újrahasznosítás) elnevezésű reformja alapjaiban írta át a kerti hulladékkezelés szabályait Angliában. A 2026. március 31-én életbe lépett új szabályozás célja az országos szintű egységesítés, véget vetve a korábbi „irányítószám-lottónak”, ahol önkormányzatonként eltérő volt, mi kerülhet a kukákba. Az alábbiakban a Nottingham Post és a brit kormány hivatalos iránymutatásai alapján elemezzük a változásokat.
A szintetikus biológia és az anyagtudomány találkozásából megszületett egy olyan programozható élettartamú, „élő műanyag”, amely a mindennapi használat során megőrzi stabilitását és funkcionalitását, egy külső inger hatására azonban maradéktalanul lebomlik. A Zhuojun Dai és kutatócsoportja által bemutatott innováció a hagyományos, évszázadokig bomló műanyagok fenntartható alternatíváját kínálja, ráadásul a folyamat során a rettegett mikroműanyag-szennyezést is kiküszöböli.
A klímaváltozásról szóló diskurzus gyakran úgy kezeli a szélsőséges időjárási eseményeket, mintha egymástól független éghajlati jelenségek lennének. Ennek következtében az aszályt, a hőhullámokat és az árvizeket külön problémaként kezeljük, ami megnehezíti az éghajlati kockázatok összefüggéseiben történő értékelését. A REKK.AQUA és a BME kutatói szerint azonban ezek valójában ugyanannak a folyamatnak a különböző megjelenési formái. A szakértők a Duna vízgyűjtőjén végzett vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy Közép-Európában nem egyszerűen kevesebb a víz vagy melegebb a nyár, hanem egyre inkább felborul a víz- és energiaháztartás egyensúlya. Ez a folyamat magyarázza, hogy miért követik egymást egyre gyorsabban a szélsőségek. Ilyen például, amikor a hosszú száraz időszakokat hirtelen özönvízszerű esőzések váltják fel.
Amikor környezetszennyezésről beszélünk, legtöbbször a szeméthegyek vagy az olajfoltos óceánok jutnak eszünkbe. Van azonban a szennyezésnek egy olyan arca is, amely szabad szemmel nem látható, mégis egészen a felhőkig emelkedik, és beleszól abba, mikor esik az eső vagy a hó. A legújabb kutatások szerint a mikroműanyagok és a rajtuk utazó baktériumok közösen “hackelik meg” a légköri folyamatokat.
Kevés dolog tűnik annyira ártatlannak, mint egy frissen nyírt gyep. A golfpálya-szerű pázsit azonban gyakran inkább steril díszlet, mint valódi élőhely: eltűnnek belőle a virágok, velük a rovarok is, miközben fenntartása egyre több vizet, energiát és vegyszert igényel. De hogyan lett egy eredetileg elit státuszszimbólumból hétköznapi kertideál? Miért különösen rossz üzlet ez a biodiverzitásnak egy egyre szárazabb Magyarországon? És milyen az a kert, amely nemcsak szépnek akar látszani, hanem valóban él is?
Milyen kapcsolat lehet a mikroműanyagok, a mindennapi vegyi anyaghasználat és az egészségünk között? Hogyan csökkenthető a műanyagoknak való kitettség a hétköznapokban, és milyen kérdéseket vet fel mindez a gyermekvállalás, a termékenység vagy éppen a környezeti igazságosság szempontjából? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Műanyagdetox (The Plastic Detox, 2026) című dokumentumfilm, amelyet június 5-én, péntek este vetítünk a Humusz Ház kertjében. Igen, jól hallottad, a Humusz egy napra mágikusan kertmozivá változik!
A mikroműanyagok káros hatásaival a Telexen is sokat foglalkoztunk az elmúlt években, és a folyamatosan érkező eredmények alapján jól látszik, hogy ezek nemcsak környezeti katasztrófával fenyegetnek, hanem a szervezetünkre is károsak. Ez pedig elég nagy baj, mert ahogy egy tavalyi kutatásból kiderült, már a levegőben is mikroműanyag van, amit belélegzünk. Egy friss összefoglaló tanulmány alapján az agyunkat illetően is itt az ideje a vészharangok kongatásának – írja az Eurekalert.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói mérföldkőnek számító tanulmányt tettek közzé a Measurement: Food című szakfolyóiratban, amelyben első alkalommal vizsgálták a per- és polifluoralkil anyagok (PFAS) jelenlétét a budapesti ivóvízhálózatban. Az úttörő kutatás nemcsak hazai viszonylatban hiánypótló, hanem alapvető fontosságú adatokat szolgáltat a hazai ivóvízbiztonsággal kapcsolatban, és hozzájárul az európai ivóvizek PFAS érintettségének megértéséhez.
