Hírek téma szerint
A ZÖLLER-KIPPER az AI-alapú Z-CAM asszisztens rendszerrel új hátsóterület-felügyeleti rendszert vezet be a hulladékgyűjtő járművek számára. Az innováció nagyobb biztonságot nyújt a hulladékkezelőknek, hatékonyabbá teszi a hulladékgyűjtést és új impulzusokat ad az intelligens járműtechnika mindennapi hulladékkezelési feladataihoz.
Az Európai Parlament támogatja a harmadik országokból importált csomagok után fizetendő 2 eurós átalánydíjat. A képviselők a strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel támogatták az Európai Bizottság erre vonatkozó javaslatát.
A 20. század egyik legnagyobb vívmánya mára az egyik legnagyobb globális kihívásává vált. A műanyag, amely forradalmasította az ipart, az élelmiszer-csomagolást, sőt, az életünket is, ma már mindenhol ott van: az óceánok mélyén, a sarki jégben, sőt az emberi hereszövetben is. Hogyan jutottunk idáig? Milyen hatása van az egyszer használatos műanyagoknak a bolygónkra, és mit tehetünk, hogy ne ebbe fulladjunk bele?
Kerepes külterületén egy hulladéklerakó telepen mintegy hatszáz négyzetméteren lángol a szemét. A tűzoltók IV-es riasztási fokozat mellett küzdenek a lángokkal, miközben a katasztrófavédelem mobil laborja is a helyszínen végez méréseket.
Az ömlesztett értékesítést a környezetvédelem egyik csodafegyverének tartják a kiskereskedelemben, mert megszüntetheti a rengeteg szemétbe kerülő csomagolást. Ez azonban nem ilyen egyszerű.
A Mercedes-Benz leányvállalata, az ACCUMOTIVE Kamenzben jelentős mérföldkövet ért el az akkumulátorok körforgásának bezárásában, hiszen az akkumulátorok újrahasznosítása kiegészíti a kamenzi gyártási portfóliót.
A Holland Királyi Tengerkutató Intézet (NIOZ) és az Utrechti Egyetem tudósai által készített tanulmány – amely szerdán jelent meg a Nature folyóiratban – szerint az Atlanti-óceán északi részén, a vízfelszíntől tíz méteres mélységig, 27 millió tonnára becsülhető a nanoműanyag mennyisége. Korábbi vizsgálatok ezt a mennyiséget még az egész óceánra vonatkoztatták.
Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős része csomagolás formájában rövid időn belül hulladékká válik. A műanyag palackok, fóliák és dobozok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az élelmiszerbiztonságban, de környezetünkre gyakorolt hatásuk fenntarthatatlan. Szerencsére számos innováció kínál új lehetőséget ennek a problémának a kezelésére: a bioalapú műanyagoktól kezdve az ehető csomagolásokig egyre több olyan megoldás születik, amivel csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat.
Továbbra is megrendelhetők a Humusz Szövetség által forgalmazott iskolai füzetek, amelyek már alapanyagukban is környezetbarátak. A füzetek újrapapírból és környezetbarát festékkel készültek. A füzetborítók mintája és a rajta olvasható tippek abban segítenek, hogy zöldebbé váljanak a hétköznapjaink és kevesebb hulladékkal terheljük a környezetünket. A füzetek megvásárlásával a Humusz hulladékcsökkentő munkáját is támogathatjuk.
A műanyagmentes július nem csak egy kihívás: lehetőség arra, hogy új szokásokat alakítsunk ki, amelyek hosszú távon is fenntarthatóbbá teszik életünket. Most olyan kreatív és otthon is könnyen alkalmazható megoldásokat ajánlunk, amelyek nemcsak a műanyagokat száműzik otthonunkból, hanem pénzt, időt és energiát is spórolnak a számunkra.
Összesen 141 év börtönbüntetést kaptak egy vegyipari vállalat vezetői, miután bűnösnek találták őket 100 négyzetkilométeres területen a víz és a talaj (PFAS) szennyezésében Észak-Olaszországban. Ezzel precedens értékű döntés született.
A 2017, 2019 és 2022. évi korábbi ciklusokat követően ez az országjelentés értékeli az elért eredményeket, ugyanakkor ismerteti a magyarországi környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos főbb, még fennálló kihívásokat és lehetőségeket.
Június közepétől késő őszig nyílik ez a növény, és bár máshol direkt termesztik, mi itthon gyomnövényként irtjuk.
A mikroműanyagok apró, 5 milliméternél kisebb műanyagrészecskék, amelyek szinte bárhol megtalálhatók környezetünkben. Legfőképpen ipari melléktermékekből, nagyobb műanyagok lebomlásából vagy hétköznapi termékekből (például kozmetikumokból és mosószerekből) származnak. Kis méretük miatt könnyen bekerülhetnek az óceánokba, tavakba, folyókba. De mi ezzel a probléma?
Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezett globálisan, és becslések szerint 2030-ra ez a mennyiség elérheti a 82 millió tonnát, ami 33 százalékos növekedést jelent. Az újrahasznosítás mértéke viszont egyelőre nem tart lépést a termeléssel, ami súlyos környezeti problémákat vet fel.
A világ óceánjai és tengerei közül a Földközi-tengerben úszik arányosan a legtöbb műanyag és mikroplasztik. Mi lehet ennek az oka? Honnan jönnek? Miért süllyednek le a víz fajsúlyánál könnyebb plasztikok még a legmélyebb rétegekbe is? Milyen hatása van a szennyezésnek a tengeri élővilágra, és jelent-e veszélyt a strandolókra a nyaralások során? Mit tettünk eddig ellene, mi lehet a megoldás?
A kertészek egyetértenek abban, hogy a metszésnek télen van a legjobb ideje, amikor a fák még téli pihenőidejüket töltik, vannak viszont olyan gyümölcsfája, amiket inkább nyáron ajánlott visszavágni, és vannak olyan fák is, amelyeknek a koronaformája miatt van erre szükség, hívta fel rá a figyelmet korábbi cikkében az Agrárszektor.
Még a legszárazságtűrőbb fűfajaink sem bírják elviselni azokat a rendszeressé váló, szélsőséges aszályokat, amelyek a Kiskunság nyílt homokpusztagyepes területeit érik. Magyar kutatók frissen megjelent tanulmánya rendkívül aggasztó képet festett arról, hogy mi várhat a térségre a jövőben.
Hajlamosak vagyunk a környezetvédelemről úgy gondolkodni, mintha az csak a jegesmedvék vagy az esőerdők ügye lenne. Pedig amikor mikroműanyagokat találnak az ivóvizünkben, a vérünkben, vagy épp a hereszövetben, világossá válik: ez nem egy távoli ökológiai probléma, hanem egy már most fennálló súlyos közegészségügyi kérdés is, amelynek hosszú távú következményeit még nem is látjuk teljesen, csak azt tudjuk, hogy már most nagyon para.
Az egyszer használatos műanyagok napjaink egyik legnagyobb kihívását jelentik, amik nemcsak a természetet, hanem egészségünket is veszélyeztetik. A Műanyagmentes Július egy nemzetközi kihívás, amely arra ösztönöz, hogy apró, ám annál hatékonyabb lépésekkel csökkentsük a műanyagok mennyiségét a mindennapjainkban. Ez a kihívás nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy felismerjük: a valódi változás a kis szokásaink átformálásával kezdődik.
Franziska Kerber kifejlesztette a PAPE-ET, az elektronikai műanyag burkolatok papíralapú alternatíváját, amely javítja az újrahasznosíthatóságot és támogatja a teljesen körkörös terméktervezést. Évente több millió tonna elektronikus hulladék kerül a hulladéklerakókba, nagyrészt azért, mert a kis eszközök olyan anyagokból készülnek, amelyeket szinte lehetetlen szétválasztani és hatékonyan újrahasznosítani.
A digitális társadalom gyors tempóban halad előre, ami magával hozza a szemünk előtt kibontakozó hulladékválságot. Az olcsó, rövid élettartamra tervezett elektronikai eszközök – az úgynevezett „fast tech” – robbanásszerű terjedése súlyos terhet ró a bolygóra. Bár első pillantásra ezek a termékek – mint a hordozható ventilátorok, LED-es fogkefék, USB-s fények vagy okos kulcstartók – ártalmatlannak tűnnek, valójában az elektronikai hulladék egyik leggyorsabban növekvő forrásává váltak.
A kormány új rendelettervezete alaposan átszabná az elemekre és akkumulátorokra vonatkozó hulladékgazdálkodási szabályokat. A gyártók részletes engedélyezési és adatszolgáltatási kötelezettségekkel néznek szembe, a forgalmazókra pedig szigorúbb gyűjtési előírások vonatkoznak. A lakosság szempontjából a legfontosabb az elektronikai hulladékok kidobását, visszavitelét meghatározó változtatás lenne. A cél az uniós előírások átvétele és egy átláthatóbb, szigorúbb felelősségi rendszer kialakítása.
Múlt héten a francia szenátus jóváhagyta a fast fashion-t korlátozó törvény módosított változatát, amely, ha életbe lép, megtiltaná a gyorsan terjeszkedő kínai e-kereskedelmi oldalak, köztük a SHEIN és a Temu reklámozását.
Minden, június 20-tól forgalomba hozott okostelefonnak és táblagépnek rendelkeznie kell egy úgynevezett energiahatékonysági címkével – hasonlóan a hűtőszekrények, televíziók vagy mosógépek esetében már létező címkéihez.