Hírek téma szerint
Hőmérséklet, csapadékmennyiség, talajminőség, napsütéses órák száma – csupán néhány tényező, melyek alapjaiban befolyásolják egy adott növény túlélési esélyeit. Akinek vannak szobanövényei, esetleg kertjében veteményes és gyümölcsfák találhatók, virágok pompáznak, az nagyon jól tudhatja, mekkora jelentősége van az időjárási körülményeknek a növények szépségére és egészségére, és mennyire nem mindegy, hogy melyik növényt hova helyezi el a területen belül. Azonban az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek megjelenésével e körülmények is átalakulóban vannak. De vajon hogyan alkalmazkodnak ehhez természetes ökoszisztémáink?
Manapság egyes ruhaüzletekbe belépve számos zöld megoldással találkozhatunk. Bizonyos százalékban elcsíphetünk újrahasznosított vagy környezetbarát textíliákból készített darabokat, a kasszánál megkérdezik tőlünk, kérünk-e zacskót, és ha igen, papírból készült verziót adnak számunkra. Sőt, szinte minden fast fashion bolt rendelkezik saját vászontáskákkal is, azonban talán ez mutatja meg a leginkább azt, hogy a fenntarthatóság álcája még mindig csak a további fogyasztásra ösztönzésről szól.
Megtalálták az eddigi legészakibb helyen előfordult naptej-maradványokat. A Svalbard (Spitzbergák) szigeteinek északnyugati részén végzett vizsgálatok során számos kozmetikum, köztük naptej maradványaira bukkantak a hóban.
A technológiai forradalom furcsa fejleménye, hogy a nagy szerverparkok vízhűtése miatt komoly környezetvédelmi problémák alakulhatnak ki.
A Közép-Európai Egyetem professzora, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke szerint környezetvédelmi szempontból a műfenyőnél sokkal jobb választás, ha vágott karácsonyfát állítunk fel otthonunkban.
Kedves kerthasználók, komposzttagok, érdeklődők!
2023. december 21. és január 7. között a Humusz Ház zárva tart. Sem a kert, sem a komposztpont nem lesz látogatható.
A karácsony ugyan a szeretet ünnepe, amikor úgy érezhetjük magunkat, mintha cukorsziruppal öntötték volna le az egész világot, édes illatok szállnak a légben, csillog és villog a mindenség – de nehéz lenne letagadni, hogy egyben minden bizonnyal a legkörnyezetszennyezőbb ünnep is.
A Magyarországon is egyre népszerűbb Temu e-kereskedelmi oldalon gyakorlatilag minden kapható a ruháktól az elektronikai cikkekig, ráadásul olyan árakon, mint sehol máshol. A bostoni központú, de kínai PDD Holdings Inc. e-kereskedelmi vállalat által működtetett webáruház hasít is: rekord idő alatt lett népszerűbb, mint bármelyik versenytársa, mobil applikációja több mint 50 milliós letöltésnél jár, és közben egyre több kritika, olvasói panasz jelent meg vásárlóktól. Ezért most fogyasztóvédők tesztelték, mennyire biztonságos a Temu-ról rendelni.
Az év során sokat írtunk és nyilatkoztunk arról, hogy az uniós előírás szerint január elsejétől kötelező lesz a biohulladék elkülönített gyűjtése Magyarországon is. Nyáron egy új rendelettervezet is megjelent, azóta azonban semmit nem lehetett tudni arról, hogy a gyakorlatban mire számíthat a lakosság. Múlt héten végül megjelent az új 559/2023 (XII. 14.) kormányrendelet, amire hosszú címe miatt biohulladékos rendeletként fogunk hivatkozni. Ennek köszönhetően most már a MOHU is nyilatkozik arról, hogy mik a terveik a begyűjtést illetően. Előtte azonban egy rövid kitekintés, hogy miről is szól az új rendelet.
2024 elejétől elindul a biohulladék széles körű, vagyis a konyhai zöldhulladékot és élelmiszer-hulladékot is magában foglaló elkülönített gyűjtése, mely a MOHU Zrt. feladata lesz. Az RTL szerint őket is meglepte a rendelet, ezért egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlatban hogyan zajlik majd a biohulladék gyűjtése.
Új online piactér született, ahol amellett, hogy a környezettudatosság jegyében az újrahasználatot preferálva juthatunk új tárgyakhoz (vagy adhatjuk el mi magunk tárgyainkat), még egy-egy jó ügyet is támogathatunk. A boonshelf egyik megálmodójával, Fulmer Andreával beszélgettünk.
A klímaviszonyokon túl az intenzív mezőgazdasági termelés hatására is rohamos tempóban romlik a hazai termőföldek állapota. Magyarország mező- és erdőgazdasági területeinek mintegy ötven százaléka van kitéve a talajromlás veszélyének, ezért kiemelten fontos, hogy fenntartható termelési módokkal, felelős talajműveléssel és természetes, jó minőségű talajjavító készítményekkel tegyünk az egészséges talajéletért – hívta fel a figyelmet Percze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője az Agrárszektor Konferencián.
