Hírek téma szerint
Saját egészségünket és a környezetünket is óvhatnánk a növényi-alapú húshelyettesítőkkel, egyelőre mégsem keresettek eléggé ezek a termékek.
Egyes finn éttermek 12-30 eurós pótdíjat kezdtek kivetni azokra a vendégekre, akik nem eszik meg teljesen a kirendelt ételt. A Sipoo-ban működő thai étterem ételpazarlás csökkentését célzó módszere már Finnország más részein is terjed.
Újbuda Önkormányzata és az Újbuda Prizma Kft. idén is megszervezi őszi nagytakarítási programját a kerület közterületein, mely idén elsősorban a lehullott avar összegyűjtésére fókuszál. Az intenzív takarítási akcióval párhuzamosan a kerületi lakosok az előző évekhez hasonlóan továbbra is ingyenesen igényelhetnek komposztkereteket és zöldhulladékgyűjtő-zsákokat.
A tavaszi vadvirágos gyepek tarra vágása mellett az ősszel hulló levelek „gondos” eltakarítása az egyik legnagyobb csapás az élővilágra, melyet minden évben elkövetünk kertjeinkben. Ráadásul csupán egy berögzült szokás, hibás szemlélet alapján cselekszünk, amikor magunkhoz ragadjuk a gereblyét és a kukászsákot. Ideje lenne változtatnunk ezen a gyakorlaton és felismernünk, milyen káros hatású mindez kertünk ökoszisztémájára nézve.
A víz a legjobban ellenőrzött élelmiszerünk. Ez viszont sajnos korántsem jelenti azt, hogy ami a csapból folyik, az egyben egészséges is. De vajon ki van veszélyben, és mit tehetünk, hogy garantáltan egészséges ivóvízhez jussunk?
A mikroműanyagok napjaink legapróbb ellenségei közé tartoznak, jelenlétük pedig egyre jelentősebb világunkban. Szárazföldi környezetünkben, Földünk vizeiben és bármilyen hihetetlenül is hangzik, már a felhőkben is megtalálhatók ezek a parányi részecskék. Nemrégiben két japán hegycsúcs közelében, felhőkből gyűjtött vízmintákban is kimutatták ezeket a mikroműanyagokat, azonban ez még mindig nem a legfurcsább előfordulási helyük.
Hőmérséklet, csapadékmennyiség, talajminőség, napsütéses órák száma – csupán néhány tényező, melyek alapjaiban befolyásolják egy adott növény túlélési esélyeit. Akinek vannak szobanövényei, esetleg kertjében veteményes és gyümölcsfák találhatók, virágok pompáznak, az nagyon jól tudhatja, mekkora jelentősége van az időjárási körülményeknek a növények szépségére és egészségére, és mennyire nem mindegy, hogy melyik növényt hova helyezi el a területen belül. Azonban az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek megjelenésével e körülmények is átalakulóban vannak. De vajon hogyan alkalmazkodnak ehhez természetes ökoszisztémáink?
Hogyan érhetünk el nulla kibocsátást a hulladékszektorban? Lehetséges akár a nettó negatív kibocsátás is? A GAIA 2022-es tanulmányában ezekre a kérdésekre kereste a választ több esettanulmány példáján szemléltetve. Az alábbi cikk ezt hivatott összegezni az elérhető angol és magyar változatok alapján.
Fokozatosan leszámol az eldobható kávéspoharak okozta problémákkal az írországi Killarney városa, ahol korábban évente mintegy 18,5 tonnányi gyűlt össze a köztéri szemetesekben, parkokban és az utak mentén, írja a Guardian.
Kedden megkezdték munkájukat a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésében résztvevő felek konzultációs testületei.
Egy átalakított építkezési konténerben, a körforgásos gazdaság jegyében nyílt meg Veszprém első szabadtéri csereberepontja a Cholnoky úton.
Hagyjuk a helyén a lehullott avart a kertben, mert az hihetetlen módon segíti a hasznos rovarok, beporzók, hüllők, madarak, emlősök áttelelését vagy téli táplálékszerzésüket – írja Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze pénteki posztjában egy aktuális Greenpeace-kampányra hivatkozva. „Hozzáteszem, hogy a bokrok és fák tápanyagutánpótlását, illetve a velük szimbiózisban élő talajlakó gombák táplálását is segíti.”
Folytatódik a ZöldZóna egyedülálló és több szempontból is izgalmas fenntarthatósági videósorozata, a Zöld Kommandó! A projekt keretén belül – a Humusz Szövetséggel karöltve – „megzöldítjük” a már korábban bemutatott, közkedvelt és nagy népszerűségnek örvendő sukorói Molnár Büfét, amelyet a legtöbben ínycsiklandó lángosairól és kürtőskalácsairól ismerhetnek. Három részes videósorozatunkból kiderül, miként járulhat hozzá egy mikrovállalkozás, hogy a mindennapokban a lehető legfenntarthatóbb módon működjön.
Több fontos paramétert elárult a január elsejétől már éles visszaváltási rendszerről a Mol hulladékkoncessziós cége, a MOHU. A fém-, műanyag és üvegpalackokért darabonként 50 forint jár vissza. Fontos változás, hogy a PET-palackokat a jövőben nem szabad összetaposni, mert a visszaváltó automaták a formájuk és a címkéjükön lévő vonalkód alapján azonosítják őket. A nagy cél az, hogy 3 éven belül a ma évi 3,3 milliárd darabos palackkínálat 90 százalékát újrahasznosítsák.
