Hírek téma szerint
További termékkategóriákkal bővült a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Maradék nélkül programjának lejárati útmutatója. A hiánypótló gyűjtemény a lakosság, a kereskedelmi szektor és a karitatív szervezetek számára ad hasznos iránymutatást a minőségmegőrzési idejű termékek lejárat utáni fogyaszthatóságáról. A frissített dokumentum többek között a tojással, a margarinnal, a kolbásszal és a kávéitallal egészült ki/gazdagodott.
A műanyagok által okozott környezeti probléma közismert: természetes úton nem bomlanak le, ehelyett felhalmozódnak és mikroműanyag részecskékké szétesve mérgezik az élővilágot és az embert. Ezt szelektív hulladékgyűjtéssel és újrafeldolgozással igyekeztünk kezelni, de az eredményesség ezen a téren nem igazán meggyőző.
1997-ben a Scilly-szigetektől nem messze egy óriási hullám talált oldalba eés egyik irányba, 60, majd a másikba 40 fokkal megdöntötte a Tokio Express nevű konténerhajót, a fedélzetről lesodorva mind a 62 konténert, amiket a hajó a tervek szerint Rotterdamból New Yorkba szállított volna.
A vezető élelmiszerbolt-láncok azt tervezik, hogy ahol csak lehet, kiköltöztetik a palackvisszaváltó automatákat az eladóterekből és még az üzletek előteréből is. Az eddig jellemző belső elhelyezés a forgalmasabb üzletekben láthatóan sok esetben nem vált be.
Egyre több szó esik manapság a környezeti felelősségünkről – látjuk, halljuk, a bőrünkön érezzük a túltermeléssel, pazarló fogyasztással, mértéktelen károsanyag-kibocsátással járó problémákat, amikre apró és lassan megjelenő részmegoldások születnek. Például, idén július 1-től a rövid életű csomagolóanyagokat – PET-palack, aludoboz, tetrapack visszaváltják, a hulladékainkat átválogatják, bizonyos részét újrahasznosítják, egyre több körülöttünk az elektromos és hibrid meghajtású autó. Na de jó-e ez az irány, hogy a fogyasztói szokásaink ugyanazok maradnak, csak kicsit ’zöldítjük’ azokat? A nyersanyag-készleteink fogynak, az okos-megoldásokhoz szükséges nemesfémekért egyre jobban meg kell dolgozni, az autók töltését szolgáló napelemparkok hatalmas területeket foglalnak el. Az ökolábnyom-számítás alapján idén már augusztus 1-jén feléltük az erre az évre szóló nyersanyagkészleteinket. Kutatók azt jelzik előre, hogy ha az emberiség egyre növekvő tömege ugyanilyen intenzitásban használja az erőforrásokat, akkor egyre drasztikusabb élelmiszer- és vízhiánnyal kell szembenéznünk.
Mi mindent tehetünk a számunkra fölöslegessé vált holmikkal, ahelyett hogy kidobnánk őket? Például eladományozhatjuk, ami remek ötlet, de nem mindegy hogyan.
Mi a közös a karácsonyra kapott csillogós zokniban, az unikornis mintájú puha mikroplüss köntösben vagy a fényes anyagú, testre simuló alkalmi ruhában? Lehet, hogy egyiket sem tudod elképzelni a ruhatáradban, de abban is egészen biztos lehetsz, hogy valamennyi potenciálisan hozzájárul a világ mikroszál-szennyezéséhez.
Újranyittják a Csobánka és Pilisvörösvár határában fekvő egykori dolomitbányát. Már meg is kapta az engedélyt a kormányhivataltól egy olyan házaspár cége, akiknek korábbi vállalkozása több hulladéklerakós botrányban is érintett volt.
Bizonyos feltételekkel, de a Kifli futárai mostantól elviszik a háztól a visszaváltásra szánt palackokat és üvegeket
Az idei PET Kupát a szervezők a Bodrogon és a Tisza felső szakaszán rendezték meg. Az eddigi legszennyezettebb útvonalon zajló szemétszedő verseny rekorderedményt hozott: 17,5 tonna hulladéktól sikerült mentesíteniük a vizet és az árteret a közel 350 önkéntesnek köszönhetően.
A Berkley-i Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja forradalmi műanyaghasznosítási eljáráson dolgozik, amiről a New Scientist számolt be. A folyamat lényege, hogy az olyan hétköznapi eldobható műanyag tárgyakat, mint a nejlonzacskókat katalizátorok bevetésével elpárologtatják, és így az alkotóelemekből újra jó minőségű műanyagok gyárthatók.
A Humusz Szövetség és a Galgamenti Népfőiskola idén immár 14. alkalommal felhívást intéz civil közösségek és oktatási intézmények felé. Arra buzdítunk minden csoportot, közösséget, hogy október során valósítson meg olyan aktivitást, ami a komposztáláshoz kötődik.
