Hírek téma szerint
Júniustól betiltják az egyszer használatos, le nem bomló műanyag termékeket Srí Lankán, részben azért, mert több szarvas és elefánt pusztulását okozták – közölte Bandula Gunawardana kormányszóvivő.
Amióta megjelentek az elektronikus könyvolvasó eszközök, a könyvmolyokat világszerte megosztja a dilemma, hogy vajon a hagyományos papírkönyvek vagy az e-könyv-olvasók-e a jobbak. Ezt a kérdést számos tényező árnyalja, van, aki a könyvek utánozhatatlan illatára esküszik, van, akinek pedig a könnyű és gombnyomással lapozható kütyü adja meg az utazás közbeni olvasás igazi kényelmét. De mi a helyzet a fenntarthatósággal? A korkorosgazdasag.hu cikke ezt a szempontot is körbejárja.
Az uniós országokból évente körülbelül 37 millió ruhadarab érkezik csak Kenyába, amelyek java az újrahasznosításra is alkalmatlan, cserébe viszont komoly egészségügyi és környezeti problémákat okoz az ott élők számára. Sok darab annyira rossz minőségű, hogy csak elégetésre használható.
Az ENSZ szerint a Föld szárazföldi területeinek 31%-át erdők borítják, melyek évente nagyjából 15,6 milliárd tonna szén-dioxidot nyelnek el. A zöld területek több mint fele Oroszországban és Kanadában, az Amazonasban, illetve Kína területén található. Adam Symington a Terra műhold MODIS szenzora által gyűjtött adatokból készített látványos adatvizualizációt, amely jól szemlélteti, mely térségek a világ legzöldebbjei.
Az első Valentin-napi üdvözlőlapot feltehetően Nagy-Britanniában 1415-ben Károly, Orleans hercege küldte feleségének, az első kereskedelmi forgalomba hozott Valentin-napi üdvözlőlapot pedig 1849-ben Massachusettsben készítette Esther Howland. Mára Valentin-kártyák milliói cserélnek gazdát világszerte a szerelmesek napján, ám szerencsére egyre többen vannak, akik azt szeretnék, ha nemcsak szerelmük, de a tiszta levegő is tartós maradna. A Valentin-napi lapokat, illetve az apró ajándéktárgyak csomagolását fontos lenne újrahasznosítani – emlékeztet rá a Rondo Hullámkartongyártó Kft. Adunk egy kis segítséget abban, hogy ezt hogyan tegyük.
A Magyar Természetvédők Szövetsége szakmai együttműködésben a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségével „SÉF the World!” címmel háromfordulós környezetvédelmi vetélkedőt hirdet 7–12. osztályos diákok 3-4 fős csapatai számára.
A rendezvény- és fesztiválzöldítés hazai úttörőjének számító Zöldövezet Társulás vállalati igényekre reflektálva hirdette meg “Működj zölden!” címmel munkahelyi csapatoknak szóló környezetvédelmi edukációs játékát.
A legújabb tanulmányok szerint mikroműanyag nemcsak a tengerekben és óceánokban fordulhat elő, az apró műanyagdarabkák folyamatosan bekerülnek a levegőbe is. Ezek a részecskék több ezer mérföldet utazhatnak, és befolyásolhatják a felhők kialakulását, ami azt jelenti, hogy hatással lehetnek a hőmérsékletre, az esőzésekre, sőt, akár az éghajlatváltozásra is.
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége az Energiaügyi Minisztérium (EM) támogatásával, a Belügyminisztérium és az Országos Meteorológiai Szolgálat együttműködésével új szemléletformáló programot indított az általános iskolások számára.
Tavaly csaknem 239 ezer nélkülöző ember részesült azokból a lejáratközeli, illetve csomagolási hibás termékekből, amiket a Magyar Élelmiszerbank Egyesület áruházakból és gyártóktól gyűjtött össze. A szervezet 2022-ben másfélszeresére növelte élelmiszermentő kapacitását, hogy lépést tudjon tartani a növekvő rászorulói igényekkel. Önkénteseik segítségére támaszkodva az idén még több adományt szeretnének célba juttatni.
Ahogy azt 1967 óta a budapestiek megszokhatták, a fővárosi hulladékgazdálkodási közszolgáltató a téli kényszerszünet után, idén is elindítja éves lomtalanítási programját. A Budapesti Közművek keretein belül önállóan működő FKF Hulladékgazdálkodási Divízió munkatársai évente egyszer, külön díjazás nélkül, előre meghirdetett menetrend szerint minden budapesti háztartástól elszállítják a nagydarabos hulladékot. Idén Csepelen, február 13-án kezdődött az éves program, majd Lipótváros, Víziváros, és a XVI. kerület következik.
Megdöbbentően alacsony az EU hulladékégetőinek energiahatékonysága – derül ki a Zero Waste Europe (ZWE) által kiadott, „Az energetikai hasznosítás hatékonyságának cáfolata: az uniós hulladékégető művek teljesítménye” című tanulmányából. Az Equanimator által készített anyag (amelynek összefoglalója magyar nyelven ITT olvasható) szerint nem csupán a hulladékégető létesítmények közti, energiahatékonyság alapján történő különbségtétel okafogyott és önkényes – a riport alapjaiban kérdőjelezi meg a fogalom használatának létjogosultságát is.
