Hírek téma szerint
Amikor a környezetvédelem hulladékos vonatkozásairól beszélünk, többnyire a szelektív hulladékgyűjtés jut az emberek eszébe. Holott ennél jóval többről van szó.
Mind a hazai, mind az EU-s szabályozás elvi szinten a megelőzést tartja a legfontosabbnak. A hulladékpiramis alapja lenne az, hogy ne is keletkezzen végleges hulladék, hogy az anyag- és energiafelhasználásunk fenntartható szinten maradjon.
Ezt követi az újrahasználat, majd az újrahasznosítás, végül az elkerülhetetlenül keletkező végleges hulladék ártalmatlanítása, égetése, lerakása.
Hogy a gyakorlat mit mutat, miről szólnak a hírek a hulladék-fronton, az alábbi tematikus hírgyűjtemény tartalmazza:
2005. április 04.
A Toshiba bejelentése szerint egy olyan energiatároló eszközt fejlesztettek ki, amely közel egy perc alatt majdnem teljesen feltölthetõ. A nanotechnológia környezetvédelmi szempontból pozitív eredménye ez - azért még óvatosan figyeljük ezt az új technológiát. Különösen nemzetközi környezetvédõk véleményét megismerve...
2005. április 04.
Példamutató erõfeszítéseket tesz Gyõrújbarát annak érdekében, hogy csökkentse a hulladéklerakókra vagy égetésre kerülõ hulladék mennyiségét: 1800 komposztkeretet oszt!
A kiskerti komposztálás sokkal jobb megoldás a nagyüzemi, központosított komposztáló üzemek létesítésénél is, mert nem kell kilométereken át szállítani a zöld, szerves hulladékot és ráadásul az azt megtermelõ kertjében talajerõ utánpótlásra használható!
2005. április 03.
Kukadiéta névvel hulladékos szekcióülést tartottunk a Zöld Szervezetek XV. Országos Találkozóján, Zalaegerszegen.
2005. március 31.
Akár több tízezer forint bírságra is számíthatnak azok, akik illegálisan szabadulnak meg a lakásukban, vagy munkahelyükön keletkezõ szeméttõl.
2005. március 31.
Hargitai Miklós a mai Népszabadságban a betétdíjas csomagolások gyorsított kihalását vetíti elõ - sajnos nagyon is elképzelhetõ a verziója.
Azt tapasztaljuk, hogy a fél ország a szelektív hulladékgyûjtésen alapuló újrahasznosítás hevében ég. Az viszont a figyelem spektrumából már eléggé kiesik, hogy az 50 % hasznosítás fele égetés, az anyagában történõ hasznosítás jelentõs része pedig nehezen ellenõrizhetõ módon külföldön történik.
Az pedig végképp nem esik le senkinek, hogy a betétdíjas rendszerek sokkal rugalmasabbak ennél, hiszen mind az újrahasználat (újratöltés), mind az újrahasznosítás lehetséges ebben a rendszerben.
Azt tapasztaljuk, hogy a fél ország a szelektív hulladékgyûjtésen alapuló újrahasznosítás hevében ég. Az viszont a figyelem spektrumából már eléggé kiesik, hogy az 50 % hasznosítás fele égetés, az anyagában történõ hasznosítás jelentõs része pedig nehezen ellenõrizhetõ módon külföldön történik.
Az pedig végképp nem esik le senkinek, hogy a betétdíjas rendszerek sokkal rugalmasabbak ennél, hiszen mind az újrahasználat (újratöltés), mind az újrahasznosítás lehetséges ebben a rendszerben.
2005. március 29.
A Kisalföldi Presztízs Díjak 2004. évi környezetvédelmi kategóriájának nyertese polipropilén hasznosításával foglalkozó Gerab Mûanyag-feldolgozó és Szolgáltató Kft.
2005. március 29.
A Hatvani Környezetvédelmi Egyesület 36 településen szervezett elektronikai hulladékgyûjtést, melynek során egészen pontosan 40 tonna elektronikai hulladékot és 5-6 tonna akkumulátort gyûjtöttek.
2005. március 28.
Tavaly a Tisza, idén a Szamos. A két folyóban az a közös, hogy áradáskor mindkettõ nagy mennyiségben hozott hazánkba hulladékot. A hasznosítók bizton tiltakoznának: hiszen õk úgy mondják, hogy nem hulladék ez, hanem másodnyersanyag. Vagyis kincs!
2005. március 28.
A Magyar Hírlap arról beszámol egy kórházról, amely egyetlen beszerzéskor legalább 7 millió forintot spórolhatna meg, ha a közbeszerzési eljárásokról szóló jogszabályok megengednék nekik a tonerek és tintapatronok töltését. Más példát is írhattak volna, sajnos....
2005. március 28.
Persányi Miklós szerint késik a betétdíjas kormányrendelet, melyet a termékdíjtörvény elõírásai szerint 2005 március 31-ig kellett volna megalkotni. Bár 10 éve várjuk, de pár hetet már kibírnánk, ha az általunk látott tervezetnél lényegesen szigorúbb lenne, mert így nem fog sok vizet zavarni...
2005. március 24.
Hulladékmegelõzési regionális mûhelymunka Gyõrben, a HuMuSz, a Reflex és a NyD-i Regionális Ügynökség szervezésében.
2005. március 24.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) valamint a KÖVET "youthXchange" néven képzési csomagot jelentetett meg a felelõs fogyasztásról, mely útmutatót kíván nyújtani egy fenntarthatóbb élethez. A kiadvány a TVE-n keresztül szerezhetõ be.
