Mit okoz a klímaváltozás a növényvilágban?
Hőmérséklet, csapadékmennyiség, talajminőség, napsütéses órák száma – csupán néhány tényező, melyek alapjaiban befolyásolják egy adott növény túlélési esélyeit. Akinek vannak szobanövényei, esetleg kertjében veteményes és gyümölcsfák találhatók, virágok pompáznak, az nagyon jól tudhatja, mekkora jelentősége van az időjárási körülményeknek a növények szépségére és egészségére, és mennyire nem mindegy, hogy melyik növényt hova helyezi el a területen belül. Azonban az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási jelenségek megjelenésével e körülmények is átalakulóban vannak. De vajon hogyan alkalmazkodnak ehhez természetes ökoszisztémáink?
Ez a téma sajnos akkor is érint mindannyiunkat, ha nem vagyunk növénytartók vagy gazdálkodók. A probléma nem pusztán lakásaink elnövénytelenedésével vagy utcáink kopárságával fenyeget minket, ugyanis a klímaváltozás negatív hatásait fejti ki a mezőgazdaságra is, ami által élelmiszerellátásunk biztonsága is veszélybe kerül.
Bajban az agrárium
A klímaváltozás miatt az élelmiszertermelésnek is alkalmazkodnia kell az új körülményekhez. Azoknak a régióknak, ahol hagyományosan mezőgazdaságot folytattak, most új növényeket vagy technológiákat kell bevezetniük a fenntartható termelés érdekében. A klímaváltozás ráadásul újabb kórokozókat és kártevőket is bevezethet a régiókba, ami további kihívásokat jelent a gazdálkodók számára.
A szélsőséges időjárási események, mint például a hőhullámok vagy heves esőzések, súlyosan károsíthatják a termést. Az aszályos időszakok pedig vízhiányt okoznak a növények számára, ami terméskiesést eredményezhet. A tartósan, hosszú ideig tartó szárazság pedig a talaj kimerülését okozhatja, ami további problémákat jelenthet a mezőgazdasági termelésben. Arról nem is beszélve, hogy a felmelegedés miatt új károkozók is megjelenhetnek, melyeknek nehezebben tudnak ellenállni a növények, sőt pusztító tűzvészek is megtizedelhetik az állományt.
A probléma globális mértékű
Az éghajlatváltozás átlaghőmérséklet-emelkedést, szélsőséges időjárást, hosszú aszályokat és árvizeket jelent, mely extrém változások nemcsak a haszonnövényekre vannak komoly hatással. Idén nyáron például akkora forróság tombolt az amerikai Arizona államban, hogy a phoenexi szaguro kaktuszok is elkezdtek kipusztulni. Mindez azért nagyon aggasztó, mert a hatalmas, akár 12 méteresre megnövő növények arról híresek, hogy több száz liter vizet képesek raktározni, ezáltal a hőellenálló képességük is kiemelkedő.
Veszélyben a városi fák
A mesterséges környezetben élő városi fák, az erdei fákhoz képest, sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve. Az épített környezet eleve kevés életfeltételüket tudja maradéktalanul teljesíteni, a nagy beépítettség, valamint a nem megfelelő fajtaválasztás is csak ront az esélyeken. Pedig jótékony hatásuk vitathatatlan, sikeresen csökkentik a nyáron kibírhatatlan mértékig felforrósodó aszfalt és a térkövek okozta hőstresszt, tisztítják a városi szmogos levegőt, és még a mentális egészségünket is javítják. Azonban 2050-re várhatóan 70% fölé emelkedhet azon városi fák száma, melyek a komfortzónájukon kívül lesznek kénytelenek élni.
Habár magánemberként sajnos nem sokat tehetünk a mezőgazdaság egészéért vagy a városi fákért, a probléma a saját kertünkben élő növényeket is hátrányosan érinti.
De vajon mit tehetünk ellene?
Mindenekelőtt gazdálkodjunk a vízzel! Állítsunk fel vízgyűjtőt kertünkben, hogy az olykor hatalmas mennyiségben, hirtelen lezúduló vízmennyiséget aszályos időszakban tudjuk hasznosítani, ezzel kiegyenlítve a növények vízellátását. Növényeink kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy mely fajták bírják jól a helyi időjárási körülményeket, valamint a szélsőséges változásokat. Segít, ha lombos fákat ültetünk, hiszen segítenek az oxigéntermelésben és árnyékot nyújtanak a kevés fényigényű növények számára. A komposztálás is jó megoldás, a folyamat során keletkező humusz természetes tápanyagforrást biztosít a növények számára.
Cikk és képek forrása: korkorosgazdasag.hu
