Betétdíj

A Vidékfejlesztési Minisztérium számításai szerint a betétdíjrendszer bevezetése tízmilliárd forintos beruházást igényel, és évi 90 milliárd forintos forgalmat eredményezne – írta a Magyar Hírlap.

A kormánynak kell a pénz, és a környezetvédelmi szabályozás ismét jó alkalmat kínál ennek beszedésére. Az Index birtokába került egy kormányzati előterjesztés a betétdíjak várható szabályozásáról, amiből az derül ki, hogy az államhoz terelnék az összes ebből fakadó bevételi lehetőséget, miközben a költségeket a gyártók, a kereskedők és a lakosság viseli majd, és az új szabályozás akár sokkal környezetterhelőbb lehet. Az emlegetett nemzetközi példák sántítanak, és sok részlet csak az utolsó pillanatban dőlhet el.

Egyre több helyen találkozhatunk automata üvegvisszaváltókkal. Ezek a gépek a legtöbb esetben vonalkód alapján ismerik fel a visszaváltandó göngyöleget. De mi történik, ha a hűtőből kivett sörről leázik a matrica, vagy egy feszült beszélgetés során mi magunk tépkedjük le róla? Az olvasó is biztos találkozott már ilyen helyzettel - a gép nem eszi meg az üveget, amivel etetni próbáljuk...

Bár az Európai Alumíniumgyártók Szövetsége (EAA) adatai szerint az alumínium italosdobozok visszagyűjtési és újrahasznosítási aránya 40-41 százalék körüli Magyarországon, a koordináló szervezetek auditált adatai 17%-ról beszélnek. Az iparág képviselői magasabbra becsülik az értéket, ám az még így sem éri el az európai átlagot.

Több mint duplája pénzt szedne az állam a gyártóktól a környezet védelmére a tervek szerint. Azt még nem tudni, pontosan hogyan fog januártól átalakulni a hulladékhasznosítási és termékdíjrendszer. A bizonytalanság miatt év végére összeomolhat a hulladékhasznosítás, ami mintegy tízezer munkahelyet veszélyeztethet.