Megépülhet az első magyar akkumulátor- feldolgozó

Ha autózni akarunk, valamit kezdenünk kell a veszélyes használt akkumulátorokkal is. Az ólomfeldolgozás azonban az egyik legveszélyesebb munkafolyamat, nem csoda, hogy az elmúlt években több település (Petőfibánya, Monok, Gyöngyösoroszi, Komló) is elutasította, hogy határában akkumulátor -újrahasznosító épüljön. Manapság azonban már léteznek olyan zárt technológiák, melyek szennyezőanyag-kibocsátása elhanyagolható. Három éve egy ilyen üzem befogadásáról döntöttek helyi népszavazáson a 170 lelkes Vekerd község lakói, mégpedig kétharmados többséggel. A beruházó Greentech Vekerd Kft időközben elvégeztette az összes szükséges engedélyeztetési eljárást. Nyolc szakhatóság vizsgálta meg a beruházási tervet, s egyik sem gördített akadályt a megvalósítás elé. A környezetvédelmi főfelügyelőség után a napokban az építési hatóság is engedélyt adott a feldolgozó építésére.

Az ólomkohók a legveszélyesebb üzemek közé tartoznak, különböző mérgező anyagok ártalmatlanítását kell megoldani, ráadásul Vekerden kifejezetten érzékeny természeti környezetben. Gulyás András, a szomszédos Zsáka polgármestere éppen erre hivatkozik, szerinte a Hortobágyi Nemzeti Park közelében nincs helye egy mérgekkel dolgozó gyárnak. Tanka István, a Greentech Vekerd Kft. ügyvezetője ellenben rámutat, hogy Európában harminckét ilyen zárt technológiájú feldolgozó működik (Olaszországban éppen egy nemzeti park területén), szennyezésről pedig eddig nincs tudomásuk. A most épülő üzem is mindenben megfelel az uniós, sőt az ennél is szigorúbb normáknak is. A hatástanulmány szerint ez az üzem a Magyarországon megengedett érték 10 százalékát fogja kibocsátani, noha Magyarországon alacsonyabb a megengedett érték, mint Európában. A zárt technológia ismeretében a beruházáshoz a nemzeti park is hozzájárult.

Vekerd, Hajdú-Bihar megye legkisebb települése, új munkahelyeket és többletbevételt remél a beruházástól. A tervezett feldolgozó tőszomszédságában lévő Zsáka lakói szerint lehet, hogy néhány új munkahelyet teremtene a feldolgozó, de ezrek megélhetését tenné tönkre azzal, hogy elvesznének az uniós támogatások. Gulyás András zsákai polgármester arra emlékeztet, hogy a bihari körzetben több ezer embert érint az uniós Natura 2000-es támogatási lehetőség. A polgármester nem érti, miért foglakoznak 13 éve a biotermesztés bevezetésével, miért beszélnek falusi turizmusról, ha „hagyjuk megölni magunkat”. A kistérségi tanács elnöke szerint már az építkezés terve is elriasztja a befektetőket és a turistákat. A KSH által 2004-ben 17 különböző mutató alapján az ország legfejletlenebb községének minősített Vekerd azonban a turizmusból sem profitál, a statisztika szerint az ott eltöltött vendégéjszakák száma nulla volt. Az évente várható több tízmilliónyi helyi adó azonban biztos bevételnek látszik.

Juhász István, Vekerd polgármestere szerint szakmai szempontból kell nézni az ügyet. A környezetvédelmi hatóság nem engedélyezné a beruházást, ha úgy ítélné meg, hogy az negatív hatással lenne a környező települések életére. A beruházó a technológia környezetbarát voltát bizonyítandó utazást szervezett Olaszországba, ahol bemutattak egy hasonló technológiával működő akkumulátor-feldolgozót. A zsákai polgármester a meghívás ellenére nem utazott el. Krucsó Antal, a szomszédos Furta polgármestere viszont elfogadta a meghívást. Bár addig ellenezte a feldolgozó megépítését, az Olaszországban látottak meggyőzték arról, hogy a technológiát betartva az üzem nem okoz olyan károsodást, amely befolyásolná a környékbeli mezőgazdasági termelést.

A tervek szerint a feldolgozó évente 25 ezer tonna használt savas ólomakkumulátort dolgoz majd fel, és 14 ezer tonna újrahasznosítható ólmot, illetve ólomötvözetet gyárt. Magyarországon húszezer tonna akkumulátorhulladékot gyűjtenek össze, ez a feldolgozó huszonötezer tonna kapacitású. A Dunántúlról eddig az ausztriai Arnoldsteinbe szállították a hulladékot, amely Vekerdnél közelebb lévén valószínűleg így is marad. Vannak, akik szerint a vekerdi üzem ukrán és román akkumulátorokra alapozza működését. Tanka cáfolja ezt. Ha minden hazai hulladékot náluk dolgoznak fel, nincs szükség külföldire.

Az akkumulátor-feldolgozó mellett érvelők szerint az sem mellékes szempont, hogy több mint félszáz munkahely betöltésére nyújt be igényt a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központhoz az üzemet építő Greentech Vekerd Kft. A beruházás segíthet a jelentős munkanélküliséggel sújtott térség foglalkoztatási gondjain.

Többek között vegyész-, gépész- és környezetvédelmi mérnököt, öntő szakmunkásokat, targoncavezetőket, raktárosokat és irodai alkalmazottakat keres a 3 milliárd forintos beruházással megépülő, vekerdi üzeméba a beruházó társaság. Mivel az alig másfélszáz lakosú, zömében idősek lakta Vekerd egymaga képtelen ezeket az álláshelyeket betölteni, a zsákaiak, a furtaiak, a komádiak és a közeli Berettyóújfalu állástalanjai remélhetnek munkalehetőséget az új üzemben, melyre tavaly népszavazáson mondott áldást Vekerd lakossága.

A térség foglalkoztatási helyzetére jellemző, hogy Vekerden a 25 foglalkoztatottra 21 munkanélküli és 92 inaktív kereső, Zsákán az alig 400 foglalkoztatottra több mint 100 munkanélküli és majdnem 700 inaktív kereső jut. Nem jobb a helyzet Furtán sem: itt a statisztikai hivatal adatai szerint valamivel több mint 200 foglalkoztatottra 84 munkanélküli és több mint félezer inaktív kereső jut. Berettyóújfaluban az inaktív keresők és a munkanélküliek száma együttesen úgyszintén meghaladja az öt és félezres foglalkoztatotti létszámot, Komádi városában pedig az 1400 foglalkoztatottra majdnem 3 ezer munkanélküli és inaktív kereső jut.