Mentsd meg a Földet! Egyél szemetet!
Kóstoltál már kukából elõbányászott ételt? Esetleg azt gondolod, hogy csak azok kukabúvárkodnak, akiknek nincs pénzük kajára és jobb híján mások szemetére szorulnak? Utóbbi egyszerû tévedés. Egy radikális társadalomkritikai irányzat követõi, a freeganek amit csak lehet, gyûjtögetéssel, guberálással szereznek meg maguknak. Még az ételt is, ami - mint állítják - általában hibátlan, ehetõ, sõt, finom. A szemétevés a freeganek szerint nem bizarr hobbi, hanem a Földért és lelkünk megmentéséért folytatott harc egy sajátos formája. [origo]
Az elmúlt években az ipari és kereskedelmi papírhulladék begyûjtése és az újrahasznosított csomagolóanyagok gyártása terén értünk el eredményeket, ám a lakossági szelektív gyûjtés továbbra is gyerekcipõben jár. Még rosszabb a helyzet a háztartási és irodai újrapapírok gyártása és használata terén.
Tudom én, hogy a kutya vacsoráját szokták emlegetni, de mit csináljak, ha az RTL Klub Reggeli címû mûsorába kaptunk meghívást, hogy a papírtakarékosságról és az újrapapírról beszéljünk. Nagy tervekkel érkeztünk. Ezen a reggelen valahogy úgy alakult, hogy a kereskedelmi tévé nem volt kíváncsi ránk. Totális kudarcot vallottunk, de rendkívüli élményekben volt részünk. Gadó György Pál írása 
A HuMuSz képviselõje Európa lobbiközpontjában járt. Nem egyedül. Az Európa Ház tíz zöld és fogyasztóvédelmi szervezet részére szervezett brüsszeli tanulmányutat. Mi a lobbizás? A korrupció egy fajtája vagy egy félmilliárdos közösségben a képviseleti demokrácia korszerû eszköze? Szuhi Attila szubjektív beszámolója a civil lobbizás lehetõségeirõl.
Február 15-én délelõtt a Deutsche Umwelthilfe nevû környezetvédelmi szervezet munkatársa a HuMuSz Házban elõadást tart a német betétdíj rendszer tanulságairól. Nem véletlen, hogy éppen most. A téma Magyarországon ismét aktuálissá vált, mióta környezetvédelmi minisztériumunk (KvVM) verbálisan elszánta magát a kötelezõ betétdíjak bevezetésére. A KvVM nemes nekirugaszkodását a Hulladék Munkaszövetség fenntartással támogatja, a problémát okozó (évi kb. 840 ezer tonna hulladékot termelõ) csomagolóipari lobbi fenntartás nélkül támadja. A Népszabadságban is zajlik a vita arról, hogy a kötelezõ betétdíj tönkreteszi-e a szelektív gyûjtést. A vitatkozók - pro és kontra - a német példára hivatkoznak. Érthetõ, hiszen ott 2003-ban vezették be a kötelezõ betétdíjakat, azóta együtt él a két rendszer. Kalas György jegyzete.
Tegnap este a HuMuSz Házban elkezdõdött a szerdai esték idei sorozata. A félelmetes cím ellenére - vagy éppen azért - megint pótszékeket kellett hozni az oktatóterembe. Benda Judit gyógyszerész, egészség-tanácsadó Halál a konyhában címû elõadásáról Földesi Dorkát, az este házigazdáját Gadó György Pál kérdezte. 
A magyar újságolvasók 2006. novemberében értesülhettek arról, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium áprilisban peren kívül több mint 7,5 milliárd forintot fizetett ki az AGM Beton Rt-nek. A céggel még 1998-ban bontották fel a garéi veszélyes hulladék lerakó felszámolására vonatkozó szerzõdést. Az ebbõl származó veszteségek miatt az AGM Beton Rt. eredetileg 1,9 milliárd forint kártérítést kért az államtól. A Pécsi Zöld Kör szeretné megtudni, hogy a magyar állam miért bánt ilyen nagyvonalúan a közpénzekkel. A régi történetet és az újabb fejleményeket Pánovics Attila foglalta össze. 
Magyarországon a szelektív hulladékgyûjtés terén az elmúlt években komoly elõrehaladás történt. A lakosság gondosan válogat, a konténerek szépen telnek. A kukabuvar.hu rendszeres olvasói tudják, hogy a nagy kérdés az, hogy van-e hazai háttéripar a szelektíven összegyûjtött hulladék újrafeldolgozására. Elég, ha a mûanyag PET-palackok példáját említjük, ezeket nem csekély környezeti terheléssel Kínába szállítják újrafeldolgozásra. Ezért lepõdtem meg, mikor elõször hallottam, hogy az Orosházi Üveggyár - mai nevén Egyesült Magyar Csomagolóüveg Kft. a jelenleginél sokkal több üveghulladékot is fel tudna dolgozni. Krasznár Györgyit, a cég minõségfejlesztõ mérnökét Gadó György Pál kérdezte.