Hírek téma szerint
2020-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége az Európai Unió tagállamaiban átlagosan 505 kg volt. Ez az érték 4 kg-mal több, mint az azt megelőző évben és 38 kg-mal több az 1995-ös értéknél. Összességében az EU-ban 2020-ban 225,7 millió tonna települési hulladék keletkezett, amely 1%-os növekedést mutat 2019-hez képest (+1,8 millió tonna) és +14%-os növekedést 1995-höz képest (+27,7 millió tonna).
A szervezet már 406 áruházból és 132 élelmiszerforgalmazótól gyűjti össze az élelmiszerfeleslegeket. 2021-ben 250 ezer rászorulónak tudtak segíteni és az élelmiszerpazarlás okozta környezetterhelés visszaszorításában is jelentős szerepet vállaltak.
Volt idő, amikor az amazóniai esőerdő a Föld tüdejének számított, az elmúlt évtizedben viszont megközelítőleg húsz százalékkal több szén-dioxidot juttatott a bolygó légkörébe, mint amennyit elnyelt – olvasható egy, a Nature Climate Change-ben megjelent tanulmányban. Ennek részben az erdőirtás az oka (a fák többségét azért vágják ki, hogy több hely legyen a húsipari állatok takarmányának termesztésére), csakhogy új kutatások szerint a környezetpusztítás a divatiparral is összefüggésbe hozható.
Január végén harminchárom civil szervezet – köztük a WECF, HEAL, az EEB, a ZeroWaste, a ClientEarth és magyar Humusz Szövetség – nyílt levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy lépjen a gyermekpelenkák vegyi anyag tartalmának betiltása ügyében.
A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti, valamint FKF Hulladékgazdálkodási Divíziói elvégezték a XXII. kerületi Tétényi-fennsík területének teljes körű megtisztítását. A szakemberek a fennsíkot megszabadították az évtizedekkel ezelőtt, a környezeti és fenntarthatósági szempontok mellőzésével lebontott katonai célú épületek törmelékeitől, és a területet visszaadták az őshonos növényvilágnak, – évtizedes, örökölt adósságot rendezve az együttműködés által.
A mezőgazdasági fóliahulladék begyűjtésével és hasznosításával jelentősen csökkenthetjük a környezeti terhelést, és hozzájárulhatunk teremtett világunk megóvásához is – jelentett ki Nagy István agrárminiszter Kunszigeten.
Dubajban hétfőn bejelentették, hogy díjat vetnek ki a sejkségben használt műanyag szatyrokra azzal a céllal, hogy környezetvédelmi aggályok miatt két éven belül teljesen betiltsák azokat.
Lassabban fejlődhetnek és több táplálékra van szükségük azoknak a halaknak, amelyek a melegebb és a műanyagszennyezésnek jobban kitett vizekben élnek – ez pedig komoly halászati problémát okozhat. Műanyagokból pedig nincs hiány a vizekben: csak a Földközi-tengerben évente körülbelül 17 600 tonna műanyag landol: olyan, mintha minden magyar lakásban évente bedobálnának 4,3 kiló szemetet.
Elnézve, ahogy a részes felek konferenciájának klímacsúcsai egyre nagyobb felhajtással eseményről eseményre húzódnak, nem teljesen irreális azt feltételeznünk, hogy a glasgow-i szöveg legalább említést tesz a szobában terpeszkedő szörnyetegről, a műanyagról.
Jelenleg az Európai Unió tagországaiban fejenként átlagosan 500 kg szemetet termelünk évente, ami napi szinten közel 1,5 kg-ot jelent. Ez a magas szám abból ered, hogy sok fogyasztási cikkből lesz hulladék egy háztartásban, a legjellemzőbb, hogy megunjuk őket, nem használjuk más célra, nem ajándékozzuk el, nem cseréljük el, ha pedig elromlik, megsérül, nem javíttatjuk meg őket. A körforgásos gazdaság viszont épp arról szól, hogy minél több fogyasztási cikket a körforgásban tartsunk, ezáltal kevesebb új gyártás generálva. (A hivatkozott cikkben hibásan lett átvéve a táblázat, az ott leírtakkal szemben - ahogy az az MNB-s gyűjtésben is szerepel - a gyümölcsösital-dobozokat és egyéb tetrapak hulladékot a műanyag szelektívbe kell kidobni.)
Az a kérdés, hogy a papírhulladékot hulladékként vagy termékként értékesítik, gyakran és régóta vita tárgyát képezi Európában. Néhány évvel ezelőtt uniós szinten megbukott az a javaslat, hogy bizonyos feltételek mellett termékké nyilvánítsák a hulladékpapírt.
A pandémia a fejlett világ fogyasztási szokásait is megváltoztatta, egyes iparágak egyértelműen győztesként jöttek ki a járványból. Az étel-házhozszállítás, az e-kereskedelem és a tisztítószerek eladása is az egekbe tört, ezek pedig sajnos szinte kizárólag az egyszer használatos csomagolásra hagyatkoznak, melyből egyből – jellemzően – műanyag szemét lesz. Pedig ahogyan az a Rethink Plastic és a Break Free From Plastic közös anyagából kiderül, ezeken a területeken egész egyszerűen megoldható lenne a körforgásos gazdaság irányába tett lépés, az újrahasználat megvalósítása.