Budapesten is elindítja a külföldön már népszerű újrahasználható csomagolási programját a Wolt. A kezdeményezéssel a Wolt az éttermekben használt csomagolóanyagok mennyiségét és környezeti hatását csökkenti, hozzájárulva a hulladék minimalizálásához és az erőforrás-takarékossághoz.
Az Act Local! Green Startup Challenge egy középiskolásoknak szóló országos üzleti fenntarthatósági verseny, ami azt a célt tűzte ki, hogy megmutassa a diákoknak, mennyire elengedhetetlen a fenntarthatóság és a vállalkozói gondolkodás együttműködése a jövőnk érdekében.
A 3 fordulós kihívás során a diákok lehetőséget kapnak arra, hogy valódi projekteken dolgozzanak, amelyek nem csak a környezetet védik, hanem vállalkozói készségüket is fejlesztik. Ezek mellett betekintést nyernek zöld civil szervezetek munkásságába is, mindezt értékes nyereményekért!
Elrajtolt a ZöldZóna egyedülálló és több szempontból is izgalmas kezdeményezése, fenntarthatósági videósorozata, a Zöld Kommandó! A projekt keretén belül a Mastercard – a Humusz Szövetséggel karöltve – az elkövetkező hetekben „megzöldíti” a közkedvelt és nagy népszerűségnek örvendő sukorói Molnár Büfét, amelyet a legtöbben ínycsiklandó lángosairól és kürtőskalácsairól ismerhetnek. Három részes videósorozatunkból kiderül, miként járulhat hozzá egy mikrovállalkozás, hogy a mindennapokban a lehető legfenntarthatóbb módon működjön.
A túlcsomagolás elkerülése és a szelektív hulladékgyűjtés jelentősen csökkentheti az illegális hulladékelhagyást, valamint növelheti az újrahasznosított anyagok mennyiségét és minőségét, ezért idén is támogatjuk és csatlakozásra biztatjuk az önkénteseket az Európai Hulladékcsökkentési Héthez, amelynek fókuszában a csomagolás áll – mondta Raisz Anikó környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkár.
A Komposztálás Ünnepnapját (október 10.) 2011. óta ünnepeljük hazánkban. Minden évben pályázatot hirdetünk oktatási-nevelési intézményeknek, civil szervezeteknek, hogy mutassák be, hogyan ünneplik a komposztálást, ami a természetes körforgást testesíti meg. Legyen a te kerted is komposztbarát! Ehhez mutatunk néhány tippet.
Felesleges már most gyűjteni a PET-palackokat, de elmondjuk, januártól hogyan működik a visszaváltás
Több mint 3,5 milliárd darab palack visszagyűjtésének hatékonyabbá tételét reméli az állam a januárban induló visszaváltási rendszertől, amelynek a legfontosabb eleme a fogyasztók számára az, hogy 50 forintos pluszköltségtől szabadítja meg őket, ha az italcsomagolásokat visszaviszik egy automatába. Az erről szóló rendelet a héten jelent meg a Magyar Közlönyben, megnéztük, milyen változásokkal jár ez majd.
Mikroműanyagok jelenlétét mutatták ki Missouri államban, egy olyan barlangrendszerben, ahol harminc éve nem járt senki. Elizabeth Hasenmueller, a St. Louis Egyetem biokémikusa szerint a korábbi kutatásokban már alaposan megvizsgálták, hogy milyen a felszíni vizek műanyaghelyzete, de a felszín alatti vizekre eddig kevesebb figyelmet fordítottak.
Lesznek hulladékégetők? Hogyan történik a válogatás? Megnéztük, milyen lehet a hulladékgazdálkodás 15 év múlva.
A legtöbb üveg-, fém- és műanyag palackos és dobozos, 1 deci és 3 liter közötti űrtartalmú italcsomagolást vissza kell majd váltani.
Egyre több intézmény dönt a fenntarthatóság mellett. A Budapest XVI. Kerületi Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium is közéjük tartozik. Hosszú utat tett meg az intézményi szinttől a nemzetközi kapcsolatokig. Ennek az utazásnak egyik mérföldkövét mutatja most be az intézmény októberben.
Július elsején új hulladékgazdálkodási rendszert vezettek be Magyarországon: a korábbi termékdíj alapú, állami megoldáshoz képest egy koncesszión és gyártói felelősségi alapon nyugvó rendszer indult el a Mol leányvállalatának, a MOHU-nak az irányításával. Az EPR-rendszer, azaz a „kiterjesztett gyártói felelősség” intézményének létrehozásával az EU szándéka az volt, hogy ösztönözze a termelőket a termékek környezetbarát tervezésére, a hulladék minimalizálására és a hulladék újrahasznosítására vagy megfelelő kezelésére, mindezt a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében. De pontosan hogyan fog mindez kinézni az új rendszerben, mik a hosszú távú tervek a MOHU-nál? Elérhető a körforgásos gazdaság Magyarországon? Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója most először, nekünk beszélt a vállalat hosszú távú stratégiájáról.