A Soproni Egyetem lett a nemzetközi UI GreenMetric által meghirdetett e-hulladék kampány első helyezettje.
Jót teszünk-e a természettel, ha elektromos járművel közlekedünk és ökocímkével ellátott terméket vásárolunk? Nem feltétlenül. Könnyen előfordulhat, hogy a legjobb szándékú környezetbarát fogyasztás is környezeti katasztrófába torkollik. De miért van ez így és mit tehetünk ellene?
Az Európai Hulladékcsökkentési Héten került átadásra a MiReHu Nonprofit Kft. vadonatúj, egyedülálló környezeti nevelést szolgáló hulladékgazdálkodási parkja, a MakuLand, melynek alapötletét az EWWR idei fókuszpontja, a csomagolási hulladékok ihlették, tematikájának köszönhetően R-parknak is nevezik.
Január elsején lép életbe az az új magyar hulladékgyűjtési szabályozás, ami kötelezővé teszi, hogy ötven forint betétdíjat számoljanak fel a gyártók az egyszer használatos italosüvegekre. A visszaváltási rendszert a Mol alá tartozó MOHU fogja működtetni. Kedden bemutatták, hogyan fognak kinézni az automaták, ahova az üvegeket kell majd visszavinnünk.
Ferenc pápa 2015-ben, nem sokkal az akkori klímacsúcs előtt adta közre Laudato Si’ kezdetű enciklikáját, amelyben a társadalmi igazságosság kérdéseiről, és elsősorban a klímaváltozás kihívásairól szól, és arra szólítja fel a híveket és az egyházi intézményeket, hogy hagyjanak fel a bolygó kizsákmányolásával.
Sikerrel zárult a ZöldZóna egyedülálló és több szempontból is izgalmas fenntarthatósági videósorozata, a Zöld Kommandó! A projekt keretén belül – a Humusz Szövetséggel karöltve – „megzöldítjük” a már korábban bemutatott, közkedvelt és nagy népszerűségnek örvendő sukorói Molnár Büfét, amelyet a legtöbben ínycsiklandó lángosairól és kürtőskalácsairól ismerhetnek. Három részes videósorozatunkból kiderül, miként járulhat hozzá egy mikrovállalkozás, hogy a mindennapokban a lehető legfenntarthatóbb módon működjön.
Szédületes sebességgel változott át egy nagyobb bérháznyi murvás parkoló zöld oázissá Budapest közepén. A murvából domb, a konyhai hulladékból tápanyagdús komposzt, a komposztból pedig talaj lett. Mindezekből pedig egy erdőkert vagy más néven zseberdő nőtt ki. Mark Richards a 8. kerületi Auróra Klímakertben mesélte el, hogyan lehetséges ez, és mindenkit arra biztat, hogy vágjon bele.
A hulladék újrahasznosítása kulcsfontosságú szerepet tölt be az elsődleges erőforrások fogyasztásának csökkentésében. 2020-ban az EU-ban termelt hulladék 9%-a volt köthető a háztartásokhoz; a legnagyobb arányok az építkezések (37,5%), valamint a bányászat és kőfejtés (23,4%) esetén fordultak elő.Egy átlagos EU állampolgár 4,8 tonna hulladékot termelt 2020-ban – ennek kb. 40%-át hasznosítottuk újra.
A Parlament szerdán elfogadta álláspontját a csomagolásokra vonatkozó új uniós javaslatokról, amelyek célja a növekvő hulladékmennyiség kezelése, és az újrahasznosítás ösztönzése.
Régóta lehetett tudni, hogy az italcsomagolások tekintetében jelenleg működő betétdíjas rendszert felváltja egy új, ún. visszaváltási díjas rendszer, amely az újratölthető italcsomagolások mellett immár az egyszer használható, eldobható csomagolásokra (PET, alumínium, üveg) is kiterjed. Ez önmagában üdvözlendő, azonban a lényeg a részletekben rejlik – éppen ezért adta ki a Humusz Szövetség 2021 júniusában állásfoglalását, amellyel fel kívánta hívni a figyelmet a tervezett rendszer hiányosságaira, és szakmai útmutatást adni arra vonatkozóan, hogyan kellene a régről ismert, újratöltésen alapuló betétdíjas rendszert ismét felvirágoztatni. Sajnos a végleges jogszabályban azt látjuk, javaslatainkból kevés talált meghallgatásra.
Egyre több európai város önkormányzata kénytelen a hulladéktermelés csökkentésének kérdésével foglalkozni. Hogyan érhetőek el az újrahasznosításra vonatkozó minimálisan előírt célértékek? Lehet-e növelni az újrahasznosítási arányokat? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekben kell döntést hozniuk. Már meglévő modellek segítségével az alábbi megoldóképlet állítható össze.