Egyre kevesebb az édesvíz, és ez különösen nagy gondot okoz Afrikában és Ázsia déli, délkeleti országaiban.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) munkacsoport-találkozót szervezett a körforgásos gazdaságról és a vállalatok ehhez kapcsolódó ESG-beszámolási kötelezettségeiről. Kiderült: az egyes iparágak között nagy eltérések lehetnek a felkészültség terén, az MNB-nek pedig egységes kérdéssort kellett készítenie a bankok számára, hogy a kölcsönhöz folyamodó ügyfelek azonos elbírálást kapjanak mindenhol.
Sikeres közösségi adományozási kampányunknak köszönhetően a tavalyi évben elindult a Humusz 2 éves szervezetfejlesztési projektje. Ennek része a társadalmi vállalkozásunk fejlesztése, amit a Social Business program keretein belül végezünk jelenleg. A program célja, hogy bevételteremtő szolgáltatások fejlesztésével tudjuk szervezetünk hosszú távú fenntartását biztosítani és közhasznú tevékenységeinket megfinanszírozni. A fejlesztés része egy társadalmi kutatás, hogy felmérhessük, célcsoportjainknak (pl. kedves Olvasó) mik az igényeik, hogyan állnak a környezetvédelem témájához, és hogy látják a Humusz működését, tevékenységeit. Kérlek, szánj 10-15 percet a lenti kérdőív(ek) őszinte kitöltésére, és járulj hozzá a munkánk fejlesztéséhez!
Az Európai Unió 2022-ben úgy döntött, hogy elég a különböző kábelekből, 2024 végétől szinte minden kisebb elektronikai eszköznek USB-C-s töltővel kell piacra kerülnie. Ez várható volt, az Apple nagyjából egy hónappal korábban jelentette be, hogy az iPhone is átáll az univerzálisabb szabványra. Bár a hangsúly a médiában a telefonokon volt, valójában többek között tabletekre, fényképezőkre, egerekre, GPS-ekre, kézi játékkonzolokra, fülhallgatókra is vonatkozik a szabályozás, sőt, 2026-tól már minden új laptopnak is USB-C-snek kell lennie.
Christopher Whitfield és Wenqi (Jonathan) Zhao az Egyesült Királyságból megkapta a rangos Stockholm Junior Water Prize 2024-et a Temze-medence PFAS-szennyezésével kapcsolatos munkájukért. Viktória svéd koronahercegnő a stockholmi Víz Világhét ünnepségén adta át a győztesnek a díjat.
A 4 éves hagyományoknak megfelelően idén is folytatódik a budapestiek városfejlesztő ötletei alapján a közösségi költségvetés tervezése. Augusztus 21. és október 7. között lehet szavazni arra, miket valósítson meg a Fővárosi Önkormányzat a budapestiek javaslatai közül.
Az újrahasznosítás régi elvével szállnak harcba a kidobás kultúrája ellen egy gödöllői varrodában.
A legfontosabb tudnivalók a betétdíj rendszeréről, és egy kis fogyasztói segítség a környezettudatos választáshoz.
Nemrég megvolt a százmilliomodik visszaváltás a MOHU REpont-automatáiban – a DRS-rendszer indulása utáni döccenőket sokan a saját bőrükön tapasztalhatták az utóbbi két hónapban, de a cég úgy értékeli, lassan túljutnak a gyerekbetegségek időszakán. „Mostanra 5 millió visszaváltás történik naponta, ami hatalmas eredmény ilyen rövid idő alatt” – mondta a Telexnek Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója, akivel a visszaváltásról, visszagyűjtésről és a hulladékkoncesszor pénzügyi számairól is beszélgettünk.
Egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen a vizekben a rendkívül lassan lebomló vegyszerek, és ez óriási egészségügyi és környezeti probléma. A Bath Egyetem kutatói 3D-nyomtatással olyan kis kerámiarácsokat készítettek, amelyek víztisztítással segíthetnek e gond orvoslásában.
A visszaváltási rendszer (DRS) kényelmetlenségei sok fogyasztót eltántoríthatnak a palackozott ásványvíz fogyasztásától – legalábbis erre utal, hogy a betétdíjas italok júliusi, tömeges polcra kerülésével párhuzamosan nőni kezdtek a szóda- és szifoneladások a gyártók szerint. A DRS bevezetése új fejezetet indíthat a szódázás történelmében Magyarországon.
„Minden, ami a ‘de’ előtt elhangzik, lényegtelen.” – szól az idézet egy népszerű sorozatból. A tűzijátékra különösen igaz a fenti megállapítás. Pompájával és fényeivel képes ámulatba ejteni gyereket és felnőttet, de komoly egészségügyi és környezeti problémákat okoz. A következő cikkben sorra veszem, mi a baj a tűzijátékkal.