Egyre több ember, egyre több hulladék – írás a népesedési világnap margójára
A világ népessége rohamosan nő, és ezzel párhuzamosan a fogyasztás és a hulladéktermelés is egyre nagyobb terhet ró bolygónkra. Az idei Népesedési Világnapot szenteljük hát annak, hogy felhívjuk a figyelmet a túlnépesedés és a fenntartható életmód szoros összefüggéseire.
A Föld lakossága jelenleg több mint 8 milliárd fő, és ez a szám folyamatosan növekszik: számítások szerint 2050-re már 9,7 milliárdnyian lehetünk. A népességnövekedés következtében a természeti erőforrások gyorsabban kimerülnek, a keletkező hulladék pedig hatalmas környezeti terhelést jelent. Azonban fontos látni, hogy nem minden ember fogyasztása egyforma. A Föld lakóinak ökológiai lábnyoma jelentős eltéréseket mutat földrajzi és gazdasági helyzettől függően. Míg egy fejlődő országban élő ember gyakran a legalapvetőbb erőforrásokhoz is korlátozottan fér hozzá, addig a fejlett országok lakosai – különösen Észak-Amerikában és Európában – jóval többet fogyasztanak, és több hulladékot is termelnek. Például egy amerikai (USA) állampolgár ökológiai lábnyoma átlagosan több mint ötszöröse lehet egy afrikai országban élőének.
Egy európai fogyasztása szintén jelentős, bár jellemzően alacsonyabb, főként a környezetvédelmi szabályozásoknak és a növekvő tudatosságnak köszönhetően. Az USA-ban jellemző a nagyobb háztartási energiafelhasználás, az eldobható termékek túlsúlya és az egyéni autóhasználat, míg Európában elterjedtebb a tömegközlekedés, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasználat – bár még mindig messze vagyunk a valódi fenntarthatóságtól. Ezért különösen fontos, hogy a fejlett világban élők környezeti tudatossága növekedjen, hiszen itt van a legnagyobb potenciál a változásra.
Hány bolygót tapos egy magyar láb?
Az ökológiai lábnyommal azt mérjük, hogy egy embernek (vagy közösségnek, városnak, országnak stb.) mennyi termékeny földre és vízre van szüksége az általa elfogyasztott erőforrások előállításához és a keletkezett hulladék elnyeléséhez. Egy átlagos magyar ember ökológiai lábnyoma körülbelül 3,7 globális hektár, miközben a Föld hosszú távon csak nagyjából 1,6 hektárnyi biokapacitást tud biztosítani személyenként.
Aki tudatosabban él – például csökkenti a húsfogyasztást, kevesebbet autózik, komposztál, újrahasznál és kerüli az egyszer használatos termékeket –, annak a lábnyoma akár 30–40%-kal is kisebb lehet, nagyjából 2–2,5 hektár körül. Ezzel szemben egy pazarló életmód, sok utazással, csomagolt, egyszer használatos termékekkel és felesleges fogyasztással akár 5 hektár feletti terhelést is jelenthet. Vagyis a tudatos döntések – még ha aprónak tűnnek is – jelentős hatással bírnak, és valóban csökkenthetik, „hány Földre lenne szükségünk”, ha mindenki úgy élne, mint mi.
A Föld bírná – de nem így
Nem önmagában a népességnövekedés jelenti a legnagyobb fenyegetést a bolygóra, hanem az, hogy nem tudunk időben fenntartható életmódra váltani. A Föld lakossága elsősorban a fejlődő országokban nő a leggyorsabb ütemben – ott, ahol az egy főre eső fogyasztás jelenleg még viszonylag alacsony. A probléma akkor válik igazán súlyossá, amikor ez a növekvő népesség is a nyugati, amerikai típusú túlfogyasztásra kezd törekedni. Egyetlen bolygó sem bírná el, ha 8 milliárd ember úgy élne, mint egy átlagos USA-polgár. Ezért nem a népességszám az, amitől igazán tartanunk kell, hanem az életmódbeli minták, amelyeket követünk és követendőként mutatunk. Mert a kérdés nem az, hányan vagyunk, hanem az, hogyan élünk együtt a Földdel.
Hogyan csökkentsd a hulladékot a hétköznapokban? Töltsd le ingyenes Kukadiéta c. kiadványunkat, amelyben pontról pontra segítünk.
