Hírek téma szerint
Május 22-én filmvetítéssel folytatjuk a Humusz Házban 2019-es tavaszi Zöld Kalandozások előadássorozatunkat. A Mikroszülés című film vetítése után Novák Julianna, perinatális szaktanácsadó és dúla részvételével beszélgetünk az egészséges életkezdet és a fenntarthatóság kapcsolatáról.
Az idei milánói Design Week keretében megrendezett Fuori Salone kiállítás adott otthont annak az installációnak, amely a globális műanyagfogyasztásra és óceánszennyezésre hívja fel a figyelmet. Az óceáni szemétszigetek mostanra a világ második legnagyobb kiterjedésű "országává" váltak Oroszország után.
Egy EU tagállamokra kiterjedő felmérésből kiderül, 28 különböző megközelítés létezik a “körforgásos gazdaság” megvalósításához, több inspiráló, bevált gyakorlati példával. A témában élen járó országok általában a legnagyobb mennyiségű hulladék előállítói is.
Zöld Kalandozások „Környezettudatos család, fenntartható élet” második alkalmának témája "tabudöntögető" lesz: fogamzásgátlásról és menstruációról, ezek különböző aspektusairól fogunk beszélgetni. Várunk minden érdeklődőt sok szeretettel május 15-én!
2720 liter víz. Egy felnőtt ember számára körülbelül 900 napra elegendő ivóvíz-mennyiség. Ennyi kell egyetlen pamutpóló előállításához. Egy farmerhez pedig a többszöröse. És akkor még nem volt szó a póló alapanyagának festésével vagy a farmernadrág koptatásával járó vegyszerekről.
Évekig nem bomlanak le teljesen a természetben azok a műanyagzacskók, amiknek az a lényege, hogy lebomlanak a természetben, sőt, még bevásárolni is elmehet velük az ember – írja a Guardian egy friss tanulmány alapján.
Tudásrendszerek összefogására van szükség
Május 8-án kezdetét veszi a Zöld Kalandozások 2019 tavaszi évadja „Környezettudatos család, fenntartható élet” címmel. Első alkalommal kerekasztal-beszélgetésre és tapasztalatcserére hívunk titeket Madarász Zsuzsi zöldesküvő-szervező, valamint a Humusz-csapat leendő és ex-menyasszonyai, Bogdán Judit és Urbán Csilla társaságában.
Petíció indult Nagy-Britanniában, hogy a McDonald's álljon vissza a műanyag szívószálakra, miután a nemrég, környezetvédelmi okokból bevezetett papír szívószálakat sokan utálják.
Országszerte rengeteg táborozási lehetőség várja a gyerekeket; közülük sok a természet- és környezetvédelmet viszi közelebb a fiatalokhoz.
A diákok klímasztrájkjáról, tüntetéseiről és egyéb klímatüntetésekről szóló híreket és beszámolókat olvasva és képeket nézegetve felmerül az a kényelmetlen kérdés, hogy vajon mi Magyarországon miért nem vagyunk több tízezren a hasonló megmozdulásokon?
Bejut a ghánai táplálékláncba az Európából érkező, illegálisan hasznosított elektronikai hulladékból származó néhány igen veszélyes vegyi anyag - mutatták ki környezetvédők a nyugat-afrikai ország fővárosa, Accra egyik nyomornegyedéből származó tyúktojások vizsgálatából.
Azóta, hogy 2018 elején Kína kitiltotta a szétválogatatlan és megtisztítatlan műanyagszemét importját az országból, a lusta nyugati világ nem javított az újrafeldolgozási arányon: még mindig inkább elküldjük Ázsiába a hulladékunkat, hogy ott újra feldolgozzák azt, egy részüket pedig elégessék. A helyi üzemek persze engedély nélkül működnek, és környezetszennyezők.
Az értéktelennek ítélt mobilok nem szabad kidobni a kukába, helyette meg kell próbálkozni az elajándékozásukkal, ha pedig ez nem megy, akkor le kell adni azokat egy elektronikai eszközök feldolgozásával foglalkozó cégnek vagy gyűjtőhelyen. Az egyesült államokbeli The Wireless Alliance emellett most arra is felhívta a figyelmet, hogy a teljesen működőképes és használható készülékek esetében a leadás előtt deaktiválni kell az esetleges lopásvédelmi rendszereket.
A Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i kampuszának munkatársai azt vizsgálták, hogy a műanyagtermékek milyen mértékben járulnak hozzá a klímaváltozáshoz, majd megnézték, hogy milyen eszközökkel lehetne visszaszorítani az üvegházhatást okozó gázok hozzájuk kapcsolódó kibocsátását.