Hírek téma szerint
A mikroműanyagok apró, 5 milliméternél kisebb műanyagrészecskék, amelyek szinte bárhol megtalálhatók környezetünkben. Legfőképpen ipari melléktermékekből, nagyobb műanyagok lebomlásából vagy hétköznapi termékekből (például kozmetikumokból és mosószerekből) származnak. Kis méretük miatt könnyen bekerülhetnek az óceánokba, tavakba, folyókba. De mi ezzel a probléma?
Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezett globálisan, és becslések szerint 2030-ra ez a mennyiség elérheti a 82 millió tonnát, ami 33 százalékos növekedést jelent. Az újrahasznosítás mértéke viszont egyelőre nem tart lépést a termeléssel, ami súlyos környezeti problémákat vet fel.
A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik. Mi lehet ennek az oka? Honnan jönnek? Miért süllyednek le a víz fajsúlyánál könnyebb plasztikok még a legmélyebb rétegekbe is? Milyen hatása van a szennyezésnek a tengeri élővilágra, és jelent-e veszélyt a strandolókra a nyaralások során? Mit tettünk eddig ellene, mi lehet a megoldás?
A kertészek egyetértenek abban, hogy a metszésnek télen van a legjobb ideje, amikor a fák még téli pihenőidejüket töltik, vannak viszont olyan gyümölcsfája, amiket inkább nyáron ajánlott visszavágni, és vannak olyan fák is, amelyeknek a koronaformája miatt van erre szükség, hívta fel rá a figyelmet korábbi cikkében az Agrárszektor.
Még a legszárazságtűrőbb fűfajaink sem bírják elviselni azokat a rendszeressé váló, szélsőséges aszályokat, amelyek a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területeit érik. Magyar kutatók frissen megjelent tanulmánya rendkívül aggasztó képet festett arról, hogy mi várhat a térségre a jövőben.
A Nizzai Nyilatkozat nem csupán egy szokásos politikai gesztus, hanem az eddigi leghatározottabb nemzetközi felhívás egy jogilag kötelező érvényű műanyag-egyezményre. Ha úgy tetszik, egy globális hadüzenet született a műanyagok ellen azzal, hogy több mint 90 ország mondta ki: a műanyagszennyezés nemcsak az óceánokat fojtogatja, hanem a testünket, élelmiszereinket és – végső soron – a jövőnket. A kérdés már nem az, hogy van-e baj, hanem az, hogy merjük-e végre a gyökerénél kezelni a válságot.
Hajlamosak vagyunk a környezetvédelemről úgy gondolkodni, mintha az csak a jegesmedvék vagy az esőerdők ügye lenne. Pedig amikor mikroműanyagokat találnak az ivóvizünkben, a vérünkben, vagy épp a hereszövetben, világossá válik: ez nem egy távoli ökológiai probléma, hanem egy már most fennálló súlyos közegészségügyi kérdés is, amelynek hosszú távú következményeit még nem is látjuk teljesen, csak azt tudjuk, hogy már most nagyon para.
Az egyszer használatos műanyagok napjaink egyik legnagyobb kihívását jelentik, amik nemcsak a természetet, hanem egészségünket is veszélyeztetik. A Műanyagmentes Július egy nemzetközi kihívás, amely arra ösztönöz, hogy apró, ám annál hatékonyabb lépésekkel csökkentsük a műanyagok mennyiségét a mindennapjainkban. Ez a kihívás nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy felismerjük: a valódi változás a kis szokásaink átformálásával kezdődik.
Franziska Kerber kifejlesztette a PAPE-ET, az elektronikai műanyag burkolatok papíralapú alternatíváját, amely javítja az újrahasznosíthatóságot és támogatja a teljesen körkörös terméktervezést. Évente több millió tonna elektronikus hulladék kerül a hulladéklerakókba, nagyrészt azért, mert a kis eszközök olyan anyagokból készülnek, amelyeket szinte lehetetlen szétválasztani és hatékonyan újrahasznosítani.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök szerdán megfenyegette a SpaceX-et, hogy be fogják perelni a céget a fellövések és tesztek során Mexikóban landoló törmelék és szennyező anyagok miatt – írja a Phys.org.
A digitális társadalom gyors tempóban halad előre, ami magával hozza a szemünk előtt kibontakozó hulladékválságot. Az olcsó, rövid élettartamra tervezett elektronikai eszközök – az úgynevezett „fast tech” – robbanásszerű terjedése súlyos terhet ró a bolygóra. Bár első pillantásra ezek a termékek – mint a hordozható ventilátorok, LED-es fogkefék, USB-s fények vagy okos kulcstartók – ártalmatlannak tűnnek, valójában az elektronikai hulladék egyik leggyorsabban növekvő forrásává váltak.
