Hírek téma szerint
Miközben Európa-szerte egyre szigorodnak a hulladékgazdálkodási szabályok, sokszor éppen a települések maradnak magukra a végrehajtás terhével. A LIFE4EPR projekt legfrissebb, decemberi mérföldköve éppen ezen változtatna: egy olyan új módszertant és eszköztárat mutattak be, amely segít a városoknak és régióknak abban, hogy ne csak elszenvedői, hanem irányítói legyenek a „szennyező fizet” elvnek.
A komposztálás alapvetően jó a környezetnek, hiszen általa csökkenthető a szemét mennyisége, és így kevesebb szállításra és lerakóra van szükség, ráadásul a tápanyagban gazdag komposzt a növényeinknek is jó. Ugyanakkor kevésbé közismert, hogy a komposztálással a metánkibocsátásunkat is jelentősen csökkenthetjük. Hasonló a helyzet az étel megmentésével és a papír újrahasznosításával is: azok sem csak azért környezetbarátak, mert kevesebb fogyasztást és hulladékot eredményeznek, hanem mert szintén rengeteg metántól óvják meg a légkört.
Az Európai Bizottság nem várta meg az új évet, hanem még karácsony előtt bejelentette a régóta várt „körforgásos mentőcsomagot”. A célkeresztben ezúttal a műanyagipar és az újrahasznosítás áll, amely az elmúlt időszakban a szakadék szélén táncolt a magas energiaárak és az olcsó, importált „szűz” műanyagok nyomása alatt. A most bemutatott intézkedésekkel az EU végre megteremtené az egységes piacot a másodnyersanyagoknak, és rendet tenne a palackok visszagyűjtése körüli bizonytalanságban is.
A körforgásos gazdaság többé nem csak egy távoli szakmai fogalom, hanem a mindennapjaink része lett – derül ki az Every Can Counts (Minden Doboz Számít) 2025-ös globális jelentéséből. Miközben a világ nagy részén még csak most ismerkednek a betétdíjas rendszerekkel, Magyarország a leggyorsabb alkalmazkodók közé került. A Z-generáció körében azonban váratlan bizalmi válság jelei mutatkoznak az újrahasznosítás hatékonyságát illetően.
Hónapok óta keringő rémhírnek vetett véget a MOHU. A társasházkezelők és közös képviselők egyik legnagyobb félelme az volt, hogy a szolgáltató pénzbírsággal sújtja a lakóközösséget, ha valaki „félredob”, és nem odavaló szemetet tesz az új biokukákba. Egy szakmai konferencián azonban kiderült: nincs büntetés, de a felelőtlen szelektálásnak így is következménye van.
Az Európai Bizottság egy régóta várt lépésre szánta el magát 2025 decemberében: úgy döntöttek, ideje rendet vágni a környezetvédelmi szabályozások sűrűjében. Az üzenet egyértelmű: attól még, hogy vigyázunk a bolygóra, nem kell belefulladni az adminisztrációba.
Mindenki ismeri az érzést: a telefon még működne, de az akku már gyenge, a csere pedig annyiba kerül, hogy inkább újat veszünk. Ennek a pazarló korszaknak vethet véget egy tudományos áttörés. Svájci és amerikai kutatók olyan „intelligens” ragasztót fejlesztettek ki, amely évekig gránitkeménységgel tart, de egy speciális fényjelre másodpercek alatt folyékonnyá válik. Az iparági pletykák szerint az Apple és a Samsung már sorban áll a szabadalomért.
A karácsony és az év vége sokaknál nemcsak a szeretet, hanem a vásárlás időszaka is – ilyenkor kerül otthonainkba a legtöbb új tárgy, köztük rengeteg elektronikai eszköz. De mi történik ezekkel később? Javítjuk őket vagy inkább újat veszünk? Fenntartható-e ez a működés, és hogyan lehetne csökkenteni a fogyasztás környezeti terhét? Erről beszélgetett a Zöldhang Fidrich Róberttel, a Fenntarthatóság Felé Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetőjével.
Németország, Ausztria és Litvánia közös erővel próbálja kizökkenteni az Európai Bizottságot a kivárásból. A három ország azt szeretné elérni, hogy az Unió végre hozzon egyértelmű döntést az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó betétdíjas rendszerek bevezetéséről. A tét nem kicsi: a környezetvédelem mellett a tűzbiztonság és a kritikus nyersanyagok visszanyerése is kockán forog.
Péntek este „fehér füst” szállt fel az EU Tanácsának épületéből: a tagállamok és az Európai Parlament tárgyalói politikai megállapodásra jutottak az új, roncsautókról szóló rendeletről (End-of-Life Vehicles Regulation). A döntés alapjaiban forgatja fel az autógyártást: minden új kocsinak negyedrészben hulladékból kell készülnie.
A karácsony a szeretet ünnepe, a hulladékgazdálkodóknak viszont komoly kihívás. A brit önkormányzatok nem bízzák a véletlenre, mert összehangolt lakossági kampányt indítottak, hogy elejét vegyék az ünnepi „wish-cycling” jelenségnek. A legfőbb ellenség idén a csillámos csomagolópapír és a rossz helyre dobott fenyőfa.