A múlt hónap végén átfogó hulladékkezelési reform lépett életbe Angliában. A „Simpler Recycling” (Egyszerűbb Újrahasznosítás) elnevezésű új szabályozás értelmében szigorodtak a szelektív hulladékgyűjtés feltételei mind a háztartások, mind a vállalkozások számára. A változások nyomán hat mindennapos konyhai eszköz véglegesen tiltólistára került a hagyományos szelektív kukákból. A szabályok megszegése esetén a hulladékgyűjtő járatok megtagadhatják a tiltott anyagokat tartalmazó tárolók kiürítését.
Koppenhága – Az élelmiszer-pazarlás csökkentése nemcsak fenntarthatósági és etikai kérdés, hanem kőkemény gazdasági érdek is a kiskereskedelem számára. A Koppenhágai Egyetem legújabb, hiánypótló elemzése számszerűsítve bizonyítja: a szupermarketek számára az esetek többségében anyagilag jövedelmezőbb a megmaradt élelmiszerek eladományozása, mint azok megsemmisítése. A megfelelő többletstratégia kiválasztásával a boltok nemcsak a hulladékkezelési költségeken spórolhatnak, de az idejében meghozott árazási döntésekkel közvetlen pénzügyi haszonra is szert tehetnek.
A Frontiers Planet Prize olyan tudósokat keres, akik skálázható, bizonyítékokon alapuló megoldásokat dolgoznak ki, hogy segítsenek az emberiségnek a Föld tűrőképességének keretein belül élni. A száz fős 100 nemzetközi zsűri a magyar jelöltek közül a Tölgyesi Csaba ökológus kutatási eredményeit találta a legígéretesebbnek. A 25 nemzeti bajnok közül kiválasztott három nemzetközi győztest 2027 januárjában díjazzák – adja hírül az MTA.
A Watershed Investigations és a Basel Action Network legfrissebb, a The Guardian számára készített adatelemzése szerint 2025-ben Németország és az Egyesült Királyság vezette a globális műanyag hulladékexportőri listát. A hatalmas mennyiségű, gyakran fejlődő országokba és Törökországba áramló szemét súlyos ökológiai válságot okoz. Bár az Európai Unió és a britek is az exportszabályok szigorítására készülnek, a „hulladékkolonializmus” és a hiányzó hazai újrahasznosítási kapacitások továbbra is fenntartják a globális szennyezést.
Mindössze négy hónappal az európai csomagolásról és csomagolási hulladékról szóló rendelet (PPWR) hatálybalépése előtt egy 138 vállalatot tömörítő magánlevél került napvilágra, amely a jogszabály elhalasztását és gyengítését célozza. A Greenpeace USA 2026. május 1-i közleménye szerint olyan amerikai székhelyű multinacionális óriások, mint a McDonald’s és a Coca-Cola is az aláírók között vannak. A környezetvédő szervezet szerint a vállalatok „jogi bizonytalanságra” és az „európai versenyképességre” hivatkozva próbálják megakadályozni az egyszer használatos műanyagok 2030-as kivezetését és a mérgező PFAS vegyszerek tilalmát az élelmiszer-csomagolásokban.
Évente több millió tonna elektronikai hulladék keletkezik világszerte, miközben az olyan modern technológiákhoz nélkülözhetetlen nemesfémek és ritkaföldfémek, mint a palládium és a neodímium, nagyrészt kihasználatlanul hevernek a fiókok mélyén. A stuttgarti Fraunhofer Interfészmérnöki és Biotechnológiai Intézet (IGB) legújabb, „RüBioM” elnevezésű megvalósíthatósági tanulmánya forradalmi, környezetbarát alternatívát mutatott be: az elektronikai hulladékok ipari léptékű biológiai újrahasznosítását. A kutatók mérsékelt hőmérsékleten, mérgező vegyszerek nélkül, mikroorganizmusok és mikroalgák célzott alkalmazásával képesek kinyerni a rendkívül értékes fémeket. A megdöbbentő laboratóriumi eredmények alapján bizonyos esetekben a biológiai kioldás már most képes túlszárnyalni a hagyományos kémiai módszerek hatékonyságát.
