Figyelmeztető üzenet

Ez a cikk kb. 18 éve íródott.
A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország kilóg az unióból

  • 2006. december 06.
  • humusz

Ökológiai konferencia az Akadémián (2.rész) - Pénzes Dávid

Hazai és Európai Uniós környezetvédelemrõl, illetve a jelenlegi ökológiai állapotokról is szó volt a november 10-én megtartott ökológiai konferencián. Az elõadások kevéssé voltak borúlátóak, mint az elõttük elmondottak. Kiderült, Magyarország ökológiai helyzete nem rózsás ugyan, de az unió több államához képest szerencsések vagyunk. [a gondola.hu cikksorozata]

A környezeti problémák megválaszolásához öt alapkérdést tett fel Takács-Sánta András: Milyen természeti változásokat okoz az emberi tevékenység? Milyen társadalmi okok állnak e természeti változások hátterében? Milyen társadalmi következményekkel járnak e természeti változások? Hogyan mérsékelhetnénk e természeti változásokat? Hogyan alkalmazkodhatnánk e természeti változásokhoz?

A kérdésekből kitűnik, hogy megválaszolásukban számtalan klasszikus tudomány érintett. Az előadó szerint ezért ahelyett, hogy különválasztanánk őket, szintetizálni kell: új tudományterület kijelölésére van szükség. Az ökológia tudományához ezért olyan tudósok kellenek, akik több hagyományos tudományban is jártasak, azaz generalisták.

Jobbak vagyunk, mint a hollandok…egyelőre

Báldi András Magyarország élővilágának természetes állapotáról tartott előadást Báldi társaival (Bíró Péter, Molnár Zsolt, Oertel Nándor) kimutatta, hogy a faji sokszínűség hazánkban is egyre jobban csökken. Ám apró reménysugár lehet, hogy összehasonlítva az Európai Unióval egyelőre jobbak a mutatóink. Hollandiát hozta példának, ahol a mezőgazdasághoz kötődő madárpopulációk száma folyamatosan apad, míg hazánkban (egyelőre) szinten maradt.


A holland és a magyar madárpopulációk. (Ábra Báldi András előadásából)

Hangsúlyozta, ebből következik, hogy bármennyire is fejlett egy ország gazdasági értelemben, még nem biztos, hogy az ökológiai állapota is jó úton halad. Elmondta, Magyarországon ugyan agrár-környezetvédelemre (a Natura 2000 területek kezelésére) 9 milliárd forint áll rendelkezésre, ám ezeket a pénzeket csak 2009-től lehet lehívni. Arra is figyelmeztetett, hogy ugyan van forrás a környezetvédelemre, de az úgynevezett gazdasági "fejlődésre" még több pénz jut, sőt sokszor a környezetvédelmi pénzeket is a profitmaximalizálás elvét figyelembe véve használják fel.

Az unió politikai szinten komoly lépéseket tesz

Demeter András az Európai Unió környezetvédelmi politikájáról elmondta, a maastrichti és amszterdami szerződések óta vezérelvként kezelik a kérdést. Hangsúlyozta, érdemi változás van a szemléletmódban is, miszerint a szennyezés felszámolásáról a megelőzésre fektetik a nagyobb hangsúlyt, illetve a civil szféra bevonása is komolyabb szerepet kap.

Elmondta 2002-től egy 10 évre szóló akcióprogram folyik, mely négy környezetvédelmi területet jelölt ki: éghajlatváltozás; természeti és biológiai sokféleség (ebben célkitűzés megállítani a biodiverzitás csökkenését 2010-re); környezet és egészség, életminőség; természeti erőforrások és hulladékkezelés.

Elmondta, ebben az évben érkezett félidejéhez a program. A felülvizsgálat után az unió úgy döntött, hogy hátralévő időszak kiemelt feladata a fokozott nemzetközi együttműködés és a "jobb szabályozás" elveinek érvényesítése a környezeti döntéshozatalban, illetve az unión belüli szorosabb integráció fejlesztése.

2010-ig meg kell állnia a csökkenésnek

Az EU ezen kívül ebben az évben célként fogalmazta meg a biológiai sokféleség csökkentésének megállítását 2010-ig. Az unióban is egyre több politikusban tudatosul, hogy az emberi jólét érdekében az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása közös kötelesség. Ennek érdekében a következő célokat tűzték ki:

1. Az EU legfontosabb élőhelyeinek és fajainak védelme.
2. A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és helyreállítása az EU tágabb vidéki tájain.
3. A biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése és helyreállítása az EU tágabb tengeri környezetében.
4. A regionális fejlesztés, a területfejlesztés és a biológiai sokféleség összeegyeztethetőségének erősítése az EU-ban.
5. Az inváziós idegen fajoknak és idegen genotípusoknak az EU biológiai sokféleségére gyakorolt hatásának számottevő csökkentése.

Az előadássorozat ezen része inkább optimista volt, mint borúlátó. Az Európai Unió határozott szándéka a környezet megóvása, a minél hatékonyabb összefogás a természetvédelem érdekében. Ám az unió politikai színtere kevés egy ilyen átfogó, a föld minden lakosát érintő kérdést kezelni. A Föld ökológiai megmentéséhez, az élhető világ megteremtéséhez az egyéneken belül kell elérni gyökeres szemléletváltozást.