A mikroműanyagok mára mindenütt jelen vannak, így a világ strandjain is. Apró méretük miatt azonban a homokból szinte lehetetlen összegyűjteni őket, ami számos súlyos környezeti problémához vezet.
A Z generáció ma már nemcsak a divatot alakítja, hanem a fenntarthatósághoz való viszonyát is formálja.
Évtizedek óta azt sulykolják belénk: ha szelektíven gyűjtjük a hulladékot, megmentjük a bolygót. Egy friss, átfogó kutatás azonban most hidegzuhanyként hűti le a kedélyeket. A Pew Charitable Trusts legújabb jelentése szerint az újrahasznosítás önmagában szélmalomharc. Ha 2040-re valóban fel akarjuk számolni a műanyagszennyezést, ahhoz nem jobb kukákra, hanem a fogyasztói szokások teljes átalakítására és az „eldobható” kultúra végleges felszámolására van szükség.
Gyakorlatilag nincs megállás, pedig van megoldás
Miközben az Európai Unió a világ legszigorúbb környezetvédelmi céljait tűzte ki zászlajára, a háttérben csendes katasztrófa zajlik. Az európai újrahasznosító üzemek sorra zárnak be, mert képtelenek versenyezni az Ázsiából érkező, gyanúsan olcsó „újrahasznosított” műanyaggal. A szakma megelégelte a helyzetet, azonnali piaci védelmet követelnek Brüsszeltől.
Mindenki ismeri a csipszes zacskókat, a csokipapírokat, a kávés tasakokat. Könnyűek, olcsók, és szinte lehetetlen őket újrahasznosítani. Eddig. Az osztrák fővárosban ma záruló csúcsértekezleten Európa vezető csomagolóipari óriásai és a jogalkotók egyetlen célért gyűltek össze: hogy megmentsék a „rugalmas műanyagot” a betiltástól, és megfejtsék, hogyan lehet a hulladékégető helyett a körforgásban tartani ezeket az anyagokat.
Biztonságos, megfizethető, fenntartható: az ALPLA egy jövőbiztos megoldáson dolgozik az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelő újrahasznosított rHDPE előállítása érdekében.
Az Európai Számvevőszék szerint az EU újrahasznosítási céljait már most veszélyezteti a gyenge iparági háttér, a rosszul kezelt források és az alulfinanszírozottság – miközben csak néhány tagállam halad érdemben a 2025-ös hulladékcsökkentési és újrahasznosítási célok felé. Az újrahasznosítás életképességi válsága.
karácsony a műanyaghulladékok termelésének egyik éves csúcspontja. Az ajándékok csomagolásai és az ünnepi ételrendelések plasztikedényei hatalmas mennyiségben halmozódnak fel ebben az időszakban, miközben Magyarország az újrafeldolgozásban alulteljesít. Már csak ezért is érdemes tudatosan csökkenteni a plasztikok mennyiségét, ám a A Körkörös.hu karácsonyi összeállításában arra is felhívja a figyelmet, milyen sok veszélyt jelentenek az egészségünkre a műanyag-csomagolások.
Global E-waste Monitor adatai szerint 2022-ben rekord mennyiségű, 62 millió tonna elektronikai hulladék keletkezett világszerte. Ugyanebből a mennyiségből mindössze 22,3% került hivatalosan begyűjtésre vagy újrafeldolgozásra.
Újabb nagy kartellügyet zárt le a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Kukásautók és csatornatisztító járművek közbeszerzéseit egyeztették tiltott módon egyes gyártó cégek több éven keresztül. A kartellezésben érintett hét cég közül hatra szabott ki összesen közel 1,3 milliárd forint bírságot a GVH Versenytanácsa. Az érintett cégek egy kivételtől eltekintve együttműködtek a Versenyhatósággal és beismerték a jogsértéseket. Az ügyben rekord összegű, 270 millió forintos eljárási bírságot is kiszabott a GVH a helyszíni kutatás során beszerzett adatokhoz való hozzáférés akadályozása miatt.
A Csendes-óceán szétterülő szemétszigete egy bizarr, hulladékon kialakuló ökoszisztémát hozott létre, amely egyszerre kínál átmeneti élőhelyet és jelent súlyos ökológiai veszélyt az invazív fajok terjedésétől a mikroműanyag-szennyezésig.
Egy háromtagú diákcsapat nyerte meg a CIWM (Chartered Institution of Wastes Management, azaz az Egyesült Királyság és Írország hulladékgazdálkodási ágazat szakmai szervezete) Hack the Loop elnevezésű versenyét, mégpedig egy körforgásos betéti visszavételi rendszerrel, amely -mint az értékeléskor a zsűri is kiemelte – jól skálázható a ruházati cikkeket árusító márkák számára. A fenntartható megoldás a fast fashion hulladék problémáját úgy kezeli, hogy ösztönzi a fogyasztókat a ruhadarabok újrahasznosításra való visszaküldésére, elősegítve a körforgásos gazdaságot az ágazat egyik legnagyobb kihívást jelentő hulladékáramában.
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, pénteken Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.