Hírek téma szerint

Amikor a környezetvédelem hulladékos vonatkozásairól beszélünk, többnyire a szelektív hulladékgyűjtés jut az emberek eszébe. Holott ennél jóval többről van szó. Mind a hazai, mind az EU-s szabályozás elvi szinten a megelőzést tartja a legfontosabbnak. A hulladékpiramis alapja lenne az, hogy ne is keletkezzen végleges hulladék, hogy az anyag- és energiafelhasználásunk fenntartható szinten maradjon. Ezt követi az újrahasználat, majd az újrahasznosítás, végül az elkerülhetetlenül keletkező végleges hulladék ártalmatlanítása, égetése, lerakása. Hogy a gyakorlat mit mutat, miről szólnak a hírek a hulladék-fronton, az alábbi tematikus hírgyűjtemény tartalmazza:
2020. január 07.

A magyarok karácsonyi szokásairól készült felmérés szerint legtöbben 10 – 50 ezer forint között költöttek ajándékokra. 

2020. január 07.

Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó európai uniós irányelv és a műanyag újrahasznosítás egyre szigorúbb szabályozása miatt fontos változások előtt áll a magyar műanyagipar, amelynek jelentőségét mutatja, hogy ez az ágazat adja a GDP 2,7 százalékát - közölte az Euler Hermes Hitelbiztosító kedden az MTI-vel.

 

2020. január 07.

Fenntarthatóbb anyagokból készült termékek váltják fel a szívószálakat, tányérokat, poharakat, evőeszközöket és italkeverőket.

2020. január 06.

Három évvel ezelőtt a maják szent tava, a Guatemalában található Atitlán-tó és környezete fuldoklott a műanyaghulladékban. A helyieknek dönteniük kellett: ha ez így megy  tovább, elpusztul a tó élővilága és vele a partján élő emberek is, hiszen megélhetésüknek több szempontból is a tó a forrása: onnan származik az ételük, illetve a turizmusnak köszönhetően a bevételük. A tó viszont haldoklott. 

2020. január 02.

Az Európai Unióban évente keletkező hulladék legfőbb forrása az építőipar: az építésből és bontásból származó hulladék a legfrissebb, 2014-es adatok szerint az összes hulladék 34,7 százalékát teszi ki, bár ez az arány jelentős mértékben változik országonként – Ausztriában 72,1, Magyarországon 20,7, míg Svédországban 5,3 százalék.

2020. január 02.

A Pejo 3000 nevű olasz sípályán január elejétől betiltják a műanyagpalackok, zacskók, evőeszközök és szívószálak használatát, miután egy közeli gleccser jegében jelentős mennyiségű mikroműanyagot találtak. Nem biztos, hogy ez magán a problémán sokat segít, a Milánói Egyetem kutatása szerint a műanyagszennyezés legnagyobb része a műszálas ruhákból származik. 

2020. január 02.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) egyik új tanulmánya szerint kb. 20 kiló mikroműanyagot fogyaszt el egy ember élete során, ami nagyjából két nagyméretű kukának felel meg.

2019. december 19.
A PASO és a Kaukázus közös koncertje teljes egészében a környezetvédelemről szól.
2019. december 19.
Műanyag mindenhol, klímavészhelyzet, légszennyezés: a romániaiak a legutóbbit érzik leginkább a saját bőrükön. Fast fashion, gyorsított elévülés mint a körkörös gazdaság antitézisei - egy nemzetközi elemzés tanulságai
2019. december 18.

Eseménydús évet tudhatunk magunk mögött, így jól fog esni egy kis pihenő, hogy a jövő évi programokra, projektekre fel tudjunk készülni. De nézzük is meg, mi minden történt 2019-ben a Humusz háza táján! Év végi nyitva-, azaz zárvatartásunkról is írunk.

2019. december 18.
Környezetünk védelmének fontossága mostanra már túllépett azon, hogy bárki is úri hóbortnak tekintse: az, hogy óvjuk, védjük Földünket, amelyen gyermekeink, unokáink is szeretnének élni, mindenkinek kötelessége. Székesfehérvár első csomagolásmentes boltja pedig lehetőséget nyújt arra, hogy aktívan tegyünk is érte, és az egyik legszennyezőbb terméket, a műanyag-csomagolást kiiktassuk az életünkből.
2019. december 17.
Ne csak a testre gondolj, a lélekre is
2019. december 17.
tippek a nyugodt készülődéshez
2019. december 16.
A Kiskörei Vízlépcsőnél 10 ezer tonna hulladék és uszadékfa megállításával, kitermelésével és feldolgozásával zárult az a háromoldalú összefogás, amelyet a PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Coca-Cola hirdetett meg július közepén.
2019. december 14.

