Hírek téma szerint
Az Európai Parlament támogatja a harmadik országokból importált csomagok után fizetendő 2 eurós átalánydíjat. A képviselők a strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel támogatták az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatát.
A francia egészségügyi hatóság (ANSES) tanulmánya nyomán felrobbant a világsajtó, így a magyar médiában is számos cikk született a megdöbbentő eredményről, miszerint több a mikroműanyag az üveges italokban, mint a műanyag palackokban – azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb. A kérdés most az: mennyire szennyezett valójában az üvegből fogyasztott italunk, és mennyire az információ, amit erről kaptunk?
A 20. század egyik legnagyobb vívmánya mára az egyik legnagyobb globális kihívásává vált. A műanyag, amely forradalmasította az ipart, az élelmiszer-csomagolást, sőt, az életünket is, ma már mindenhol ott van: az óceánok mélyén, a sarki jégben, sőt az emberi hereszövetben is. Hogyan jutottunk idáig? Milyen hatása van az egyszer használatos műanyagoknak a bolygónkra, és mit tehetünk, hogy ne ebbe fulladjunk bele?
Kerepes külterületén egy hulladéklerakó telepen mintegy hatszáz négyzetméteren lángol a szemét. A tűzoltók IV-es riasztási fokozat mellett küzdenek a lángokkal, miközben a katasztrófavédelem mobil laborja is a helyszínen végez méréseket.
Az ömlesztett értékesítést a környezetvédelem egyik csodafegyverének tartják a kiskereskedelemben, mert megszüntetheti a rengeteg szemétbe kerülő csomagolást. Ez azonban nem ilyen egyszerű.
A Mercedes-Benz leányvállalata, az ACCUMOTIVE Kamenzben jelentős mérföldkövet ért el az akkumulátorok körforgásának bezárásában, hiszen az akkumulátorok újrahasznosítása kiegészíti a kamenzi gyártási portfóliót.
A Holland Királyi Tengerkutató Intézet (NIOZ) és az Utrechti Egyetem tudósai által készített tanulmány – amely szerdán jelent meg a Nature folyóiratban – szerint az Atlanti-óceán északi részén, a vízfelszíntől tíz méteres mélységig, 27 millió tonnára becsülhető a nanoműanyag mennyisége. Korábbi vizsgálatok ezt a mennyiséget még az egész óceánra vonatkoztatták.
Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős része csomagolás formájában rövid időn belül hulladékká válik. A műanyag palackok, fóliák és dobozok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az élelmiszerbiztonságban, de környezetünkre gyakorolt hatásuk fenntarthatatlan. Szerencsére számos innováció kínál új lehetőséget ennek a problémának a kezelésére: a bioalapú műanyagoktól kezdve az ehető csomagolásokig egyre több olyan megoldás születik, amivel csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat.
Bár a gólyákról köztudott, hogy előszeretettel használnak a fészkükhöz mindenféle hulladékot, mindeddig senki sem vizsgálta, hogy ennek milyen következményei vannak, ahogy más fajok esetében is csak a felhasznált anyagokról esett szó, a madarak egészségére gyakorolt hatásukról már kevésbé. Ezt a hiányt pótolta most a University of East Anglia, a Lisszaboni Egyetem és a Montpellier-i Egyetem közös kutatása, amelyben ugyan csak gólyafészkeket vizsgáltak, de a tanulságaiból más fajok helyzetére is következtetni lehet.
Az elmúlt hetekben több napon keresztül 10 millió felett volt a visszaváltások száma Magyarországon. A pünkösdi hosszú hétvége utáni kedden ez a szám elérte a 15 milliót, ami csaknem 30%-kal több, mint az eddigi, a karácsonyi ünnep után elért, 12 milliós rekord.
Továbbra is megrendelhetők a Humusz Szövetség által forgalmazott iskolai füzetek, amelyek már alapanyagukban is környezetbarátak. A füzetek újrapapírból és környezetbarát festékkel készültek. A füzetborítók mintája és a rajta olvasható tippek abban segítenek, hogy zöldebbé váljanak a hétköznapjaink és kevesebb hulladékkal terheljük a környezetünket. A füzetek megvásárlásával a Humusz hulladékcsökkentő munkáját is támogathatjuk.