A kormány új rendelettervezete alaposan átszabná az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályokat. A gyártók részletes engedélyezési és adatszolgáltatási kötelezettségekkel néznek szembe, a forgalmazókra pedig szigorúbb gyűjtési előírások vonatkoznak. A lakosság szempontjából a legfontosabb az elektronikai hulladékok kidobását, visszavitelét meghatározó változtatás lenne. A cél az uniós előírások átvétele és egy átláthatóbb, szigorúbb felelősségi rendszer kialakítása.
Múlt héten a francia szenátus jóváhagyta a fast fashion-t korlátozó törvény módosított változatát, amely, ha életbe lép, megtiltaná a gyorsan terjeszkedő kínai e-kereskedelmi oldalak, köztük a SHEIN és a Temu reklámozását.
Minden, június 20-tól forgalomba hozott okostelefonnak és táblagépnek rendelkeznie kell egy úgynevezett energiahatékonysági címkével – hasonlóan a hűtőszekrények, televíziók vagy mosógépek esetében már létező címkéihez.
Nagy füsttel égett a MOHU Budapest telephelyén kétszáz köbméternyi hulladék – közölte megkeresésünkre reagálva a Katasztrófavédelem.
Tudósok kimutatták, hogy a műanyag élelmiszer-csomagolások és más, élelmiszerrel érintkezésbe kerülő műanyagcikkek (FCA-k) normál rendeltetésszerű használat mellett is mikro- és nanoműanyagokkal szennyezi az ételt, írja a Phys.org. Ilyen normál használat lehet például az is, ha valaki lecsavarja a műanyagpalack kupakját, vagy műanyag vágódeszkán vágja az ételt.
A Pepsi feladta legfontosabb környezetvédelmi ígéretét: nem teljesíti, hogy 2030-ra csomagolásainak 20 százaléka újratölthető legyen – ezzel egyértelműen hátat fordított a műanyagszennyezés elleni valódi küzdelemnek. Ezzel egy időben a vállalat jelentősen mérsékelte a „szűz” (azaz az új) műanyag használatának visszaszorítására és az újrahasznosított anyagok használatának növelésére vonatkozó vállalásait is.
A hulladékhierarchiáról és a Nulla Hulladék Hierarchiáról korábban is írtunk, ám azóta jópár év eltelt, és megérett rá az idő, hogy ismét elővegyük a témát. Az alábbiakban bemutatjuk a Nulla Hulladék Hierarchia legújabb, 8.1-es verzióját.
A Humusz Ház 2025. június 30. és július 13. között zárva tart.
A Magyar Közlöny 2025. június 19-i 73. számában kihirdetésre került a 143/2025. (VI. 19.) Korm.rendelet az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. által ellátott feladatok átvételéről és a társaság megszüntetéséről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről.
parkolási helyzet a nagyobb magyar városokban is egyre kritikusabb annak ellenére, hogy a fizetős övezetek gombamód terjednek; a belső részeken néha egyáltalán nem lehet szabad helyet találni. A problémát tovább rontja, hogy idehaza az utcán hagyott roncsok ott is maradnak egészen addig, ameddig van rajtuk rendszám. A megoldást a kiváló cseh példa kínálja.
A MiRehu immár ötödik alkalommal várta a gyerekeket a MaKukáció – Hulladékgazdálkodási élménynap elnevezésű eseményén.
A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) bevezetésével új korszak kezdődött a hulladékgazdálkodásban: a szervezett keretek közötti gyűjtés mellett a magas technológián alapuló feldolgozási kapacitások kiépítésére is szükség van, ezt szolgálja az Alteo leányvállalatának (Fe-Group Invest) új üzeme – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium (EM) körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára Budapesten.
Több mint 10 tonna hulladékot gyűjtöttek össze a „petkalózok” a VI. Tisza-tavi PET Kupán – közölték a szervezők az MTI-vel.
A könnyű és fém csomagolások közös gyűjtésére való áttérés óta a műanyag csomagolások gyűjtési mennyisége és az újrahasznosítási arányok enyhén emelkednek Ausztriában. Az EU újrahasznosítási előírásainak teljesítéséhez azonban további erőfeszítésekre van szükség. Az új „Szelektáló hős” kampány pontosan itt lép be a képbe, és még nagyobb elkötelezettségre ösztönöz.