Mivel várható, hogy 2021-ig az online kereskedelem a világ legnagyobb kiskereskedelmi csatornájává válik, várhatóan tovább fog növekedni a környezetre gyakorolt hatása, mivel a jelenlegi szállítási / kézbesítési rendszer rengeteg csomagolási hulladékot termel. Erre mutat megoldást a RePack története, amely a Zero Waste Europe fogyasztási és termelési esettanulmányainak negyedik fejezete.
Egyre többen szeretnének környezettudatosan élni, a hulladékmentes mozgalom napról napra több követőre talál. A Pulzus kutatása szerint sokan változtatnának mindennapi – például közlekedési, étkezési – szokásaikon a környezet érdekében, legalábbis ezt állítják. Hulladékgazdálkodási szempontból az államnak is sok tennivalója lenne, az újrahasznosításban még az EU átlag mögött járunk.
A budapestiek többsége szeretné, ha visszaállítanák a kötelező betétdíjas rendszert az italoknál a hulladékgazdálkodásban. Ez derül ki a Greenpeace friss közvélemény-kutatásából, melyről Tömöri Balázs kampányfelelőssel beszélgetett a Bonum TV a Délelőtt című műsorában.
A Magyar Természetvédők Szövetsége KörnyezetBarátok címmel háromfordulós környezeti nevelési vetélkedőt hírdet budapesti iskolák felső tagozatos diákjaiból álló csapatai számára. Végső jelentkezési határidő: 2019. február 4.
Az állam 80 milliárd forintot szed be hulladéklerakási díj címén, mégsem sikerült kialakítania egy hatékony hulladékújrafeldolgozási rendszert. Erről is szó esett a Piac & Profit által rendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcson.
Tavaly Szlovákiában mintegy 2 millió 130 ezer tonna települési hulladék keletkezett. Ennek közel 30 százalékát, azaz 632 ezer tonnát sikerült elkülönítetten összegyűjteni, 62 százalék pedig hulladéklerakón végezte. Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben nagy előrelépést értek el, a környezetvédelmi minisztérium intenzívebbé kívánja tenni a hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztését.