Szakmai cikkek
A hatóságok tétovasága olaj a (kábel)tűzre
Interjú Vincze Gáborral, az Inter-Metál Recycling Kft. ügyvezetõjével
Szeptemberben már a Die Presse címû lap is foglalkozott vele, hogy Magyarországon virágzik a fémlopás. Visznek mindent, ami mozdítható és látszólag mozdíthatatlan: szobrokat, csatornafedõket, vasúti síneket. A kábellopás és kábelégetés sem új jelenség, lapunkban és honlapunkon is évek óta feltûnik a téma. Ami új, hogy most az egyik legnagyobb hazai fémkereskedõ sürgeti: Végre állítsuk meg ezt az õrületet!
Székelyföldi körkép
A Nemzeti Civil Alapprogramnak köszönhetjük, hogy a KukaBúvár mostani és következõ számaiban a szomszédos országok hulladékgazdálkodásával foglalkozhatunk. A bevezetõ után talán nem meglepõ, hogy elõször miért Erdélybe indultunk. Székelyföld Erdélyen belül is külön világ. A történelmi Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék és Háromszék területén, a mai Maros megye kisebbik részén, Hargita és Kovászna megyében legalább 700 000 székely él egy tömbben. Gadó György Pál összeállításaA Székelyföld nem volt felkészülve a nagy mennyiségű szemétre
A hulladékgazdálkodás terén látványos fejlesztések még nem indultak el Romániában. Nálunk, Székelyföldön is inkább csak tervek vannak. Elkészült az országos hulladékgazdálkodási stratégia, és kész van a Hargita megyét magába foglaló Központi régió stratégiája is, sõt a szakterületre vonatkozó törvénykezés is meglehetõsen jól ki van dolgozva, de ezek életbeléptetése, alkalmazása még várat magára. Ambrus László, a székelyudvarhelyi AGORA – Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport vezetõje írása.
Csömörünk van
Németország Magyarország 1:1, vagyis az importszemét meccs döntetlenül végzõdött. Egy részét elszállították, egy része maradt. Fodor Gábor az eredményt abszolút sikerként ünnepelte, pedig az eredményben jóval több tehetetlenség volt, mint a megoldás érdekében kötött okos kompromisszum. Szívesen megkérdeztük volna, hogy tessék mondani, mi a helyzet a maradék 1600 tonnával. Lukács Bence jegyzete.A szódásüvegtől a PET-palackig
A Magyar Televízió is halad a korral. Én csak mostanában figyeltem fel rá, hogy a reklámok és mûsorajánlók közötti vis-ek megváltoztak. Tulipánok, szõlõfürtök és miskakancsók jönnek-mennek, majd indák, kacsok és girlandok tekerõznek a képernyõn felfelé. Hagyomány és modernitás? Láthatjuk, hogyan vész el néhány másodperc alatt a több száz éves motívumok egyszerû szépsége, miként oldódik fel minden, ami egykor része volt életünkek a mai vizuális kultúrában és tömegtermelésben. - szerk. -A GAIA nem égetne szemetet!
A Földanya nevét viselõ Nemzetközi Hulladékégetõ-ellenes Szövetség idén szeptemberben a spanyol-francia határon, Baszkföldön tartotta harmadik nagy nemzetközi találkozóját. A négynapos konferencián 41 országból 130-an vettek részt, köztük a HuMuSz képviseletében Perneczky László.Reklámkatasztrófa
Egerben 2007. szeptember 25-26-án már a XV. Országos Reklámkonferenciát rendezték meg. Címe: Klímaváltozás 2007 - Globális felmelegedés, lokális leülés. A szokatlan témával magyarázható, hogy az elõadók között volt Szilágyi László, a HuMuSz elnöke, aki eddig még ilyen töménységben nem találkozott a reklámszakma jeles képviselõivel. A 12 legfontosabb teendő a hulladékgazdálkodás terén. A HuMuSz összefoglalója Fodor Gábor miniszter részére
Röviden összegeztük, és Fodor Gábor miniszter úrhoz eljuttattuk, hogy - a HuMuSz szerint - melyek a közeljövõ legfontosabb hulladékgazdálkodási feladatai. A felsorolt pontok mindegyikében maximálisan lehet számítani ránk, szakmai és „mozgalmi" eszközökkel is szívesen megteszünk bármit, ami a „hulladékos paradigmaváltást" elõsegíti! Hulladékgazdálkodási kötélhúzás: Győztünk?
Az a gyanúm, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségen nem mi voltunk az elsõ lobbisták. De az épület elõtt még aligha került sor ilyen fergeteges küzdelemre. 2007. szeptember 12-én 11-órakor a HuMuSz demonstrációján a hulladékégetés és az újrahasznosítás támogatói kötélhúzásban mérték össze erejüket (ld. az utcaszínház szövegét és a képeket). Hogy ki nyert? Szerinted?