Hírek téma szerint
A jelenlegi hulladékkezelési rendszerek fenntarthatatlansága globális probléma, ennek tudatában az Európai Unió sok éve foglalkozik a hulladékgazdálkodás témakörével. Az EU számos jogszabályt alkotott ezzel kapcsolatosan, a körforgásos gazdaságra való átállásra törekedve pedig igyekszik a fenntartható erőforrás-gazdálkodás segítségével csökkenteni a keletkező hulladék mennyiségét.
Ahogy globálisan egyre lendületesebben nő az üzembe helyezett napelem panelek száma, a világnak hamarosan szembe kell néznie egy korábban szinte ismeretlen problémával. A leszerelt panelek ugyanis jelentős mennyiségű hulladékot képeznek, aminek az elhelyezése egyelőre megoldatlan kérdés.
A G7 újságírója sorba szedte, hogy a fővárosi kerületi önkormányzatok hogyan támogatják a komposztálást, mely kerületekben érhetők el ingyenes eszközök és előadások a budapestiek számára.
A Republic Group podcastja, a RePort 5. adásában Merza Péterrel, a Humusz Szövetség alelnökével és oktatási programvezetőjével, illetve Horváth Bálinttal, a Holland Királyság Nagykövetségének Regionális Körforgásos Gazdasági Szakértőjével készült beszélgetés a körforgásos gazdaság tervéről, az EU-s hulladékkezelési trendekről és a válság hulladékcsökkentésre gyakorolt hatásairól.
2018-ban az Európai Uniói tagállamai és intézményei megállapodtak egy olyan átfogó jogszabály-csomagban, melynek célja a háztartási hulladék keletkezésének megelőzése és az újrahasználat és újrafeldolgozás arányának növelése. Ennek részét képezi a hulladék-keretirányelv is, amely kötelezi a tagállamokat, hogy gazdasági eszközökkel ösztönözzék a hulladékhierarchia hatékony alkalmazását.
A petrolkémiai iparnak köszönhető műanyagválság felgyorsítja az éghajlatváltozást, megbetegíti a helyi közösségeket, beszennyezi az ivóvíz- és élelmiszerkészleteket, veszélyezteti az ökoszisztémákat és szennyezi a levegőt, a talajt, a folyókat és az óceánokat. A műanyag a teljes életciklusán keresztül szennyez, az alapanyag kinyerésétől a gyártáson át, a lerakásig és az égetésig, és az összes közbenső lépésben. Miközben az iparág 40%-os gyártásnövelést tervez az elkövetkező évtizedre, a “kémiai újrahasznosítás”-nak nevezett technológiai megoldásokat javasolja a műanyagválság a kezelésére. Az ipar arra használja ezt a fogalmat, hogy összekapcsolja az újrahasznosítást a műanyagból üzemanyagot előállító folyamattal, amely valójában a hulladékhasznosítás energiatermelő formája. E tekintetben a BFFP, amelynek tagjai (így a Humusz Szövetség is – a szerk.) a műanyagok teljes életciklusán keresztüli szennyezése ellen harcolnak, elutasítják ezt a megközelítést, mely eltereli a figyelmet a műanyaggyártás csökkentésének sürgető szükségességéről.
A biológiailag lebomló műanyagokról jól tudjuk, hogy miután tipikusan egyszer használatos műanyag termékek alternatívájaként jelennek meg, ráadásul megfelelő hulladékkezelésük, azaz ipari komposztálásuk nem megoldott jelenleg, ezért nem jelentenek valós környezetbarát megoldást a műanyagszennyezés problémájára. Ezt támasztja alá a nemrég megjelent EASAC tanulmány is.
A Tiszából gyűjtött, folyami műanyagból épített csónakot egy mártélyi ladik készítő mester, amit szerda délelőtt vízre is bocsájtottak.
Július 6-án a Tisza melletti kisközségnél, Zsurknál felavatták és átadták a nagyközönségnek azt az itthon még példa nélküli objektumot, amelyet a folyót rendszeresen megtisztító program keretében a hordalék jelentős részét képező műanyag palackokból készítettek el a kezdeményezők.
