Hírek téma szerint
Európa széttagolt és következetlen hulladékadózási rendszere közvetlenül veszélyezteti a lerakók visszaszorítására, az újrahasznosítás megerősítésére és az energiabiztonság növelésére irányuló uniós célkitűzéseket – figyelmeztet az RDF Industry Group (RDFIG) friss, 38 európai országot felölelő átfogó jelentése. A nemzetközi iparági szövetség arra szólítja fel az Európai Unió és a nemzeti kormányok döntéshozóit, hogy hangolják össze a hulladéklerakási díjakat és az energetikai hulladékhasznosítás (Energy from Waste – EfW) adóztatását. A cél annak biztosítása, hogy a maradványanyagok kezelési útvonalait a rendelkezésre álló kapacitások, az energetikai hatásfok és a környezeti teljesítmény határozza meg, ne pedig a mesterségesen torzító, eltérő nemzeti adóterhek.
Európai éghajlati paktum nagykövetek jelentkezését várják – olyan tevékeny emberekét, akik aktívan tesznek a környezetért, vagy szeretnének többet megtudni a klímaváltozásról, és másokat is inspirálni a környezetvédelemre. A jelentkezők egy inspiráló közösség részei lehetnek – hasonló gondolkodású emberekkel találkozhatnak és együtt tehetnek egy élhetőbb jövőért.
A műanyagokban lévő vegyi anyagok ma már szinte minden pillanatunkat végigkísérik: ott vannak az ételünk csomagolásában, a ruháinkban, a gyerekjátékokban, a konyhai eszközökben és a tisztálkodószerekben is. A londoni székhelyű Environmental Justice Foundation (EJF) 2026. szeptember 30-án megjelent „Poison Plastics” jelentése a világ legnagyobb, műanyag-adalékokat összegző adatbázisát, a PlastChemet elemezte újra – és az eredmény nem megnyugtató. A vizsgált mindennapi termékcsoportokban azoknak a vegyületeknek, amelyekről elegendő adat áll rendelkezésre, 92,8%-a magas egészségügyi kockázatot jelent, miközben a többségük semmilyen nemzetközi szabályozás alá nem esik.
A textilből-textil újrahasznosítás ma nem elsősorban a technológián bukik el, hanem a finanszírozáson. Ezt állítja az Accelerating Circularity nonprofit szervezet 2026 októberében megjelent jelentése, amely azt vizsgálta, milyen feltételekkel adnának ma kereskedelmi bankok és befektetők pénzt egy-egy ruhából ruhát gyártó újrahasznosítási eljárásra. A válasz kijózanító: a tizenhárom vizsgált technológiai változatból mindössze háromnál nincs olyan kockázat, amely eleve kizárná a piaci finanszírozást – és ezek pont azok, amelyek a lakossági használtruha-tömegnek csak kis szeletét tudják feldolgozni.
Elkészült a szarvasi biometánüzem: 2026. október 14-én a MOL a Békés megyei Szarvason adta át első saját biometán-előállító egységét. A több mint 2,7 milliárd forintos fejlesztésnek köszönhetően a 2011 óta működő Szarvasi Biogázüzemben termelt biogázt már olyan tisztaságúra tudják finomítani, hogy az közvetlenül az országos földgázhálózatba táplálható. Közérthetően összefoglaltuk, mi áll a bejelentés mögött: honnan jön az alapanyag, hogyan lesz a biogázból biometán, mekkora ez a mennyiség valójában, és miért nem egyszerű összeadás a „zöldgáz” klímamérlege.
Mi történik a konyhai és kerti zöldhulladékkal, ha nem a kukában végzi, hanem visszakerül a természet körforgásába? A komposztálás egyszerűnek tűnik, és az is. Gyere el a Humusz Szövetség komposztmesterképzésére, mélyítsd el a tudásod, ismerd meg a komposztálás pofonegyszerű „képletét”, és érezd jól magad azokkal, akik hozzád hasonlóan szeretnének komoposztmesterré válni.
A brit hulladékgazdálkodási rendszer rendszeresen leírja azokat a javítható elektronikai eszközöket, amelyek még évekig működhetnének. Ezt állítja a University of Surrey 2026. szeptember 30-án bemutatott kutatása, amely a Business Strategy and the Environment című tudományos folyóiratban jelent meg. A szerzők, Sheeba Pathak (Surrey Business School) és Hajar Fatorachian (Leeds Beckett University) egy önkormányzati hulladékudvart és egy önkéntes javítókávézót, angolul Repair Cafét hasonlítottak össze, majd operációkutatási modellekkel számolták ki, hogyan lehetne a két világot egyetlen rendszerbe kötni.
A koncessziós szerződés újratárgyalása heteken belül elindulhat – erről beszélt Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter az október 15-i, csütörtök esti M1 Híradóban, megerősítve, hogy a MOHU átvilágításának első üteme lezárult. A MOHU másnap, pénteken a közösségi oldalán üdvözölte a bejelentést, és hangsúlyozta, hogy a lakossági hulladékszállítás zavartalan. A közleményben azonban egy szokatlanul éles üzenet is szerepelt: a társaság szerint egy – név szerint meg nem nevezett – szakmai szervezet megalapozatlan információkat terjeszt a helyi szolgáltatókkal kapcsolatos megállapodásokról, ami a MOHU szerint az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti. Összefoglaljuk, mi hangzott el, mi állhat a vita hátterében, és mire érdemes figyelni a következő hetekben.