Rohanó mindennapjaink során kevés időnk van átgondolni növekvő fogyasztásunk káros következményeit, és még ritkábban van kellő motivációnk újabb környezetvédő praktikák megismerésére. A Széchenyi István Egyetem és a HybridCycle csapatának legújabb akciója a hulladékgyűjtés mellett az ismeretterjesztést is célozza, és szinte házhoz hozza a fenntarthatóság kérdéseire adott válaszokat. A februártól induló körúttal a megye öt városába látogat el az óriás, szelektív hulladékgyűjtőpont, amely izgalmas tényeket és tippeket mutat be a zöld életmód iránt érdeklődőknek.
Hamarosan érkezik a kilencvenes években bevezetett környezetvédelmi termékdíj nagytestvére, az EPR, azaz a kiterjesztett gyártói felelősség, ami gyökeres változásokat hozhat a hazai hulladékgazdálkodásba. Az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023 júliusától a termék előállítója felel azért, hogy az általa gyártott termék anyagának, jellemzőinek megválasztása hulladékgazdálkodási szempontból kedvező legyen – az erre vonatkozó törvények szükséges módosítását pedig már az Országgyűlés is elfogadta.
26 féle PFAS-vegyületet mutattak ki a norvégiai Svalbard körüli jégben, ami erősen veszélyezteti az ottani élővilágot.
Ma már sokan igyekeznek újrahasznosítani az újságokat, műanyag palackokat és alumíniumdobozokat, hogy csökkentsék a háztartási hulladék mennyiségét. De mi a helyzet a lakóházainkkal? A legtöbb régi épület maradványai a szeméttelepen végzik, de egyes városokat már a kezdetektől fogva újrafelhasználásra terveznek.
Aggasztó kutatás jelent meg az arktiszi műanyagszennyezésről: közösségi tudományos kezdeményezések alapján kiderült, hogy az összegyűjtött műanyaghulladék a világ minden tájáról származik, írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A vállalkozó kedvű civilek által Svalbard partjainál összegyűjtött szemetet az Alfred Wegener Intézet elemezte: a műanyagtörmelékek nagyjából egy százalékán voltak még mindig olyan címkék, amelyek lehetővé teszik az eredet elemzését, ezek nagyjából egyharmada Európából, leginkább Németországból származott. A Frontiers szaklapban megjelent eredmények a szakértők szerint egyértelműen mutatják: a fejlett iparral rendelkező országok jelentősen hozzájárulnak az olyan távoli területek szennyezéséhez is, mint az Északi-sarkkör.
Kávéval olajozzuk a gazdaság kerekét. Az emberiség globális kávéfogyasztása évről évre nő: a Brit Kávétársaság szerint több mint kétmilliárd kávé fogy naponta, és még a hagyományosan a teakultúra fellegvárának számító Kínában, Japánban és Ázsia más országaiban is egyre többen térnek át a kávéra, és ezzel párhuzamosan nő a kávéfajták száma, gazdagodik a fogyasztási szokások palettája is.
A keletkezett hulladék mennyiségének csökkentése számos európai országban okoz nehézséget, ám egy észak-olaszországi város, Párma olyan példával szolgált az elmúlt években, amely iránymutató lehet minden környezettudatos régió számára is.
A biohulladék elkülönített gyűjtése és újrafeldolgozása 2023. december 31-től európai uniós kötelezettség. Ebből kifolyólag a Humusz egy szakmai állásfoglalást készített, amiben kitér a különböző biohulladék-kezelési módokra. A szakmai ajánlás tagszervezetek és külső szakértők bevonásával készült. Egyetértesz a tartalmával? Szervezetként lehetőséged van aláírásoddal támogatni az alábbi űrlap kitöltésével.
Újrahasznosíthatónak kell lennie a zöldség és gyümölcs csomagolására felhasznált csomagoló- és címkézőanyagok mindegyikének az Európai Unió tagállamaiban 2025-től – hívta fel a figyelmet a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet.
Az Európai Unió megjelentette a csomagolási anyagok és csomagolási hulladék kezelésére vonatkozó szabályozását. Ez azt írja elő, hogy 2030-tól valamennyi csomagolási anyag újrafeldolgozható legyen és a műanyag csomagolóanyagok pedig tartalmazzanak újrafeldolgozott részt. A szabályok kihatással lesznek a közétkeztetésre, vendéglátásra is, ugyanis előírások lépnek érvénybe az újrafeldolgozandó, tiltandó, egyszer használatos termékekre vonatkozóan.
Mindig a műanyag „viszi el a balhét”, amikor a tengeri és a szárazföldi szeméthegyek kerülnek szóba. De mi lesz a rengeteg üveghulladékkal, amit azokon a helyeken termelnek, ahol ezek újrahasznosítása még gyerekcipőben jár?
Budapest vezetése nehezen engedi el a hagyományos toitoi-modellt, pedig Bécsben már az látszik, hogy van fenntartható, jobb minőségű alternatívája a közvécéknek. Az osztrák szolgáltató nyilvános vécéit már szerették volna látni a futball-világbajnokság és a dubaji Világkiállítás szervezői is, de inkább német városokban terjeszkednének tovább. A budapesti atlétikai világbajnokságon sem mutatkoznak be, de kacsakő-hajítás még lehet helyette a Duna-parton.
Az urbanizáció hatására felborult környezetünk hidrológiai körforgása, a víz természetes keringését jelentősen megzavartuk a folyamatos építkezéssel, a városfejlesztésekkel. A korszerűtlen csatornázás sem segít a természetes folyamat támogatásában, azonban még így is vannak lehetőségeink hatékony, fenntartható beruházásokra, melyek nemcsak a környezet minőségét, de az egészséges életkörülményeinket is javítanák.