Gyakran kesergünk jogosan azon, hogy a műanyagok szelektív gyűjtése nem elég hatékony, különösen sok csomagolóanyag végzi a kommunális hulladékgyűjtőkben, és amit begyűjtünk, azok újrafelhasználása sem zökkenőmentes. A csomagoló- és szigetelőanyagok mellett a textilipar adja a legtöbb műanyag hulladékot, és bár kevesebb szó esik róla, ez a szektor talán nagyobb leckét ad a környezetvédő törekvéseinknek, mint a PET-palack vagy a tejes doboz.
Az indokolatlanul nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladékok világszerte nagy fejtörést okoznak a szakembereknek, és nincs ez másként az egyszer használatos borospalackok tekintetében sem. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem (SZIE) kutatója most részletes képet vázolt fel arról, hogy miként lehetne csökkenteni a borospalackok használatából fakadó környezeti hatásokat.
A ghánai Agbogbloshie-nál nincs mérgezőbb hulladéktelep a bolygón. Fillérekért dolgoznak heti hatszor 12 órát fiatal fiúk a gyilkos füstben. A problémának csak egy része, hogy a gazdagabb országokban kidobáljuk az elektromos eszközeinket, Afrikában ugyanis lesz egy második életük, mielőtt máglyára vetnék őket. A 24.hu riportja.
Hazánkban az uniós átlag felét sem gyűjtik be italos kartondobozokból - még úgy sem, hogy az elmúlt 4 évben egyébként növekedett a környezettudatos hozzáállás a magyar lakosság körében.
A reciklálás ugyan újkori fogalom, ám az alapjai messze az ókorba nyúlnak vissza.
Ember okozta krízishelyzet a műanyagszennyezés, amely világszerte mindenhol hatással van a környezetre és azokra az emberekre, akik szennyezett területen élnek. A Humusz által mindeddig kétszer elérhetővé tett film három kontinenst beutazva mutatja be a szeméttel teli mezőket, a hulladékhegyeket, a kosszal telt folyókat és állóvizeket, valamint a műanyaggyártásból és -feldolgozásból származó mérgező anyagokkal szennyezett régiókat. A mindenki számára tanulságos eseteket bemutató műsort vasárnap este 20:00 órakor láthatták először a nézők a Discovery műsorán.
Egy tanulmány kimutatta: a fekete színű újrahasznosított műanyagból készült játékok súlyosan veszélyeztetik a gyermekek egészségét
Visszavonta a kormány a saját javaslatát az egyszer használatos műanyagok betiltásáról. A betiltásról szóló törvényjavaslatot a Parlament honlapja szerint Semjén Zsolt a kormány nevében tegnap visszavonta.
Nagy mennyiségben fordulnak elő a piacon az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslata szerint betiltandó, egyszerhasználatos műanyagtermékek - mondta Boros Anita, a szaktárca építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára pénteken az M1 aktuális csatornán.
A magyarországi tévépremier (június 7.) előtt a Humusz Szövetség újból elérhetővé teszi a THE STORY OF PLASTIC című dokumentumfilmet! Természetesen most is a magyar felirattal tudjátok megnézni május 21-24 között.
A megváltozott munkaerőpiaci helyzetnek betudhatóan elkezdték feltölteni a már régóta meglévő szabad pozícióikat a hulladékgyűjtési és -szállítási közszolgáltató cégek - erről a trendről számolt be a Világgazdaság érdeklődésére az állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV) és a fővárosi FKF Nonprofit Zrt. (FKF) is.
Az Európai Bizottság 2019 decemberében - több mint 27 ezer uniós állampolgár, köztük több mint ezer magyar állampolgár megkérdezésével - Eurobarométer felmérést végzett, melyben azt vizsgálták, hogyan viszonyulnak az európai állampolgárok a környezethez. Az eredmények március végén láttak napvilágot
2020. február elején találkozott először személyesen a Plastic Free Heroes c. Erasmus+ projektben részt vevő nemzetközi szakértő gárda - a munka azóta is folyik.
Megjelent a Civil Társadalom Európai Stratégiája a Fenntartható Textíliákért, Ruha-, Bőr- és Cipőviseletért