Hírek téma szerint
A konyhai maradékok naponta a kukában végzik – aztán vagy elégetik őket, vagy elrohadnak a szeméttelepen, közben pedig szennyezik a levegőt és terhelik a bolygót. Pedig az ételmaradék és egyéb szerves hulladék nem szemét, hanem erőforrás, amely megfelelő kezeléssel visszakerülhetne a természet körforgásába. Miért engedjük mégis, hogy nap mint nap kárba vesszen?
„Minden dobás számít” szlogennel az Altstoff Recycling Austria AG (ARA) elindította a „Nyersanyagok körforgásban tartása” kampányának harmadik körét. Az ARA a körforgásos gazdaság hajtómotorjaként ismét határozott üzenetet küld az erőforrások megőrzésére a köztereken, hét partnerrel együttműködve.
A Magyar Nemzet értesülése szerint a Mohu megváltoztatja a palackvisszaváltási rendszer szabályait. A módosítással a kisebb boltoknak akar kedvezni a hulladékgazdálkodó cég.
Több mint 2,4 tonnányi hulladékot gyűjtöttek a II. Ifjúsági PET Kupa résztvevői, a 110 diák és önkéntes az idén Tiszacsege és Tiszafüred között tisztította meg a folyót és árterét – közölték a szervezők az MTI-vel. A versenyt a Kőbányai Szent László Gimnázium csapata nyerte meg.
A Lisszabon városa, a TOMRA és a portugál vendéglátóipari szövetség (AHRESP) közötti mérföldkőnek számító partnerség célja, hogy intelligens betétdíjas pohárrendszerrel csökkentsék a hulladékot és a kibocsátást. A rendszer minden éjjel több ezer eldobott pohártól mentesíti Lisszabon közterületeit.
Egy kísérlet nyomán Berlin és Párizs is új alapokra helyezi a hulladékkezelést, oly módon, amely egyszerre környezettudatos, praktikus és gazdaságos. De vajon készen állunk-e arra, hogy ne csak újrahasznosítsunk, hanem újrahasználjunk?
Mi lenne, ha a barátság többet jelentene, mint jó viszonyt két ember között? Mi lenne, ha a barátságot kiterjesztenénk falvakra, városokra, országokra – vagy amblokk a Földre is? Ha a szolidaritás, egymás segítése, a közös cselekvés lenne a jövő útja? Vajon képesek vagyunk újra felfedezni az összefogás erejét egy élhetőbb világért?
Egy globális műanyag-egyezmény létrehozását célozta meg a „Manifesto for a Plastic Pollution-Free Future”, a Break Free From Plastic kiáltványa, amelyet a Humusz Szövetség is aláírt. A kezdeményezés célja, hogy a világ kormányait határozott és jogilag kötelező érvényű globális műanyag-egyezmény elfogadására ösztönözze a 2025 augusztusában, Genfben megrendezésre kerülő utolsó ENSZ-tárgyalási forduló előtt.
Néhány napja Potsdamban megnyílt Brandenburg tartomány első önkiszolgáló hulladékudvara.
Az FBCA (Élelmiszeres és Italos Karton Szövetség) ma hivatalosan bejelentette a RECY:CHECK elindítását, amely egy átfogó, újrafeldolgozhatósági tanúsítási protokoll a rostalapú társított csomagolások (FBCP – fiber based composite packaging) számára, valamint közzétette a „Liquide Packaging Cartons: Design for Recycling Guidelines” 2025. évi frissített változatát.
Az előző év elejétől bevezetett rendszernek köszönhetően 2025 nyarára jelentős növekedést mutat a visszaváltott italcsomagolások aránya, idén több hónapban már a 90 százalékos arányt is meghaladta, ami nemcsak a környezetre gyakorol kedvező hatást, hanem lehetővé teszi az értékes nyersanyagok hatékony újrahasznosítását is. A visszaváltási rendszer a jövőben még hatékonyabbá és kényelmesebbé válhat azzal, hogy a hulladékgazdálkodást végző koncessziós társaság a vissza nem váltott palackokból származó visszaváltási díjakat a rendszer fejlesztésére fordíthatja – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) az MTI-vel.
Július 24. – az idei évben erre a napra esik az úgynevezett Earth Overshoot Day, vagyis a Túllövés Napja. Ez a nap minden évben egy fordulópont: innentől kezdve az emberiség kollektív módon már olyan ökológiai tartalékokat használ, amelyeket a Föld ebben az évben már nem képes regenerálni. Az év hátralévő hónapjai ökológiai értelemben hiányban telnek – a globális társadalom ekkor már a jövő erőforrásait használja el, hitelből élünk. A fogalom nem új, és az általa jelzett probléma sem az. Ami változott, az a dátum: a hetvenes évek elején az év végi hónapokra esett, mára azonban rendszerint a nyár közepére tolódik. A trend világos: egyre gyorsabban éljük fel azt, ami adott évben megújulhatna.