2005. március 22.
A betétdíjak alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendelet tervezetével kapcsolatban szervezetünk véleménye a következõ:
2005. március 21.
Hulladékmegelõzési stratégiát írunk. Elõször is két megelõzõ kiadványunk jelent meg, ezek letölthetõek itt.
2005. március 03.
Már többször tiltakoztak a hulladékégetõ ellen Várpalotán, aláírásokat is gyûjtöttek az építkezés megakadályozásáért. Ma délután több, mint 100-an tüntettek, hogy írjanak ki népszavazást, és nyilvánítsák védett, erdõs területté a beruházásra kijelölt helyet.
2005. március 03.
Olasz ügyvédek és környezetvédõk szerint a harmadik világ többszázezer tonnaszámra nyeli el a "fejlett országok" radioaktív hulladékát. Óriási üzletrõl van szó: egy rakomány radioktív hulladék elszállítása mintegy 5 millió dollár profitot hoz a konyhára.
- Csak az itáliai eredetû nukleáris hulladék harmadik világba történõ szállítása 7 milliárd dolcsi nyereséget hozhatott - becsülte meg az olasz parlamenti vizsgálóbizottság elnöke.
- Az Atlanti-óceánban, Nyugat-Afrika partjainál mintegy 600.000 tonna nukleáris hulladék lehet - állítja a legnagyobb olasz környezetvédõ szervezet, a Legambiente képviselõje.
Legnépszerûbb célországok: Szomália, Szudán, Eritrea, Algéria és Mozambik. Szomáliában most kiborult a bili: a tenger visszaköpte a halmozódó hulladékot és a helyiek isszák fenenagy jólétünk (EU) levét...
- Csak az itáliai eredetû nukleáris hulladék harmadik világba történõ szállítása 7 milliárd dolcsi nyereséget hozhatott - becsülte meg az olasz parlamenti vizsgálóbizottság elnöke.
- Az Atlanti-óceánban, Nyugat-Afrika partjainál mintegy 600.000 tonna nukleáris hulladék lehet - állítja a legnagyobb olasz környezetvédõ szervezet, a Legambiente képviselõje.
Legnépszerûbb célországok: Szomália, Szudán, Eritrea, Algéria és Mozambik. Szomáliában most kiborult a bili: a tenger visszaköpte a halmozódó hulladékot és a helyiek isszák fenenagy jólétünk (EU) levét...
2005. március 03.
Hazánk 2001-ben csatlakozott az Aarhusi Egyezményhez, mely a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésérõl a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történõ részvételérõl és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szól. Civil zöld szervezetek véleménye a jelenlegi helyzetrõl.
2005. március 03.
Szelektív hulladékgyûjtés nincs az iskolában, mivel a városban sem mûködik, és nem lenne kivel elszállíttatni a külön gyûjtött szemetet. Viszont az udvaron van egy nagy komposztáló, hogy legalább a szerves hulladékot ne a kukába kelljen dobni.
2005. március 03.
Nagy biznisz lehet színes kukákat gyártani, hulladékot gyártani és masszírozni, osztályozni, égetõt vagy lerakót üzemeltetni.
Mikor ismerjük fel, hogy a hulladék keletkezésének megelõzése a legfontosabb?? No waste is good waste, kedves olvasók!
Mikor ismerjük fel, hogy a hulladék keletkezésének megelõzése a legfontosabb?? No waste is good waste, kedves olvasók!
2005. március 03.
Több német terméktesztelõ csoport is rákkeltõ vegyi anyagot talált különbözõ európai gyártók befõttesüveg csomagolású bébiételeiben, köztük a Magyarországon is kapható Bebivita és Hipp márkákban.
2005. március 02.
A francia sajtóban megjelent vizsgálati anyag öt, illatanyagával allergiát kiváltó mosóport nevez meg; kettõt - az Ariel (Alpesi Frissesség) és az Omo (Fehér Orgonák) egy-egy termékét - világszerte igen széles körben forgalmazzák.
2005. március 02.
A magyarok szidják a rendszert a leginkább, pesszimisták, és mégis õk számítanak az idén anyagi helyzetük leggyorsabb javulására, és õk akarnak a leginkább költekezni Európában.
2005. március 02.
Számoljunk együtt: 1 hivatal 1 év alatt 155 tonna papírt használ.
Hány hivatal mûködik hazánkban? Mióta és még meddig fognak ragaszkodni a vakítóan fehér, klórozott papírhoz?
Hány ezer hektár erdõ lesz még áldozata a pazarló gondolkodásunknak?
Hány hivatal mûködik hazánkban? Mióta és még meddig fognak ragaszkodni a vakítóan fehér, klórozott papírhoz?
Hány ezer hektár erdõ lesz még áldozata a pazarló gondolkodásunknak?
2005. március 01.
Ha nem akarjuk kidobni, ha nem akarunk drága pénzen újat venni... adjuk tovább/vegyük meg a börzén! Március 5-én a Fõvárosi Mûvelõdési Házban (XI. kerület) börzét szerveznek.
2005. március 01.
Az EDDSZ és a Védegylet által szervezett nagyon izgalmasnak ígérkezõ beszélgetések kéthetente, péntek este 6-tól kerülnek megrendezésre a Nádor-teremben, Budapest, V. kerület, Nádor u. 32., I. emelet.