Az üvegházhatás csökkentéséért harcoló szervezetek szemében az olajvállalatok és az esőerdőket kiirtó pálmaolaj-ültetvények mágnásai a legnagyobb bűnösök. Ki gondolná, hogy ezen a feketelistán előkelő helyet foglal el az ártatlannak tűnő zeneipar is?
A műanyagmentes júliusunk alatt nemcsak a boltban vagy otthon, mosogatás közben gyűlt meg a bajunk az egyszer használatos műanyagok mellőzésével, hanem szórakozás közben is. A nyári fesztivál– és koncertszezon közepén megpróbáltunk műanyag nélkül túlélni a fesztiválokon és koncerteken, találkoztunk csupa jó újítással, de azzal is, hogy a többször használatos repoharunk kifejezetten nem volt jó szívvel látott vendég.
Jól vizsgázott Bécs első többször használatos kávéspohár-rendszere: az első két hónapban csaknem 50 ezer myCoffeeCups bögrét bocsátottak ki, amivel körülbelül egy tonna hulladéktól kímélték meg a környezetet.
Mivel várható, hogy 2021-ig az online kereskedelem a világ legnagyobb kiskereskedelmi csatornájává válik, várhatóan tovább fog növekedni a környezetre gyakorolt hatása, mivel a jelenlegi szállítási / kézbesítési rendszer rengeteg csomagolási hulladékot termel. Erre mutat megoldást a RePack története, amely a Zero Waste Europe fogyasztási és termelési esettanulmányainak negyedik fejezete.
Egyre többen szeretnének környezettudatosan élni, a hulladékmentes mozgalom napról napra több követőre talál. A Pulzus kutatása szerint sokan változtatnának mindennapi – például közlekedési, étkezési – szokásaikon a környezet érdekében, legalábbis ezt állítják. Hulladékgazdálkodási szempontból az államnak is sok tennivalója lenne, az újrahasznosításban még az EU átlag mögött járunk.
A budapestiek többsége szeretné, ha visszaállítanák a kötelező betétdíjas rendszert az italoknál a hulladékgazdálkodásban. Ez derül ki a Greenpeace friss közvélemény-kutatásából, melyről Tömöri Balázs kampányfelelőssel beszélgetett a Bonum TV a Délelőtt című műsorában.