Dánia, több kutatás szerint, a világ legboldogabb országa. Kíváncsi voltam erre a boldogságra, ezért amikor lehetõségem nyílt rá, Dániát választottam Erasmus ösztöndíjam célországának. Kíváncsi voltam a Skandináv országok közismerten erõteljes környezetvédelmi politikájára is, különösen a hulladékkezelés terén betöltött legendás vezetõ szerepük érdekelt.
Változik a termékdíjas szabályozás. A környezetvédelmi minisztérium kezdeményezése elõremutató, de már látszik, hogy a kormány többi szereplõje másban érdekelt... Elképesztõ számunkra, hogy egyes tárcák csak bizonyos lobbicsoportok érdekeit hajlandóak szem elõtt tartani, a kulcsszereplõ pénzügyi tárca pedig nem hajlandó felvállalni az ezzel kapcsolatos konfliktusokat, és még a plusz költségvetési bevétel sem érdekli! Ha a KvVM nem tudja keresztülvinni akaratát, éveken belül egyetlen italt sem hoznak forgalomba újratöltõs palackban.
A HuMuSz összefoglalója Szabó Imre miniszter úr részére
Tisztelt Miniszter Úr!
2007. szeptemberében röviden összegeztük Fodor Gábor miniszter úr számára, hogy - a HuMuSz szerint - melyek a közeljövõ legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatai. Mivel az elmúlt másfél évben a legtöbb területen nem történt érdemi intézkedés, javaslatainkat megismételjük. A felsorolt pontok mindegyikében maximálisan lehet számítani ránk, szakmai és „mozgalmi" eszközökkel is szívesen megteszünk bármit, ami a „hulladékos paradigmaváltást" elõsegíti!
A 2006-os németországi VB-hez képest visszalépést jelent a labdarúgó EB hulladékstratégiája. Csak Ausztria használ valamennyi EB-stadionjában újrahasználható mûanyagpoharakat, Svájc nem tudta magát rászánni, hogy ugyanilyen következetesen támogassa az éghajlatvédelmet. A focirajongók a stadionokon kívül azzal járulhatnak hozzá az éghajlatvédelemhez, hogy visszaváltható üvegben veszik az üdítõket és a sört. A Deutsche Umwelthilfe jelentése
Tavaly nálunk járt Jürgen Resch (Deutsche Umwelthilfe, DUH), és a magyar csomagolóipar apraja-nagyja elõtt nagy ívû elõadást tartott a német betétdíjas rendszerrõl. Késõbb a HuMuSz delegációja Köln környékén gyõzõdött meg róla, hogy bizony ennek komoly környezetvédelmi elõnyei vannak. A DUH kezdeményezésére most Berlinben találkozott sok ország civil szervezetének képviselõje és üzleti szereplõje, hogy a betétdíjak elterjesztésérõl tanakodjon. „A társaságban én is ott valék."
Alig több mint két hónapja beszámoltam egy konferenciáról, ahol a világ minden tájáról érkezett résztvevõk az országukban mûködõ betétdíjas rendszerekrõl beszéltek. Azóta Prágában egy olyan konferencián jártam, ahol a betétdíj szitokszónak számított. Ezúttal az európai országok "Zöld Pontos" szelektív gyûjtést szervezõ cégei jöttek össze. Jelszó: termelõi felelõsség
Alkalmam volt a rádióban vitázni a környezetvédelmi tárca államtitkárával. A téma kedvenc masinánk, az elektromos PET-zsugorító volt (ld. Zsugorítás és begyûjtés). Az államtitkár igazi sikertörténetbe kezdett, hogy ez majd megoldja a mûanyaghasznosítás összes gondját, és hogy mennyivel kevesebb CO2 kerül a levegõbe a szállításkor a kisebb térfogat miatt, satöbbi.
1962-ben jelent meg Rachel Carson Néma tavasza, majd tíz évre rá a Római Klub jelentése, A növekedés határai. Ezek voltak az elsõ igazán komoly figyelmeztetések a Föld biológiai állapotát, és ezzel együtt az emberiség életkilátásait illetõen. Ebben az idõszakban Magyarország talán még fenntartható keretek között mozgott, és csak a hatvanas-hetvenes években tette meg az elsõ lépéseket a modern fogyasztói társadalom felé. Szennyezõ nagyüzemek ugyan már a háború elõtt is épültek (pl. Angyalföldön) és az ötvenes években nagy lendülettel indult be a nehézipar (pl. Sztálinvárosban) de a gyárak összkapacitása így is elenyészõ volt a világ fejlettebb tájain mûködõ hasonló üzemekéhez képest.
Milyen volt a nagyvárosokban az élet az ötvenes évek elsõ felében? Nos, lényegesen környezetbarátabb mint ma, bár ezt az akkori emberek, ha egyáltalán gondolkodtak errõl, inkább elmaradottságnak tekintették.
A Corvinus Egyetem környezetgazdálkodási csoportja a szakmában etalonnak számít. Szomorú kimondani, hogy az a dolgozatuk, amit idén februárban az italoskarton csomagolás (pl. Tetra Brik) hulladékgazdálkodási gyakorlatáról készítettek, erõsen alulmúlja a tõlük elvárható színvonalat. Elég a szöveget gyorsan átolvasni ahhoz, hogy feltûnjenek az ollózás nyilvánvaló jelei: a véletlenül bent felejtett hivatkozásokhoz nem tartozik semmilyen mû, az egyes fejezetek stílusukban nagyon elütnek egymástól. Mikor aztán alaposan elolvastam a mûvet, a szakmai nihillel szembesültem.
Modern pincészet, modern csomagolás
Láthatóan nem kedvez a piac a betétdíjas termékeknek, legalábbis állandóan sír a szája a csomagolással, italtöltéssel foglalkozó cégeknek, a Vargabor Kft. mégis az újratöltést választotta az üzletpolitikájában. Tavaly közösen kiadtunk egy sajtóközleményt*, amelyben a visszaváltható italcsomagolások mellett foglaltunk állást. Végre eljutottunk a telephelyükre is, ahol rengeteg érdekes dolgot tapasztaltunk a borászatról, a piacról és nem utolsó sorban a cégvezetõ hitvallásáról. Szilágyi László riportja a Balaton partjáról