A Close the Glass Loop által közzétett legfrissebb adatok szerint az EU-ban az üvegcsomagolások újrahasznosítási aránya tovább javult és 2023-ban elérte a 80,8%-ot.
A műanyagmentes július nem csak egy kihívás: lehetőség arra, hogy új szokásokat alakítsunk ki, amelyek hosszú távon is fenntarthatóbbá teszik életünket. Most olyan kreatív és otthon is könnyen alkalmazható megoldásokat ajánlunk, amelyek nemcsak a műanyagokat száműzik otthonunkból, hanem pénzt, időt és energiát is spórolnak a számunkra.
Az európai zöld megállapodás – amely kontinensünk válasza lenne a klímaválságra – történelmi válaszúthoz érkezett: az Európai Parlamentben megerősödött radikális jobboldali politikai szereplők eszközként használják a klímavédelmet, veszélybe sodorva a közös zöld célokat. Mi forog kockán, és miért nem engedhetjük meg magunknak a politikai csatározást?
Összesen 141 év börtönbüntetést kaptak egy vegyipari vállalat vezetői, miután bűnösnek találták őket 100 négyzetkilométeres területen a víz és a talaj (PFAS) szennyezésében Észak-Olaszországban. Ezzel precedens értékű döntés született.
Az EPR (kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer) alá tartozó gyártóknak, illetve első belföldi forgalomba hozóknak 2025. július 20-ig kell teljesíteniük az előző negyedévre vonatkozó mennyiségi adatszolgáltatási kötelezettségüket az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszeren (OKIRkapu) keresztül. Az országos hulladékgazdálkodási hatóság az adatokat továbbítja a MOHU Hulladékgazdálkodási Zrt. részére.
A 2017, 2019 és 2022. évi korábbi ciklusokat követően ez az országjelentés értékeli az elért eredményeket, ugyanakkor ismerteti a magyarországi környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos főbb, még fennálló kihívásokat és lehetőségeket.
A Bizottság közzétette az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (WEEE) szóló irányelv értékelését.
A Bizottság pénteken új szabályokat tett közzé a hulladékakkumulátorokból nyert anyagok újrahasznosítási hatékonyságának és visszanyerésének kiszámítására és ellenőrzésére vonatkozóan.
Az Európai Bizottság nyilvános konzultációt indított az egyszer használatos műanyag italpalackok újrafeldolgozott tartalmának kiszámítására, ellenőrzésére és bejelentésére vonatkozó szabályokról, beleértve a kémiai újrahasznosításból származó tartalmat is.
A világ népessége rohamosan nő, és ezzel párhuzamosan a fogyasztás és a hulladéktermelés is egyre nagyobb terhet ró bolygónkra. Az idei Népesedési Világnapot szenteljük hát annak, hogy felhívjuk a figyelmet a túlnépesedés és a fenntartható életmód szoros összefüggéseire.
Június közepétől késő őszig nyílik ez a növény, és bár máshol direkt termesztik, mi itthon gyomnövényként irtjuk.
A mikroműanyagok apró, 5 milliméternél kisebb műanyagrészecskék, amelyek szinte bárhol megtalálhatók környezetünkben. Legfőképpen ipari melléktermékekből, nagyobb műanyagok lebomlásából vagy hétköznapi termékekből (például kozmetikumokból és mosószerekből) származnak. Kis méretük miatt könnyen bekerülhetnek az óceánokba, tavakba, folyókba. De mi ezzel a probléma?
Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezett globálisan, és becslések szerint 2030-ra ez a mennyiség elérheti a 82 millió tonnát, ami 33 százalékos növekedést jelent. Az újrahasznosítás mértéke viszont egyelőre nem tart lépést a termeléssel, ami súlyos környezeti problémákat vet fel.
A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik. Mi lehet ennek az oka? Honnan jönnek? Miért süllyednek le a víz fajsúlyánál könnyebb plasztikok még a legmélyebb rétegekbe is? Milyen hatása van a szennyezésnek a tengeri élővilágra, és jelent-e veszélyt a strandolókra a nyaralások során? Mit tettünk eddig ellene, mi lehet a megoldás?