A világszerte felhasznált nyersanyagok mindössze 8,6 százalékát hasznosították újra tavaly. A nyersanyagok több mint 90 százalékát egyszerűen kidobták és nem vezették vissza a gazdasági körforgásba. Ez a megállapítás a Circle Economy non-profit szervezet közelmúltban megjelent “Circularity Gap Report 2022” című jelentéséből származik, amelyet a világ minden tájáról származó tudósokkal együttműködve készítettek el.
Egészségünk megőrzése érdekében az év bármely szakában fontos, hogy elég időt töltsünk a friss levegőn. Télen is szívesen teszünk nagyobb sétákat, akár a munkából hazafelé, vagy kutyasétáltatás közben. Sokszor jólesik a hideg levegőn egy kis futás, kocogás, vagy felszabadultan korcsolyázni együtt a barátokkal. Ilyenkor nemcsak az elgémberedett izmainkat mozgatjuk át, de átszellőztetjük a fejünket és a tüdőnket is.
Az eseményen bemutatjuk a „Plastic free Heroes - 21. századi kompetenciák fejlesztése kutatásalapú tanuláson és társadalmi aktivitáson keresztül” című Erasmus+ projekt eredményeként megszületett képzési anyagot.
Irodai- és projektasszisztens munkatársat keresünk márciusi kezdéssel a Humuszban.
Juhász Ágnes szerint mindenki életében előfordul, hogy ruhákkal vigasztalja magát. Ő legalábbis egy nehezebb periódus után mindig azon kapta magát, hogy jóval több holmi van a szekrényében, mint amit föl tud venni, és a barátnőkkel közösen használt darabok is unalmasak már. Ekkor kezdett új lehetőségek után kutatni, a megoldás pedig egy olyan rendszer lett, amelyben közösségként cserélgethetjük csinos, de megunt ruháinkat. Nagy Zsófia, a We Love Budapest újságírója a Bartók Béla úti RE RU HA-ban szerzett tapasztalatait írta meg.
Varjakat alkalmaz egy cég az eldobott cigarettacsikkek felszedegetésére egy svéd város közterein.
Két héttel ezelőtt megalapították az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Kft.-t, amely az élelmiszer-pocsékolásnak vetne véget azzal, hogy februártól összegyűjti a boltokból a 48 óra múlva lejáró termékeket – írja a Napi.hu.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása szerint a használt mobilok 53 százaléka legfeljebb kétéves, 85 százaléka pedig nem idősebb ötévesnél, 32 százalékuknál a csere elkerülhető lett volna, mert a mobil megfelelően működött, de a használó mégis újat kapott, kedvezmény hatására vásárolt vagy csak megunta korábbi, divatjamúlt darabját.
Február 4-én kerül megrendezésre a II. Nemzetközi vastag pulcsis nap, melyet a Hollandiában már több mint egy évtizede ünnepelt ‘Warm Sweater Day’ mintájára tavaly honosított meg a Green Guide csapata és Mengyán Eszter újságíró, a Holy Duck! blog szerzője.
A folyadékpótlás fontosságát talán már nem kell senkinek sem magyarázni, mindenki tudja, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékbevitel a kiegyensúlyozott táplálkozás elengedhetetlen része. A szükséges mennyiség egy részét étellel visszük be, de 70-80 százalékát valamilyen ital formájában, azaz átlagosan naponta 2-2,5 liter folyadékot ajánlott minimum innunk szervezetünk megfelelő működéséhez.
Az EU jelenleg egy olyan jogszabálytervezeten dolgozik, amely minden okostelefon, táblagép, digitális fényképezőgép, fejhallgató, hordozható hangszóró és videojáték-konzol esetében egy egységes, szabványos csatlakozó bevezetését javasolja. A tagállamok szerdán megállapodtak az egységes töltőről szóló javaslatra vonatkozó tárgyalási megbízásról. A javaslat célja annak biztosítása, hogy ne legyen többé szükség új töltő vásárlására, valahányszor egy fogyasztó új mobiltelefont vagy hasonló terméket vásárol, továbbá hogy valamennyi készüléket egyazon töltővel fel lehessen tölteni.
A világ legtöbb országában törvényi előírás a maszk viselése a koronavírus terjedésének megfékezése és a fertőzés kockázatának alacsonyan tartása érdekében. Miközben az emberek maszkokkal védekeznek a vírus ellen, a maszkok komoly problémát jelentenek a környezet számára — különösen, ha nem megfelelően “ártalmatlanítják” őket, és az utcára vagy a folyókba kerülnek, ahonnan végül a tengerben kötnek ki. A Nature Sustainability című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányban a Portsmouthi Egyetem brit kutatói közelebbről is megvizsgálták ezt a problémát.