Szakmai cikkek

Mentsd meg a Földet! Egyél szemetet!

  • 2007. március 08.
  • humusz
freegan_120Kóstoltál már kukából elõbányászott ételt? Esetleg azt gondolod, hogy csak azok kukabúvárkodnak, akiknek nincs pénzük kajára és jobb híján mások szemetére szorulnak? Utóbbi egyszerû tévedés. Egy radikális társadalomkritikai irányzat követõi, a freeganek amit csak lehet, gyûjtögetéssel, guberálással szereznek meg maguknak. Még az ételt is, ami - mint állítják - általában hibátlan, ehetõ, sõt, finom. A szemétevés a freeganek szerint nem bizarr hobbi, hanem a Földért és lelkünk megmentéséért folytatott harc egy sajátos formája. [origo]

Mi segítené a papírpazarlás megszüntetését és az újrapapírok elterjedését?

  • 2007. február 27.
  • humusz

upfuzet_120Az elmúlt években az ipari és kereskedelmi papírhulladék begyûjtése és az újrahasznosított csomagolóanyagok gyártása terén értünk el eredményeket, ám a lakossági szelektív gyûjtés továbbra is gyerekcipõben jár. Még rosszabb a helyzet a háztartási és irodai újrapapírok gyártása és használata terén.

A kutya Reggelije

  • 2007. február 21.
  • humusz
gadoesdorka_120Tudom én, hogy a kutya vacsoráját szokták emlegetni, de mit csináljak, ha az RTL Klub Reggeli címû mûsorába kaptunk meghívást, hogy a papírtakarékosságról és az újrapapírról beszéljünk. Nagy tervekkel érkeztünk. Ezen a reggelen valahogy úgy alakult, hogy a kereskedelmi tévé nem volt kíváncsi ránk. Totális kudarcot vallottunk, de rendkívüli élményekben volt részünk. Gadó György Pál írása

Hogyan lobbizzunk Brüsszelben?

  • 2007. február 14.
  • humusz
szuhieuros_120A HuMuSz képviselõje Európa lobbiközpontjában járt. Nem egyedül. Az Európa Ház tíz zöld és fogyasztóvédelmi szervezet részére szervezett brüsszeli tanulmányutat. Mi a lobbizás? A korrupció egy fajtája vagy egy félmilliárdos közösségben a képviseleti demokrácia korszerû eszköze? Szuhi Attila szubjektív beszámolója a civil lobbizás lehetõségeirõl.

Követjük a német példát?

  • 2007. február 14.
  • humusz
gyuri01_120Február 15-én délelõtt a Deutsche Umwelthilfe nevû környezetvédelmi szervezet munkatársa a HuMuSz Házban elõadást tart a német betétdíj rendszer tanulságairól. Nem véletlen, hogy éppen most. A téma Magyarországon ismét aktuálissá vált, mióta környezetvédelmi minisztériumunk (KvVM) verbálisan elszánta magát a kötelezõ betétdíjak bevezetésére. A KvVM nemes nekirugaszkodását a Hulladék Munkaszövetség fenntartással támogatja, a problémát okozó (évi kb. 840 ezer tonna hulladékot termelõ) csomagolóipari lobbi fenntartás nélkül támadja. A Népszabadságban is zajlik a vita arról, hogy a kötelezõ betétdíj tönkreteszi-e a szelektív gyûjtést. A vitatkozók - pro és kontra - a német példára hivatkoznak. Érthetõ, hiszen ott 2003-ban vezették be a kötelezõ betétdíjakat, azóta együtt él a két rendszer. Kalas György jegyzete.

Garéi milliárdok nyomában

  • 2007. január 24.
  • humusz
gare01_120A magyar újságolvasók 2006. novemberében értesülhettek arról, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium áprilisban peren kívül több mint 7,5 milliárd forintot fizetett ki az AGM Beton Rt-nek. A céggel még 1998-ban bontották fel a garéi veszélyes hulladék lerakó felszámolására vonatkozó szerzõdést. Az ebbõl származó veszteségek miatt az AGM Beton Rt. eredetileg 1,9 milliárd forint kártérítést kért az államtól. A Pécsi Zöld Kör szeretné megtudni, hogy a magyar állam miért bánt ilyen nagyvonalúan a közpénzekkel. A régi történetet és az újabb fejleményeket Pánovics Attila foglalta össze.

"Sokkal több üveghulladékot fel tudnánk dolgozni!"

  • 2007. január 17.
  • humusz
valaszd_a_visszavalthatot_120Magyarországon a szelektív hulladékgyûjtés terén az elmúlt években komoly elõrehaladás történt. A lakosság gondosan válogat, a konténerek szépen telnek. A kukabuvar.hu rendszeres olvasói tudják, hogy a nagy kérdés az, hogy van-e hazai háttéripar a szelektíven összegyûjtött hulladék újrafeldolgozására. Elég, ha a mûanyag PET-palackok példáját említjük, ezeket nem csekély környezeti terheléssel Kínába szállítják újrafeldolgozásra. Ezért lepõdtem meg, mikor elõször hallottam, hogy az Orosházi Üveggyár - mai nevén Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. a jelenleginél sokkal több üveghulladékot is fel tudna dolgozni. Krasznár Györgyit, a cég minõségfejlesztõ mérnökét Gadó György Pál kérdezte.

Oldalak