A Zöld Reneszánsz program keretein belül 2008 júniusa és szeptembere között Magyarország 6 régiójában és Budapesten jön létre a „Kiutak” c. szabadtéri vándorkiállítás: 14 díjazott mûvet állítanak ki félig nyitott sátorban, illetve elõtte. A témához kapcsolódva, a kiállítás helyszínén újrahasznosított termékek bemutatója, gyerekfoglalkoztatók, valamint helyi civil szervezetek, vonatkozó vállalkozások standjai is várni fogják az érdeklõdõket.
A Fölösleges Áruk Fórumát megtekintette Fábry Sándor, majd a show-jában bohóckodott egyet az elektromos PET-zsugorítóval, ami miatt a készülék gyártója vehemensen tiltakozott. Nagy vita bontakozott ki a készülékrõl a honlapunkon is: „Miért kell áramot használni ilyesmire, amikor rá is lehet taposni?” Késõbb a Heti Hetesben is elõkerültek a PET-pogácsák, kiderült, hogy Farkasházy Mimi lelkes zsugorító, sõt Alföldy direktor úrnak is megtetszett a végtermék, mondván, majd ilyenekbõl épít tavat a Nemzetiben.... Ez a cikk mégsem elsõsorban a zsugorító készülékrõl szól, fogunk arról még vitatkozni eleget, hanem a fejlesztõ cég által a készülék mellé felállított begyûjtési-feldolgozási rendszerrõl
A „Ne Vásárolj Semmit!” Nap alkalmából a HuMuSz új címet alapított. Felhívást tettünk közzé: olyan termékeket kerestünk, melyeket ugyan használati tárgyként árulnak, de az ég világon semmi szükségünk nincsen rájuk. Bár a kiállítás most vándorútra indult, és a webes szavazás folyik tovább, most egyfajta értékelést teszünk közzé. A képre kattintva elérheti a Fölösleges Áruk Fóruma honlapot.
A Nemzeti Civil Alap támogatásának köszönhetõen folytatjuk a Kárpát-medence határon túli területeinek hulladékgazdálkodásáról szóló tudósításunkat. 2007. decemberében Kárpátalján jártunk. Kárpátalja síkvidéki területeken Ungvártól Aknaszlatináig láttunk csillogást és nyomort, találkoztunk olyan civilekkel, helyi politikusokkal és szakértõkkel, akik jól látják a problémákat. A hegyvidék számunkra egyelõre rejtély. Csak azt látjuk, hogy a folyók szállítják a pillepalackokat Magyarország felé.
A szerda esti elõadások keretében 2007. november 28-án Murányi Veronika néprajzos tartott elõadást a HuMuSz Házban. Kutatásának helyszíne megfelel annak, amit egy néprajzostól a laikus elvár. Ám a kutatás tárgya meglehetõsen szokatlan. A gyimesi csángók és hulladékaik. Aki az elõadást elmulasztotta, most megláthatja: izgalmas téma.
A nemesített vadmuroknak a városi ember csak módosult karógyökerét ismeri, amit sárgarépa néven árulnak a piacokon, vagy mostanában inkább a szuper- és hipermarketekben. Ez az írás viszont a vad faj szúrós termésével foglalkozik, annak is lilásvörös színével, vagyis pirnyagosságával. A fehér virágból elõször pirnyagos termés lesz, aztán a pirnyagosság is eltûnik. Takács Attila mondanivalójának megértéséhez további botanikai ismeretekre nincs szükség.
Miközben New York Cityben megkezdõdik a 2500 tonnányi karácsonyfa begyûjtése és felaprítása, Ferjentsik Viola folytatja a város hulladékgazdálkodásáról szóló összefoglalóját. Megtudhatjuk, hogy milyen trükkökkel próbálják javítani a szelektív gyûjtés minõségét, milyen karácsonyi ajándékokat javasol a város köztisztasági osztályvezetõje, és hogyan érhetjük el, hogy nevünk felkerüljön egy utcai szemétgyûjtõre.
Nem elõször hoztak furcsa döntést a Magyar Köztársaság Országgyûlésében. A 2008. évi költségvetésnek nagyon sok vesztese van. Nem csoda, hogy kevés figyelmet kapott a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLVI. törvény egyik „apró" részlete, amelyet a Magyar Közlöny december 5-i számában már ki is hirdettek. Valószínûleg a képviselõk nagy része sem volt tudatában, hogy a komposztálás terén jelentõs lépést szavazott meg. Visszalépést. Lukács Bence írása
Egy jó környezetvédõ mindent megtesz, hogy más országok hulladékgazdálkodásával megismerkedjen. Ferjentsik Viola - a Rügyecskék Alapítvány lelke - azt a megoldást választotta, hogy New York City-be ment férjhez. Tudósításának elsõ részét máris olvashatják. 
A HuMuSz-t rabul ejtette egy Budapesttõl 140 km-re fekvõ település, szlovákul Palárikovo, magyarul Tótmegyer. 2007 májusában még mások úságcikkei és elõadásai alapján írtuk A tótmegyeri példa címû összefoglalónkat, nyáron már rövid látogatásunk után készült a Hogyan bánik hulladékával a szlovák kistigris? címû írás. A Nemzeti Civil Alap támogatása lehetõvé tette, hogy november 19-20-án kicsit alaposabban utána járjunk a júniusi cikk végén feltett kérdésnek: Miért tud Tótmegyer környékén jól mûködni az, aminek megoldása idehaza reménytelen feladatnak tûnik? Gadó György Pál és Rátz Judit beszámolója