Magyarország kilóg az unióból
Ökológiai konferencia az Akadémián (2.rész) - Pénzes Dávid
Hazai és Európai Uniós környezetvédelemrõl, illetve a jelenlegi ökológiai állapotokról is szó volt a november 10-én megtartott ökológiai konferencián. Az elõadások kevéssé voltak borúlátóak, mint az elõttük elmondottak. Kiderült, Magyarország ökológiai helyzete nem rózsás ugyan, de az unió több államához képest szerencsések vagyunk. [a gondola.hu cikksorozata]
A környezeti problémák megválaszolásához öt alapkérdést tett fel Takács-Sánta András: Milyen természeti változásokat okoz az emberi tevékenység? Milyen társadalmi okok állnak e természeti változások hátterében? Milyen társadalmi következményekkel járnak e természeti változások? Hogyan mérsékelhetnénk e természeti változásokat? Hogyan alkalmazkodhatnánk e természeti változásokhoz?
A kérdésekből kitűnik, hogy megválaszolásukban számtalan klasszikus tudomány érintett. Az előadó szerint ezért ahelyett, hogy különválasztanánk őket, szintetizálni kell: új tudományterület kijelölésére van szükség. Az ökológia tudományához ezért olyan tudósok kellenek, akik több hagyományos tudományban is jártasak, azaz generalisták.
Jobbak vagyunk, mint a hollandok…egyelőre
Báldi András Magyarország élővilágának természetes állapotáról tartott előadást Báldi társaival (Bíró Péter, Molnár Zsolt, Oertel Nándor) kimutatta, hogy a faji sokszínűség hazánkban is egyre jobban csökken. Ám apró reménysugár lehet, hogy összehasonlítva az Európai Unióval egyelőre jobbak a mutatóink. Hollandiát hozta példának, ahol a mezőgazdasághoz kötődő madárpopulációk száma folyamatosan apad, míg hazánkban (egyelőre) szinten maradt.
| ||
Hangsúlyozta, ebből következik, hogy bármennyire is fejlett egy ország gazdasági értelemben, még nem biztos, hogy az ökológiai állapota is jó úton halad. Elmondta, Magyarországon ugyan agrár-környezetvédelemre (a Natura 2000 területek kezelésére) 9 milliárd forint áll rendelkezésre, ám ezeket a pénzeket csak 2009-től lehet lehívni. Arra is figyelmeztetett, hogy ugyan van forrás a környezetvédelemre, de az úgynevezett gazdasági "fejlődésre" még több pénz jut, sőt sokszor a környezetvédelmi pénzeket is a profitmaximalizálás elvét figyelembe véve használják fel.
Az unió politikai szinten komoly lépéseket tesz
Demeter András az Európai Unió környezetvédelmi politikájáról elmondta, a maastrichti és amszterdami szerződések óta vezérelvként kezelik a kérdést. Hangsúlyozta, érdemi változás van a szemléletmódban is, miszerint a szennyezés felszámolásáról a megelőzésre fektetik a nagyobb hangsúlyt, illetve a civil szféra bevonása is komolyabb szerepet kap.
Elmondta 2002-től egy 10 évre szóló akcióprogram folyik, mely négy környezetvédelmi területet jelölt ki: éghajlatváltozás; természeti és biológiai sokféleség (ebben célkitűzés megállítani a biodiverzitás csökkenését 2010-re); környezet és egészség, életminőség; természeti erőforrások és hulladékkezelés.
Elmondta, ebben az évben érkezett félidejéhez a program. A felülvizsgálat után az unió úgy döntött, hogy hátralévő időszak kiemelt feladata a fokozott nemzetközi együttműködés és a "jobb szabályozás" elveinek érvényesítése a környezeti döntéshozatalban, illetve az unión belüli szorosabb integráció fejlesztése.
2010-ig meg kell állnia a csökkenésnek
Az EU ezen kívül ebben az évben célként fogalmazta meg a biológiai sokféleség csökkentésének megállítását 2010-ig. Az unióban is egyre több politikusban tudatosul, hogy az emberi jólét érdekében az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása közös kötelesség. Ennek érdekében a következő célokat tűzték ki:
1. Az EU legfontosabb élőhelyeinek és fajainak védelme.
2. A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és helyreállítása az EU tágabb vidéki tájain.
3. A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és helyreállítása az EU tágabb tengeri környezetében.
4. A regionális fejlesztés, a területfejlesztés és a biológiai sokféleség összeegyeztethetőségének erősítése az EU-ban.
5. Az inváziós idegen fajoknak és idegen genotípusoknak az EU biológiai sokféleségére gyakorolt hatásának számottevő csökkentése.
Az előadássorozat ezen része inkább optimista volt, mint borúlátó. Az Európai Unió határozott szándéka a környezet megóvása, a minél hatékonyabb összefogás a természetvédelem érdekében. Ám az unió politikai színtere kevés egy ilyen átfogó, a föld minden lakosát érintő kérdést kezelni. A Föld ökológiai megmentéséhez, az élhető világ megteremtéséhez az egyéneken belül kell elérni gyökeres szemléletváltozást.