Bár a cigarettaszűrők eredetileg a dohányzás okozta egészségügyi kockázatok csökkentésére születtek, mára egyre több kutatás bizonyítja: valójában nem védenek, sőt új veszélyforrást jelentenek, nemcsak a testünkben, de a környezetünkben egyaránt. A cellulóz-acetátból készült műanyagszálak amellett, hogy a tüdő mélyébe juthatnak, a lebomlás helyett mikroműanyaggá esnek szét a természetben, szennyezve a talajt, a vizeket és az élővilágot. Az „egészségesebb dohányzás” ígérete így kettős csalásnak bizonyul: félrevezető illúzió az emberi test és bolygónk rovására.
A ZÖLLER-KIPPER az AI-alapú Z-CAM asszisztens rendszerrel új hátsóterület-felügyeleti rendszert vezet be a hulladékgyűjtő járművek számára. Az innováció nagyobb biztonságot nyújt a hulladékkezelőknek, hatékonyabbá teszi a hulladékgyűjtést és új impulzusokat ad az intelligens járműtechnika mindennapi hulladékkezelési feladataihoz.
Az Európai Parlament támogatja a harmadik országokból importált csomagok után fizetendő 2 eurós átalánydíjat. A képviselők a strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel támogatták az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatát.
A francia egészségügyi hatóság (ANSES) tanulmánya nyomán felrobbant a világsajtó, így a magyar médiában is számos cikk született a megdöbbentő eredményről, miszerint több a mikroműanyag az üveges italokban, mint a műanyag palackokban – azonban a valóság ennél jóval árnyaltabb. A kérdés most az: mennyire szennyezett valójában az üvegből fogyasztott italunk, és mennyire az információ, amit erről kaptunk?
A 20. század egyik legnagyobb vívmánya mára az egyik legnagyobb globális kihívásává vált. A műanyag, amely forradalmasította az ipart, az élelmiszer-csomagolást, sőt, az életünket is, ma már mindenhol ott van: az óceánok mélyén, a sarki jégben, sőt az emberi hereszövetben is. Hogyan jutottunk idáig? Milyen hatása van az egyszer használatos műanyagoknak a bolygónkra, és mit tehetünk, hogy ne ebbe fulladjunk bele?
Kerepes külterületén egy hulladéklerakó telepen mintegy hatszáz négyzetméteren lángol a szemét. A tűzoltók IV-es riasztási fokozat mellett küzdenek a lángokkal, miközben a katasztrófavédelem mobil laborja is a helyszínen végez méréseket.
Az ömlesztett értékesítést a környezetvédelem egyik csodafegyverének tartják a kiskereskedelemben, mert megszüntetheti a rengeteg szemétbe kerülő csomagolást. Ez azonban nem ilyen egyszerű.
A Mercedes-Benz leányvállalata, az ACCUMOTIVE Kamenzben jelentős mérföldkövet ért el az akkumulátorok körforgásának bezárásában, hiszen az akkumulátorok újrahasznosítása kiegészíti a kamenzi gyártási portfóliót.
A Holland Királyi Tengerkutató Intézet (NIOZ) és az Utrechti Egyetem tudósai által készített tanulmány – amely szerdán jelent meg a Nature folyóiratban – szerint az Atlanti-óceán északi részén, a vízfelszíntől tíz méteres mélységig, 27 millió tonnára becsülhető a nanoműanyag mennyisége. Korábbi vizsgálatok ezt a mennyiséget még az egész óceánra vonatkoztatták.
Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős része csomagolás formájában rövid időn belül hulladékká válik. A műanyag palackok, fóliák és dobozok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az élelmiszerbiztonságban, de környezetünkre gyakorolt hatásuk fenntarthatatlan. Szerencsére számos innováció kínál új lehetőséget ennek a problémának a kezelésére: a bioalapú műanyagoktól kezdve az ehető csomagolásokig egyre több olyan megoldás születik, amivel csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat.
Bár a gólyákról köztudott, hogy előszeretettel használnak a fészkükhöz mindenféle hulladékot, mindeddig senki sem vizsgálta, hogy ennek milyen következményei vannak, ahogy más fajok esetében is csak a felhasznált anyagokról esett szó, a madarak egészségére gyakorolt hatásukról már kevésbé. Ezt a hiányt pótolta most a University of East Anglia, a Lisszaboni Egyetem és a Montpellier-i Egyetem közös kutatása, amelyben ugyan csak gólyafészkeket vizsgáltak, de a tanulságaiból más fajok helyzetére is következtetni lehet.
Az elmúlt hetekben több napon keresztül 10 millió felett volt a visszaváltások száma Magyarországon. A pünkösdi hosszú hétvége utáni kedden ez a szám elérte a 15 milliót, ami csaknem 30%-kal több, mint az eddigi, a karácsonyi ünnep után elért, 12 milliós rekord.
Továbbra is megrendelhetők a Humusz Szövetség által forgalmazott iskolai füzetek, amelyek már alapanyagukban is környezetbarátak. A füzetek újrapapírból és környezetbarát festékkel készültek. A füzetborítók mintája és a rajta olvasható tippek abban segítenek, hogy zöldebbé váljanak a hétköznapjaink és kevesebb hulladékkal terheljük a környezetünket. A füzetek megvásárlásával a Humusz hulladékcsökkentő munkáját is támogathatjuk.