2019 októberében Komposztünnepre hívtuk az ország apraját-nagyját. A megvalósult szemléletformáló programok beszámolóiból is látszik, hogy az érdeklődés töretlen, idén is sokan tettek helyi szinten a szerves anyag körforgásban tartásáért. Igazán értékes programok valósultak meg bölcsődétől egészen egyetemista korosztályig, Pécstől Csíkszeredáig. Köszönjük a kitartó és színvonalas környezeti nevelési munkát, jöjjenek az idei eredmények.

2019. december 13.

Budapest, 2019. december 13. – A Jófogás online felmérése szerint tavalyhoz képest többen vannak, akik környezetvédelmi megfontolásból már inkább nem csomagolják be a karácsonyi ajándékokat, de minden tizedik ember még mindig a kommunális szemetesbe dobja a papír és műanyag csomagolást.

2019. december 12.

Naponta felmerülő téma életünkben az energiahatékonyság és a környezetvédelem, melyek szoros szimbiózisban állnak egymással. Gondoljunk csak a saját háztartásunkra, ahol folyamatosan azon törjük a fejünket, hogyan tudnánk még többet megtakarítani a rezsi költségeken és ezzel együtt kisebb ökológiai lábnyomot hagyni magunk után. A legkézenfekvőbb megoldások egyike a takarékos háztartási készülékek beszerzése és a megújuló energiaforrások használata. Egy jól megválasztott A+ kategóriás mosó vagy mosogatógép, egy kondenzációs kazán vagy egy napelem a háztetőn mind ezt a célt szolgálja.

2019. december 10.

A november végi nemzetközi “Ne vásárolj semmit!” nap szellemében készüljünk a karácsonyra. Még van időnk ajándékokat készíteni, és bizonyos esetekben dönthetünk úgy is, hogy nem ajándékozunk, vagy legalábbis nem tárgyi ajándékot. Az interneten számos inspiráló ötletlet találunk erre, reméljük, az alábbi listából és talál mindenki kedvére való ötletet!

2019. december 10.

A világ műanyagéhsége nem csillapodik. A PET-palackok és nejlonzacskók kétségkívül kedvező megoldást jelentenek a cégeknek, ugyanis az eldobható műanyagok használatából eredő hulladék kezelését döntően a társadalomra háríthatják. Mindezért viszont bolygónk, az élővilág és mi magunk is igen nagy árat fizetünk. 

2019. december 10.

Csapataink árharcban állnak. A vesztésre álló klímacsata miatt csak a bevásárlóközpontokban röpködnek ugyan a mínuszok, de a karácsony előtti konzumáláshoz ez pont elég. A kiterjesztett Black Friday-valóság csápjai mélyen a tárcánkban matatnak. És közben szorongunk mindentől: a rengeteg információtól és a nagy kínálattól is, tehát vásárolunk. Aztán szorongunk, mert költöttünk. A megokosodott fogyasztó álom csupán. Hol van már a „Nincs karácsony Corvin nélkül” békéje? A kereskedelemnek a mostani helyzet álomszerű. Kérdés: észrevesszük-e?

 

 

2019. december 10.

Még három hét van karácsonyig, de már november óta ünnepi lázban ég az ország.

 

2019. december 06.

Lezárult a dm Kezdd kicsiben kihívása, a vállalat 1 millió forinttal támogatja a jövő évi Tiszai PET Kupát. A fenntarthatóság témája azonban továbbra is napirendben marad, tetten érhető a tudatos fogyasztásra buzdító tartós ár stratégiában, a szortiment összeállításában és a társadalmi felelősségvállalás terén tett lépésekben is. Novemberben a túlfogyasztásra buzdító Black Friday napot a dm Giving Friday nappá változtatta és aznapi bevétele 5 százalékát jótékony célra ajánlotta fel.

2019. december 05.

Szeretnél idén jótékonykodni, de még nem tudod, kinek? Nekünk van egy ötletünk! A Humusz csapata idén készített egy fordított adventi naptárat, amibe minden nap beleteszünk egy hasznos, örömteli tárgyat, karácsonykor pedig egyben megkapja egy budapesti állami lakásotthon az egészet.

2019. december 04.

A vállalat újabb fontos lépést tesz a környezetünk védelméért. Mostantól több saját márkás vajkrém és tejföl terméke tetejére, a fém zárófólia fölé nem tesz műanyagfedelet, így a SPAR újabb 5,5 tonnával csökkenti a műanyag-felhasználását. A kibontott tejtermékek minőségét a fogyasztók az üzletekben megvásárolható, többször használatos, higiénikusan tisztítható, praktikus szilikon zárófedelekkel őrizhetik meg.

2019. december 04.

2019 végére már nem sok kétségünk maradt az ökológiai válság súlyossága felől, az éghajlatváltozás problémáját különösen a bőrünkön érezzük. Az azonban jóval kevésbé egyértelmű, hogy miként jutottunk idáig, és mi a teendő ezután. Léteznek-e reális kiutak a válságból, és ha igen, melyek lehetnek azok?

Oldalak