Az Európai Bizottság 2026. október 9-én kiválasztotta a kritikus nyersanyagok ellátását erősítő második projektkört: 16 tagállam 46 beruházása kapott stratégiai projekt státuszt. A lista legfontosabb üzenete a hulladékgazdálkodásnak szól, ugyanis a projektek több mint fele részben vagy egészben újrahasznosításra épül. Elhasznált akkumulátorokból, nyomtatott áramkörökből, napelemekből és rézhulladékból akarnak lítiumot, kobaltot, ritkaföldfémeket és rezet visszanyerni. Magyar projekt ezúttal nem került a listára.
Egy műanyag palack sorsáról nem a kukánál születik döntés, hanem jóval korábban, a tervezőasztalon. Az átgondolt csomagolástervezés dönti el, hogy egy flakonból újra alapanyag lesz, vagy a lerakón, egy folyóparton, rosszabb esetben egy nyílt téri tűzben végzi.
A körforgásos gazdaság ma már nem egyszerűen arról szól, hogy mi történik a hulladékkal, hanem arról is, mennyi nyersanyagot használunk fel, hogyan tervezzük meg a termékeinket, és milyen üzleti döntéseket hozunk.
A polisztirol ott van a tévédobozában, a szobaidíszlécben, a homlokzati hőszigetelésben és a laboratóriumok Petri-csészéibenis.
A hulladékok megfelelő válogatásáról és hasznosításáról számos téves elképzelés él a köztudatban.
Október 14. a Nemzetközi E-hulladék Nap (International E-Waste Day), és a WEEE Forum idén egy olyan jelenséget állított a középpontba, amelyet mindannyian ismerünk a saját fiókunkból: a fast tech jelenségét.
Az akkumulátortüzek a hulladékkezelésben ma már nem alkalmi balesetek, hanem a működés napi kockázatát jelentik. Ezt most egy 104 oldalas német tanulmány számokkal is alátámasztja.
Míg a legtöbben a nyugdíjas éveiket a tengerparton süttetve, vagy a hobbikertben a muskátlikat locsolva képzelik el, addig Julie Walker úgy döntött, szó szerint a saját kezébe veszi a sorsát – és a háztartási szemetét. A 46 évnyi színházi munka után a hölgy úgy gondolta, miért is költené a nehezen megspórolt nyugdíját unalmas rezsiszámlákra, ha építhet magának egy olyan házat, ami szinte teljesen magát tartja el.
Magyarországon, éves szinten 30 millió tonna mezőgazdasági melléktermék keletkezik. És bár rengeteg módon hasznosíthatnánk ezt a nagy mennyiségű hulladékot, mégis csekély mértékben tesszük meg. De mi is konkrétan ez a hulladéknak minősülő anyag, és mi mindenre lehetne használni?
Most tényleg csak egy kattintás választ el attól, hogy segítsd a munkánkat! Elindult ugyanis a MagNet Bank Közösségi Adományozási Programja (KAP) és a dm Együtt a jövőért kezdeményezése is, amelyekben a Humusz Szövetségre is szavazhatsz.
Az otthonon kívüli szelektív gyűjtés Walesben jóval gyengébb azotthoninál: a lakosság 94 százaléka rendszeresen válogat otthon, a kirándulóhelyeken viszont csak 65 százalék, és közülük is csupán 32 százalék teszi ezt nagyon gyakran. A gyűjtőedények többnyire ott vannak, csak az emberek nem veszik észre őket, és a rendszerbe vetett bizalom is gyenge.
A MOHU október 5-én bejelentette, hogy tovább bővíti országos textilgyűjtésihálózatát: önkormányzatok, cégek, oktatási intézmények, civil szervezetek és más közösségek ingyenesen igényelhetnektextilgyűjtőkonténert, amelynek ürítéséről és atextilhulladékelszállításáról is a koncessziós társaság gondoskodik. A hangsúly ezúttal nem a közterületeken, hanem a zárt helyszíneken – irodaházakban, gyárakban, iskolákban – van. Megnéztük, mit kínál pontosan az akció, kinek érdemes jelentkeznie, és hol tart valójában a hazai textilgyűjtés.
Ünnepélyes keretek között adták át 2026. október 13-án az ALTEO DRS-üzem legújabb egységét az ALTEO Circular Kft. kistarcsai telephelyén. A nyáron próbaüzemben elindult, teljesen automatizált létesítmény évente 14 ezer tonna visszaváltott PET-palackot és fém italosdobozt képes válogatni, előkezelni és bálázni. A tavaly átadott kőbányai üzemmel együtt így az ALTEO Csoport éves DRS-feldolgozó kapacitása 28 ezer tonnára nőtt. De mekkora ez a szám a hazai visszaváltási rendszer egészéhez képest, és hogyan jutott el idáig a cég?
Szeptember 19-én ismét megtelt élettel a Humusz Ház kertje: a harmadik alkalommal megrendezett Giliszta Fesztiválon több százan merülhettek el a komposztálás, a fenntartható életmód és a természet apró csodáiban. Szó szerint, hiszen voltak különleges talajlakó állatok, kézműves foglalkozások, játékos kihívások, ruhajavítás, mentett élelmiszerekből készült finomságok és még egy könyvbemutató is várta az érdeklődőket. A kertben szólt a zene, bent pedig természetközeli animációs filmek követték egymást. Egy délutánra ismét bebizonyosodhatott a fesztivál mottója: földközelben lenni jó!
Alig tíz hónap alatt Agios Efstratios kis szigete a teljesen fosszilis energiáról 90 százalékban megújulóra állt át, egy uniós projektnek köszönhetően ma már zöldárammal látja el magát.
A cégekre környezetszennyezés miatt kiszabható bírságnak a jövőben el kell érnie a vállalat előző évi nettó árbevételének a 0,5 százalékát, de legalább 5 millió forintnak kell lennie – derül ki a péntek este megjelent Magyar Közlönyből.
Példátlan kibertámadást hajtottak végre több nagy francia szupermarketlánc üzletei ellen – jelentette a francia sajtó.