A műanyaghulladékok kezelése és újrahasznosítása napjaink egyik legégetőbb kihívása, amelyre a globális piac jelentős technológiai és gazdasági fejlődéssel válaszol. Egy átfogó, frissen közzétett iparági jelentés szerint a műanyag-újrahasznosítás piaca a 2025-ös bázison 47,9 milliárd dolláros értékkel bír, és a prognózisok alapján 2030-ra eléri a 67,6 milliárd dollárt. Ez a számottevő bővülés az egyre szigorodó szabályozásoknak, a technológiai áttöréseknek, valamint a körforgásos gazdaság iránti növekvő elkötelezettségnek köszönhető.
Hogyan valósítható meg a holisztikus körforgásos gazdaság a haszongépjármű-szektorban? Erre a kérdésre ad kézzelfogható választ a Mercedes-Benz Trucks és 32 partnerének közös projektje, a „reECONIC” koncepciójármű.
Pattaya városának egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja, a festői Koh Larn szigete évek óta küzd a fenntarthatatlan mértékű szemétfelhalmozódással, amely mára kritikus szintre ért. A szigeten a felhalmozódott hulladék mennyisége átlépte a megdöbbentő 150 000 tonnás határt, ami súlyos ökológiai és turisztikai kockázatot jelent a régió számára.
A modern gazdaság egyik legnagyobb paradoxona a műanyag. Olyan anyag, amely rendkívül olcsó, praktikus és sokoldalú, ezért néhány évtized alatt gyakorlatilag minden iparágban alapvetővé vált. Ugyanakkor egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a műanyag használata jelentős, gyakran rejtett környezeti és egészségügyi költségekkel jár. Ez különösen igaz azokra az ágazatokra, ahol nagy mennyiségben használnak egyszer használatos eszközöket, ilyen például a vendéglátás, az elvA műanyag az egész életünket átszövi.
A 2024-es EU-s bejelentések szerint több tucat esetben találtak ólmot és kadmiumot zöldségekben és gyümölcsökben, míg közel 70 alkalommal higanyt vagy kadmiumot halakban és haltermékekben.
A Kínai Népköztársaság nyilvánosságra hozta az államilag támogatott, példátlan méretű fogyasztási cikk-beszámítási és újrahasznosítási programjának legfrissebb adatait. A Kereskedelmi Minisztérium hivatalos jelentése alapján csupán 2026 első hónapjaiban a rendszer elképesztő, több mint 500 milliárd jüanos (megközelítőleg 74 milliárd dolláros) forgalmat generált és közel 70 millió vásárlást támogatt különféle állami szubvenciókkal. Az elavult elektronikai eszközök, háztartási gépek és gépjárművek modernizálását célzó intézkedés nemcsak a lakossági fogyasztást pörgette fel, hanem ipari szakértők szerint a teljes gyártási szektor átalakulását is jelentősen felgyorsította.
A Zero Waste Europe (ZWE) környezetvédelmi hálózat legújabb, 2026. április 16-án közzétett hivatalos jelentése határozottan cáfolja azokat az iparági és politikai aggályokat, miszerint a települési hulladékégetők bevonása az Európai Unió Kibocsátáskereskedelmi Rendszerébe (EU ETS) a hulladéklerakás növekedéséhez vezetne Európa-szerte. Az Equanimator Ltd. által készített, „A hulladékégetés bevonása az EU ETS-be: A hulladéklerakásra gyakorolt lehetséges hatások értékelése” című átfogó elemzés rávilágít arra, hogy a szigorú uniós jogszabályok, a tagállami szintű lerakási tilalmak és a lekötött piaci szerződések együttesen megakadályozzák a környezetszennyezőbb gyakorlatokhoz való visszatérést, miközben elősegítik a magasabb szintű hulladékgazdálkodást.
A környezeti kihívások, amelyekkel napjainkban szembesülünk, a klímaváltozástól a túlzott hulladéktermelésen át a természetes erőforrások kimerüléséig, olyan mértékűek, hogy már nem halogathatjuk a cselekvést. Fogyasztóként és vállalkozóként egyaránt felelősségünk van abban, milyen hatással vagyunk a környezetünkre. A fenntarthatóság nem divat, hanem túlélési stratégia, amelyben minden apró döntés számít, az is, hogy milyen termékeket választunk a mindennapjainkhoz.